A koalíciós pártok által elfogadott reformok a Koaliciós szerzõdés 3. melléklete amit ma 2007-07-01 irtak alá ?teljes szöveg

 

A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége- a Magyar Liberális Párt szakpolitikusai áttekintették a kormányprogramot, a konvergencia-programot, a kormányzás eddigi eredményeit és a közösen elhatározott reformok folytatásával kapcsolatos teendõket.

 

A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége- a Magyar Liberális Párt szakpolitikusai áttekintették a kormányprogramot, a konvergencia-programot, a kormányzás eddigi eredményeit és a közösen elhatározott reformok folytatásával kapcsolatos teendõket.

Az egyeztetések során a reformok szélesítése és mélyítése mellett döntöttek, és ezért a koalíciós megállapodást jelen 3. számú mellékletettel kiegészítik, az alábbiak szerint:

I.Növekedési csomag

LAdórendszer

A hazai adócentralizáció változását a 2006 decemberében aktualizált konvergencia-program rögzíti. Az adócentralizáció 2010-re 37%-ra csökken.

A konvergencia-program adottságaiból fakadóan a versenyképességünk megtartása, illetõleg javítása érdekében a jelenlegi helyzetbõl a kitörést az adót fizetõk körének jelentõs bõvítése mellett az adóterhek a mainál egyenletesebb, módosult adóstruktúra mellett történõ elosztása jelentheti. Az adópolitika megvalósításának a peremfeltételét a Kormány konvergencia-programjának minél gyorsabb teljesítése alkotja: azaz, az államháztartási hiány és az államadósság határozott mérséklése. Mindezekre figyelemmel a szükséges fegyelmezett költségvetési politika keretei között az elõre nem tervezett bevételeket és a kiadások megtakarításából származó ténylegesen elért, államháztartási szinten értelmezhetõ többleteket

• a konvergencia-programban, illetve a stabilitási és növekedési egyezményben vállalt

hiánymérséklésre,

• valamint a versenyképesség javítására kell, illetve lehet felhasználni.

Mindazonáltal e korlátozó feltételek mellett is szükséges az adórendszer strukturális átalakításával mérsékelni a jelenlegi rendszer legfõbb problémáit, melyek a következõk:

• a rendszer bonyolultsága,
• a részben ebbõl is következõen szûk adóalap és adóbázis,
• a szintén ezekkel összefüggõ gyenge adómorál,
• a gyakori változtatások miatt nehezen kiszámítható vállalkozói környezet,
• a gyenge munkakínálati és -keresleti ösztönzõ hatás.

A magyar adó- és járulékrendszer hatékonyságának növelése érdekében a következõ feladatokat kell elvégezni:

• a jogszabályok egyszerûsítése,
• az adók számának csökkentése (pl. egyes adók megszüntetése, összevonása),
• az adóalapok kiszélesítése, mentességek, kedvezmények szûkítése,
• az egyes fõ adófajták (jövedelem és vagyonadók, illetve jövedelem és forgalmi típusú adók)

közötti arányok módosítási lehetõségeinek vizsgálata,

• a helyi és központi adóbevételek közötti arány módosítási lehetõségének áttekintése,
• a vagyoni típusú adók súlyának növelése,
• a munkakínálat ösztönzése
• a vállalkozások beruházási hajlandóságának javítása,
• az adminisztráció egyszerûsítése.

