Több mint egymillió magyar internetező annak ellenére látogatja a vírussal fertőzött weboldalakat, hogy egyértelmű riasztást kap a vírusirtójától. Tíz felnőttből egy pedig ki is kapcsolja a biztonsági szoftvert, ha hozzá akar férni egy fájlhoz, amit a vírusirtó blokkolt.

Több mint egymillió magyar internetező annak ellenére látogatja a vírussal fertőzött weboldalakat, hogy egyértelmű riasztást kap a vírusirtójától. Tíz felnőttből egy pedig ki is kapcsolja a biztonsági szoftvert, ha hozzá akar férni egy fájlhoz, amit a vírusirtó blokkolt.

 „Egyetlen biztonsági szoftver sem védheti meg a felhasználókat, ha nem foglalkoznak annak riasztásaival" – hívja fel a figyelmet a veszélyre Kiss Zoltán Gergő, az ESET magyarországi képviseletének vezető tanácsadója. Az ESET megbízásából az NRC végezte el a kutatást, mely bizonyította azt a vélekedést, hogy a magyar felhasználók jelentős része nem veszi komolyan a vírusirtó szoftverek jelzéseit, így önként és tudatosan fertőzi meg a számítógépét.

A kutatás eredményei szerint a magyar internetezők egynegyede a vírusirtó szoftverének riasztása ellenére is végignéz egy fertőzött weboldalt, ha annak tartalma érdekli. A férfiak 15%-a ezenkívül ki is kapcsolja vírusirtóját, hogy el tudjon indítani egy fájlt, amit a biztonsági szoftver fertőzöttnek jelzett, míg a nőknek 6%-a tesz így. Különösen veszélyeztetettek a fiatalok. A 18-29 évesek 17%-a szokta kikapcsolni a vírusirtóját azért, hogy fertőzött fájlokat tudjon elindítani, 12%-uk pedig azért, hogy  fertőzött weboldalakat látogathasson.

„A vírusok készítői kihasználják az emberi kíváncsiságot és a monitor előtt ülő felhasználók téves biztonságérzetét. A felmérésünkből az is kiderült, hogy a legnagyobb veszélynek pont a tapasztaltabb internetezők vannak kitéve. Ők azok, akik tévesen azt gondolják, hogy könnyedén tudják kezelni a veszélyeket, és azt is megengedhetik maguknak, hogy fertőzött weboldalakat látogassanak, vagy kikapcsolják a vírusirtót annak érdekében, hogy meg tudjanak nyitni egy fertőzött fájlt" – mondja Kiss Zoltán Gergő, aki szerint a megfelelő számítógépes védelem alkalmazása mellett a felhasználóknak a felelősségteljes internet használatra is törekednie kellene.

Hiábavaló riasztás?

Az ESET magyarországi képviseletének megbízásából 2011 februárjában végzett felmérés szerint a hazai internetezők több mint negyedével fordult már elő, hogy böngészés közben riasztást kapott a vírusirtó programtól, de mégis az adott honlapon maradt, és megnézte a veszélyes tartalmat.

A vírusirtó program jelzéseinek figyelmen kívül hagyása, vagy a biztonsági szoftver kikapcsolása jellemzőbb a férfiakra és a fiatalabb korosztályra (18-29 évesek), míg a legóvatosabb a legidősebb korcsoport (50-69 évesek).

Az NRC által végzett piackutatás a magyar internetezők viselkedését vizsgálta online kérdőíves felmérés segítségével, többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel. A minta reprezentatív a 18-69 év közötti, legalább heti rendszerességgel internetezőkre nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus szerint.

Szerkesztőségünk megjegyzése:

Hogy miért van ez alátszólag illogikus lépés? Nos ebben a legtöbb biztonsági szoftver és antivírus program készítője is ludas. Ugyanis a szerzői jogi szervezetek nyomásáraés és saját kútfőből is szoftvereik bizonyos esetekben TUDATOSAN HAMIS RIASZTÁST ADNAK. Ezt a tapasztalataink szerint a Kaspersky Antivirus (és természetesen minden Kaspersky program), valamint a Norton prograok is teszik. Akkor adnak riasztást, ha számukra – mármint a forgalmazók számára – nem kívánatos állományokkal találkoznak, vagy ilyen web helyeket látogarna meg a hasznbálója. Ilyenkor hamis vírus vagy olyan segédprogram például kulcsgenerátor van, amit nem tartanak kívánatodnak. Azaz szerzői jogi és egyéb szempontokat érvényesítenek a biztonság és főként a megbízhatóság rovására. Ezt viszont lassan mindenki, aki alapszint felett foglalkozik a számítógéppel tudja. Nos ez az oka a kikapcsolás gyakorlatának, amit mi is rendszeresen megteszünk, ha szükséges.Ésszel kockázatot mérlegelve.(Es ha felimstalláltuk amit akarunk, majd gondosan elarchiváltuk az állományokat, akkor ráéresztünk egy komplett virusscant. Érdekes, hogy ilyenkor már nem jelez. Ha ezt a módszert a reputáció alapu virusfigyelésnél alkalmazzák, akkor az a bizalom totális megrendülésére vezet, mert ott a megváltoztatott, de nem vírusos vagy trájai állományokat is lehet jelezni. Sőt hamis riasztást kaphatunk ha egy olyan gyártó frissítette alkalmazásait teljesen legálisan, aki nincsen jóban a vírusirtó gazdájával. Az antivírus és biztonsági programok írása már üzlet. És sajnos egyre piszkosabb üzletté válik, mint a szerzői jog….