A felek egyetértenek abban, hogy a fenti feladatok megvalósítására irányuló, 2008. január l-jén hatályba lépõ konkrét intézkedések az alábbiakra terjednek ki: ?Új áfa törvény megalkotása

• a csoportos adóalanyiság választási lehetõségének kiterjesztése a fordított adózás bevezetése
• a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylési lehetõsége a vevõn történõ behajthatóság
• a láncügyletben közremûködõ vállalkozások egyetemleges helytállási kötelezettsége ?Kisadók" összevonása
• a munkaadói és a munkavállalói járulék, a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulás, az

innovációs járulék összevonása

• a környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj egy törvényben való szabályozása, a

számlák összevonása ?SZJA

• az SZJA kedvezmények szûkítése, átalakítása (pl. biztosítások, õstermelõk

adókedvezménye)

• az alap és kiegészítõ adójóváírás összevonása, a kifuttatás jelenleginél alacsonyabb

jövedelemszintnél   történõ   szabályozása   és   a   kifuttatás   mértékének   18%-ról   9%-ra

csökkentése

• az egyéni vállalkozók adóalap-megállapításának egyszerûsítése
• az adózás elõtti eredményt módosító tételek csökkentése
• az õstermelõk, egyéni vállalkozók kiemelése az SZJA hatálya alól, ?egyéni cég" forma

bevezetése ?Az adóbevallási rendszer egyszerûsítése

• az adóhatóság ügyfélszolgálati rendszerének teljes körû kiépítése, fejlesztése (tekintettel az

új – illetékekkel, szerencsejátékokkal összefüggõ – adóhatósági feladatokra) ?A befizetési rend átalakítása

• az elektronikus fizetési lehetõség biztosítása pl. a kormányzati portálon keresztül (így az

elektronikus bevallásokkal egyidejûleg teljesíthetõ lenne a befizetés, ügyfélszolgálattól

függetlenül)

• a fizetések számának csökkentése a TB-j árulékok ?egy számlás" rendszerének

kialakításával és a kisadók számának csökkentésével ?A versenyképesség közvetlen javítását célzó intézkedések 2008-ban

• a KKV-k esetében az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adómentes nyereség

25%-os határának 50%-ra, illetve 250 millió forintra emelése.

?Az adóellenõrzés eszközrendszerének bõvítése, hatékonyságának növelése, szervezeti intézkedések az adóelkerülések visszaszorítására

• a szankciórendszer felülvizsgálata, a mulasztási bírságok felemelése
• a regisztrációhoz kapcsolódó ellenõrzés bevezetése
• az ellenõrzési kapacitások növelése, átcsoportosítása

?Érték alapú  ingatlanadó  bevezetése, az ingatlan tartásához és  a tulajdonváltáshoz kapcsolódó közterhek egyidejû átalakításával

A koalíciós partnerek felhatalmazzák a pénzügyminisztert és a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a fentiek szerinti koalíciós javaslatot terjesszék a Versenyképességi Kerekasztal, illetve a Versenyképességi Tanács elé. A gazdasági partnerekkel közösen véglegesített javaslatok alapján kidolgozott 2008. január l-jével hatályba lépõ intézkedések részletes kidolgozásának, illetve a vonatkozó jogszabály-módosítások elõkészítésének határideje 2007. szeptember 30., felelõse a Pénzügyminisztérium, folyamatosan egyeztetve Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, illetve a koalíciós pártokkal. A jogszabály-változások az Országgyûlés õszi ülésszakán kerülnek elfogadásra.

A fentieken túlmenõ, a versenyképesség javítására irányuló, de csak 2008 után (2009. január 1-jétõl vagy késõbb) hatályba lépõ intézkedésekre vonatkozóan a koalíciós pártok – a konvergencia­program teljesülése által meghatározott mozgástér figyelembe vételével – 2008 elején állapodnak meg. Az ebbõl következõ jogszabály-módosításokat az Országgyûlés a 2008. tavaszi ülésszakon fogadja el.

Konkrét cselekvés:      adójogszabályok módosítása
Határidõ:                        2007. szeptember 30.

Felelõs:                          a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres János

MSZP

2.Kis- és Középvállalkozások támogatása aktív gazdaságpolitikai eszközökkel

A kis- és középvállalkozások aktív fejlesztési koncepciója

Az eddigi hazai, illetve nemzetközi tapasztalatok és gyakorlat figyelembevételével a mikro-, kis- és középvállalkozások aktív gazdaságpolitikai eszközökkel történõ fejlesztése a növekedési csomag egyik meghatározó eleme. Az aktív eszközökön belül mind a vissza nem térítendõ, mind a visszaté­rítendõ típusú finanszírozó eszközöknek, mind a támogatott szolgáltatások nyújtásának megvan a gazdaságpolitikailag indokolható szerepe, azzal, hogy az európai trendekkel összhangban, az aktív fejlesztéspolitikán belül egyre nagyobb teret nyer a visszaforgó és ezért fenntartható eszközök hasz­nálata és a horizontális, környezetjavító szolgáltatások rendelkezésre bocsátása, a vissza nem térí­tendõ közvetlen vállalkozás támogatással szemben. A vissza nem térítendõ támogatások fókuszáltan elsõsorban struktúrapolitikai célok megvalósítását szolgálják, míg a támogatott pénzügyi eszközök a kkv-k növekedését, a foglalkoztatást, illetve a piacra jutást, piacszerzést segítik elõ. Ez utóbbit tá­mogatják a nyújtott szolgáltatások is, azzal, hogy elsõsorban a jövõ növekedését megalapozó inno­vációs, infokommunikációs, képzési, üzleti információs szolgáltatások társfinanszírozása indokolt.

A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése kötött célú, vissza nem térítendõ konstrukciókkal

A  struktúraváltást  és  a  területi   felzárkóztatást  segítendõ  a  következõ  vállalkozásfejlesztési

prioritásokra kell a forrásokat összpontosítani:

• A kkv-k innovációs készségeinek, kapacitásainak fejlesztése, technológia- és tudásintenzív iparágak hazai megtelepítése, a tudományos/kutatási szféra és a gazdaság közötti integráció megteremtése, innovációs klaszterek létrehozatala és támogatása az elavult mûszaki-technológiai-szervezeti színvonal modernizálása,

• a technológiai korszerûsítés összekapcsolása a vállalati szervezet, kultúra, folyamat-menedzs­ment és humánerõforrás fejlesztéssel,
• a fejlõdõképes és komoly növekedési potenciállal rendelkezõ vállalkozások külpiaci érvénye­sülésének ösztönzése (piacra vezetés, vállalatok globális piacba történõ integrálódása, nemzet­közivé válása), beszállítóvá válásához, innovációs és adaptációs képességük erõsítéséhez kap­csolódó technológiai korszerûsítés,
• a gazdaság fenntartható fejlõdését biztosító környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékos­ság,
• az elmaradott térségekben megvalósuló, jelentõs munkalehetõség-teremtést eredményezõ beruházások segítése.

Ennek érdekében elsõsorban uniós forrásokra alapozva kiírásra kerülnek vállalati együttmûködést, klasztereket, beszállítói programokat, egyetemek, kutatóhelyek, vállalatok közötti együttmûködést, exportképességet növelõ, inkubációs, ipari parki szolgáltatások nyújtását célzó, hátrányos és leghátrányosabb térségeket preferáló, a romák gazdasági integrációját támogató pályázatok.

A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése támogatott finanszírozó eszközökkel

A kkv-k, elsõsorban a mikro és a kisvállalkozások növekedésének egyik korlátja, hogy tömegesen nem finanszírozhatóak a versenypiaci pénzügyi közvetítõk kockázatvállalási hajlandósága, vagy méretgazdaságossági problémák miatt. A pénzügyi programok deklaráltan az ilyen típusú elégtelen piaci helyzetek feloldását kell, hogy támogassák mind finanszírozó kínálati oldalon, mind a finanszírozhatóság erõsítésével a keresleti oldalon. A programoknak a piac által nem lefedett, a kkv-k beruházását, növekedését támogató termék és vállalkozás szegmensekben, az egyébként jól mûködõ piaci szegmensek legkisebb torzítása mellett kell mûködniük. Fõ cél, hogy az államilag támogatott pénzügyi konstrukciók a vállalkozást olyan növekedési pályára segítsék, amely lehetõvé teszi a késõbbiekben a fenntartható piaci finanszírozásra történõ átállást egyrészt, másrészt a létrehozott konstrukció ösztönözze a szolgáltatókat, a konstrukcióhoz hasonló finanszírozó termékek és ügyfelek számára nyújtandó szolgáltatások piacra dobására. Ennek megfelelõen az alábbi, mûködõ vagy tervezett hazai és uniós forrásokból finanszírozott pénzügyi konstrukciók, valamint a gazdaság szereplõivel, a Versenyképességi tanáccsal, illetve Versenyképességi kerekasztallal szeptember 30-ig egyeztetett esetleges további konstrukciók mûködtetése szükséges.

Együttmûködés a KKV képviseletekkel

A szakmaiságot és a bizalmat garantáló folyamatos párbeszéd elengedhetetlen a vállalkozásokat képviselõ szervezetekkel. Ennek elsõdleges fóruma a Versenyképességi Tanács, valamint a Vállalkozásfejlesztési Tanács. Jelentõs kormányzati intézkedések, programok kidolgozása kapcsán biztosítani kell a szakma számára a teljes folyamat során az információáramlást, az együttmûködés lehetõségét.

Törekedni kell arra, hogy ágazati-KKV szervezetek közcélú feladatok kapcsán minél nagyobb szerepet kaphassanak. Ennek érdekében ezen szervezetek bevonása, szükséges esetben vállalkozásfejlesztési tevékenységük egységes elvek mentén történõ célzott támogatása szükséges.

3.Üzleti környezetfejlesztés

A hatályos magyar jogrendszerre jellemzõ a jogi túlszabályozottság, a belsõ és külsõ koherencia és az átláthatóság, egyértelmûség hiánya, a jelentõs mértékû párhuzamosság és a jogforrási szintek kiegyensúlyozatlansága. Mindez nagymértékben korlátozza a közigazgatási – elsõsorban hatósági -eljárások gyorsaságát és hatékonyságát, a minõségi közszolgáltatást, a jogvédelmi intézményrendszer hatékony mûködését, az elektronikus közigazgatás terjedését és a zökkenõmentes szervezet-átalakítást, valamint gyengíti az önkéntes jogkövetõ magatartás érvényesülését. Fontos cél tehát az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a szabályozási rendszer átalakítása, a minõségi közszolgáltatások, valamint a versenyképesség és az üzleti környezet javítása érdekében.

Céljaink a Kormány által elfogadott ?Üzletre hangolva" c. elõterjesztéssel összhangban (és az adóval kapcsolatos I. 1. fejezetben már felsorolt változtatásokon túl) a következõképpen foglalhatók össze:

• A PM Informatikai Szolgáltató Központ (Központi Pénzügyi Informatikai Centrum) létrehozása és informatikai fejlesztése, amely az APEH, a VPOP és a MÁK informatikai fejlesztéssel foglalkozó szervezeti egységeinek integrációját valósítja meg.

Konkrét cselekvés:      szervezet felállítása
Határidõ:                          2008. június 30.

Felelõs:                            PM, MEH; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ –

Veres János MSZP)

• Elektronikus ügyintézés keretében az APEH, VPOP nullás igazolás kiállításának, a kérelmek benyújtásának, eljárások kezdeményezésének lehetõvé tétele, az adófolyószámla lekérdezési lehetõség teljes körûvé tétele.

Konkrét cselekvés:    jogszabály módosítás, informatikai fejlesztés
Határidõ:                        2008. december 31.

Felelõs:                           APEH, VPOP, MEH; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János

SZDSZ – Veres János MSZP)

• A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 155. § (3) bekezdésének módosítása, az abban szereplõ 50 millió Ft-os értékhatár felemelése.

Konkrét cselekvés:   jogszabály módosítása
Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          PM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres

János MSZP)

• A közigazgatási hatósági eljárások deregulációjához kapcsolódóan a jó közigazgatási eljárási

modellek kidolgozása és elterjesztése az uniós országok tapasztalatainak felhasználásával. A közigazgatási eljárások teljes felülvizsgálata a legnagyobb számban elõforduló eljárásokkal kezdve. A felesleges eljárások megszüntetése, eljárások lerövidítése és szükség szerinti összevonása. Az elektronikus közigazgatási eljárások fokozatos bevezetése, majd kötelezõvé tétele.

Konkrét cselekvés:    minisztériumonként az 5 leggyakoribb eljárás felülvizsgálata (késõbb

évente 15 eljárás felülvizsgálata):
Határidõ:                       2008. március 15.

Felelõs:                          GKM, ÖTM, IRM, PM, KvVM, OKM, EüM, SZMM, FVM, MeH

EKK, KüM; (a politikai egyeztetésért felelõs Kóka János SZDSZ –

Veres János MSZP)

• A gazdasági társaságokat érintõ pályázati adminisztráció egyszerûsítése. Az elektronikus igénylési rendszer kialakítását követõen a pályázatokhoz szükséges igazolások beszerzését a pályáztató szervezetek végezzék.

Határidõ:                       2008. december 31.

Felelõs:                          NFÜ, GKM, FVM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János

SZDSZ – Veres János MSZP)

• Az eljárás gyorsítása, valamint az állami igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. módosítása a (elektronikus fizetési meghagyásos eljárás jogi feltételeinek megteremtése, a kiemelt jelentõségû közigazgatási perek egységes és hatékonyabb biztosítása).

Konkrét cselekvés:   jogszabály módosítása
Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          IRM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres

János MSZP)

• Az egyablakos vállalkozói tájékoztatás megvalósítása.

Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          GKM és érintett tárcák; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János

SZDSZ – Veres János MSZP)

• A cégközlöny ingyenes, regisztráció nélküli és kereshetõ internetes hozzáférésérõl rendelkezõ törvényi elõírás végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztések elvégzése.

Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          IRM, MeH EKK, NFÜ; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János

SZDSZ – Veres János MSZP)

• A hitelezõvédelmi célt szolgáló adatok, információk megjelenítéséhez szükséges jogi és informatikai háttér kialakítása.

Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          IRM, MeH EKK, NFÜ; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János

SZDSZ – Veres János MSZP)

• A számviteli törvény szerinti beszámolók kötelezõ elektronikus közzététele szabályozásának megteremtése.

Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          IRM, MeH EKK, NFÜ; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János

SZDSZ – Veres János MSZP)

• A külgazdasági, gazdaságdiplomáciai rendszer felülvizsgálata, hatékonyságának növelése.

Magyarország külföldön történõ megjelenítésének egységesítése, ennek kormányzati szintû

koordinációja

Határidõ:                       2007. szeptember 30.

Felelõs:                          GKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres János MSZP)

4.Kutatás-fejlesztés

Átfogó és koherens technológia- és innováció-politikai irányelvek és keretfeltételek

kialakításával közös célunk:

• az üzleti szféra K+F és innováció iránti elkötelezettségének erõsítése, a kutatói/akadémiai és a vállalkozói szféra közötti együttmûködések ösztönzése, az innovatív vállalati magatartás serkentése, az állami támogatási rendszer átfedéseinek megszüntetése, hatékonyságának növelése.

Kiemelt feladatok:

?Az innováció és a K+F egységes közfinanszírozási rendszerének kialakítása, amelynek egyik fon­tos részét képezi a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), a GOP, a TIOP, a TÁMOP, valamint egyéb hazai források összehangolása.

Konkrét cselekvés:    egyeztetõ munkacsoport felállítása, negyedévenkénti riport készítése
Határidõ:                       2007. szeptember 15.

Felelõs:                          GKM, OKM, NFÜ; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János

SZDSZ – Veres János MSZP)

?A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pénzügyi szabályozásának rendezése, az alap zárolt ré­szének csökkentése, 2010-re a zárolás megszüntetése.

Konkrét cselekvés:    a Költségvetési törvény és az Innovációs törvény harmonizációja,

átmeneti jogszabály megalkotása
Határidõ:                     2007. október 31.

Felelõs:                       PM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres

János MSZP)

?Az állami kutatási, K+F és innovációs támogatási- és intézményrendszer felülvizsgálata:

1 .A támogatási intenzitás meghatározása a támogatott gazdasági státusza és a kockáza­tok alapján. Ezzel párhuzamosan a támogatások eredményességi kritériumainak szigorí­tása, a támogatottak átmeneti kizárása a támogatotti körbõl a támogatási feltételek meg­szegése esetén. Szükséges a támogatások centralizációja is (minimálisan támogatott pro­jekt: 100 M Ft), valamint a támogatási források átcsoportosításával – a piaci szereplõk igényeinek megfelelõen – a kutatói és vállalati szféra szereplõit összekötõ hídképzõ in­tézmények létrehozása és támogatása.

Határidõ:                     2007. október 31.

Felelõs:                       GKM, HKTH (a politikai egyeztetésért felelõs Kóka János SZDSZ -Veres János MSZP)

2. Az érdekelt társadalmi partnerekkel konzultációt kezdeményezünk, hogy az állami tu­lajdonú kutatóintézetekben a tudományos teljesítményen alapuló bérezési modellt alakít­sunk ki, és szükség szerint szûkítsük a csak közalkalmazotti státuszban ellátható feladat­köröket. Az intézetek projekt alapú finanszírozásának hangsúlyosabbá tétele a mûködési finanszírozással szemben.

Konkrét cselekvés:    Az Akadémiai törvény és a Közalkalmazotti törvény módosítása
Határidõ:                       2007 õszi ülésszak (elfogadás)

Felelõs:                          elõkészítés: OKM, MTA, (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar

Bálint SZDSZ – Hiller István MSZP)

3.Egységes tudomány és innováció-politikai irányítási rendszer kialakítása.

Konkrét cselekvés:    Kormányhatározat elfogadása
Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          elõkészítés: GKM, OKM, MTA; (a politikai egyeztetésért felelõs:

Magyar Bálint SZDSZ -Hiller István MSZP)

?Kezdeményezõ szerepet kívánunk betölteni a nemzetközi kezdeményezésû K+F projektekben. Ma­gyarország megpályázza az Európai Neutronkutató Központ, valamint az Európai Technológiai Intézet hazai telepítését.

Konkrét cselekvés:    Pályázatok elõkészítése, benyújtása, a pályázat menedzselése
Határidõ:                     Folyamatos

Felelõs:                       GKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres János MSZP)

II. Igazságossági csomag

1.A tudás alapú társadalom – oktatás, képzés

A tudásalapú társadalom megteremtése és az esélyegyenlõtlenségek csökkentése érdekében az oktatás egész területén, az oktatás hatékonyságát, fenntarthatóságát javító intézkedésekre kerül sor. Ezek fõbb elemeit a felek a következõkben határozzák meg:

Közoktatás

Fejlesztési normatívák csökkentésének megállítása, fokozatos emelésük megvalósítása

A konvergencia-programban meghatározott keretek között, a 2008. évi – és az azt követõ -költségvetési törvényekben, a csökkenõ hallgatói létszám miatt felszabaduló pénzügyi erõforrások terhére:

• növeljük az informatikai normatíva mértékét, hogy a közoktatás büdzséjében IKT fejlesztésre szánt források jelenlegi ~ 3%-os aránya elérje az európai átlagot (6%), illetve hosszabb távon azt meghaladja (10%),
• tervezzük az amortizációs normatíva bevezetését, amit a kezdeti 2000 Ft/m² mértékrõl négy év alatt 7000 Ft/m²-re növelünk.

Konkrét cselekvés:    Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, 1992. évi XXXVII

Áht, Költségvetési tv. módosítása
Határidõ:                     2008.01.01-tõl folyamatos

Felelõs:                        OKM, PM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

Az intézmények foglalkoztatási kötöttségeinek enyhítése

• A felek megállapodtak abban, hogy a közalkalmazotti törvény módosításával megteremtik an­nak lehetõségét, hogy az újonnan felvett nem oktató foglalkoztatottakat a közalkalmazotti stá­tusztól eltérõ formában is alkalmazhassák.

Konkrét cselekvés:    Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. 15.§ (1), 93.§ (4) l

pont; 138/1992. Kormányrendelet módosítása
Határidõ:                     2008. 01.01.

Felelõs:                        OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

• A felek egyetértettek abban, hogy a bértömeg legkevesebb 20%-ának mértékéig lehetõvé kell tenni a teljesítmény-alapú differenciálást az oktatók között.

Konkrét cselekvés:    a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. 40.§ (11) bekezdés;

a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény V.

fejezet     Közalkalmazottak     elõmeneteli     és     illetményrendszere

módosításával

Határidõ:                     2008.01.01.

Felelõs:                       IRM, OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ

– Hiller István MSZP)

• A felek egyetértettek abban, hogy a közalkalmazotti státusz mellett a projektekre való megbí­zás lehetõségének biztosítására is szükség van.

Konkrét cselekvés:

Határidõ: Felelõs:

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.  15.§, és a Munka

törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 118-124 §§ (polgári

jogi jogviszony, munkaidõkeret) módosítása

2008.01.01.

IRM, OKM, SZMM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint

SZDSZ – Hiller István MSZP)

• A felek megállapodtak abban, hogy a közoktatási törvényben biztosított pedagógus assziszten­sek alkalmazását elõsegítik a hátrányos helyzetû kistérségekben mûködõ intézményekben, vala­mint az átlagosnál több hátrányos helyzetû gyermeket oktató intézményekben.

Konkrét cselekvés:

Határidõ: Felelõs:

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30.§ (10) bekezdés, és

a Közoktatásról szóló   1993.  évi LXXIX.  törvény mellékleteinek

módosítása

2008.01.01.

IRM, OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ

– Hiller István MSZP)

• A felek megállapodtak abban, hogy kezdeményezik az oktatási intézmények beemelését a köz­hasznú munkaprogram színterei közé.

Konkrét cselekvés:

Határidõ: Felelõs:

Foglalkoztatásról szóló 1991. évi IV. törvény, a Közoktatásról szóló

1993.   évi  LXXIX.   törvény,  valamint  a  6/1996.   (VII. 16.)  MüM

rendelet módosítása

2008.01.01.

SZMM,  OKM;  (a politikai egyeztetésért felelõs:  Magyar Bálint

SZDSZ – Hiller István MSZP)

A tankönyv-akkreditáció és a tankönyv-kiadás támogatási rendszerének átalakítása

• A felek egyetértettek abban, hogy a tankönyvek, programcsomagok esetében a nyomtatott és a digitális tartalmak azonos megítélés alá esnek.

Konkrét cselekvés:    Jogszabály módosítás: A tankönyvpiac rendjérõl  szóló 2001.  évi

XXXVII. Tv., 23/2004. VIII. hó. 27. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl.

Határidõ:                     2007. december 31.

Felelõs:                        OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

A deszegregáció folytatása

A felek egyetértettek abban, hogy a deszegregációs hálózat fenntartása és mûködésének bizto­sítása szükséges.

Konkrét cselekvés:    Közoktatási törvény 66.  paragrafusának érvényesítése, monitoring

rendszer felállítása a folyamatok követésére. A körzethatármódosítások felülvizsgálata, a beiskolázás követése. Az EU támogatási forrásokhoz való hozzáférésnek feltétele kell legyen az esélyegyenlõségi terv megalkotása és végrehajtása. Két év múlva hatásvizsgálatot végzünk.

Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ – Hiller István

MSZP

• Az állami gondoskodásban élõ gyermekek oktatási körülményeinek javítását célzó intézkedé­sek végrehajtása. (belsõ iskolák megszüntetése, az integrált gyerekek mentorral történõ támoga­tása
• A nem önkormányzati intézmények esetében is szükséges a halmozottan hátrányos helyzetû ta­nulókat arányosan befogadó beiskolázási gyakorlat megteremtése, amennyiben állami normatí­vát igényelnek.
• Az indokolatlanul magas fogyatékossá minõsítési arány visszaszorítása. A halmozottan hátrá­nyos helyzetû tanulók felülreprezentáltságának csökkentése a sajátos nevelési igényûek köré­ben. A gyógypedagógus tanárok általános iskolai alkalmazása fejlesztõ pedagógusként. Az in­tegrált oktatás elterjesztése.
• A felek megállapodtak abban, hogy a két párt delegáltjai között szakértõi egyeztetés indul a deszegregáció felgyorsítása érdekében.

Konkrét cselekvés:    Egyeztetõ munkacsoport felállítása
Határidõ:                       2007. július 15.

Felelõs:                          (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –    Hiller

István MSZP)

• A felek megállapodtak abban, hogy 2008-tól a nyolc osztályos (felsõ tagozat + középiskolai) képzést folytató iskolákba jelentkezett diákok ugyanazon feltételek mellett kerülhessenek be az intézményekbe, mint az általános iskola elsõ évfolyamára jelentkezõk. Egyetértés született ab­ban is, hogy a hat osztályos képzésre jelentkezõk között az intézmények csak központilag meg­határozott, kompetencia alapú szempontok szerint összeállított válogatási rendszert alkalmaz­hatnak.

Konkrét cselekvés:    közoktatási törvény módosítása
Határidõ:                       2008. június 30.

Felelõs:                          a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ – Hiller István

MSZP

A szakképzési reform folytatása

• A felek egyetértettek abban, hogy négy TISZK (Térségi Integrált Szakképzõ Központ) modell elfogadásával, valamint a verseny lehetõségének megnyitásával szabaddá kell tenni a TISZK-ké válás útját.
• A felek egyetértettek abban, hogy lehetõvé kell tenni a szakképzõ iskolák számára, hogy: önálló, illetve gazdasági társaságokkal közös vállalkozásokat alapíthassanak, a vállalkozásból származó bevételeiket elkülönített számlán kezeljék,

a vállalkozási tevékenységükbõl származó eredményük legkevesebb 50%-át saját fejlesztésükre fordíthassák.

Konkrét cselekvés:    Önkormányzatokról szóló törvény, Államháztartásról szóló törvény, a

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vizsgálata, szakképzési törvény

Határidõ:                     2008. július 01.

Felelõs:                        OKM, ÖTM, SZMM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint

SZDSZ – Kiss Péter MSZP)

• A felek elhatározták, hogy közösen áttekintik a felsõfokú szakképzés helyzetét, valamint a szakképzési alap felhasználásának szabályait.

Konkrét cselekvés:    Az FSZ céljának meghatározása és a jelenlegi szabályozási környezet

felülvizsgálata a célrendszer és a Bolognai folyamat kontextusában.

Határidõ:                     2008. július 01.

Felelõs:                        OKM,  SZMM;  (a politikai egyeztetésért felelõs:  Magyar Bálint

SZDSZ – Kiss Péter MSZP)

Felsõoktatás:

Az intézmények gazdasági autonómiájának bõvítése

• A felek megállapodtak az intézmények vállalkozási szabadságát biztosító felsõoktatási- és va­gy ontörvény módosítás támogatásában. A két jogszabály módosítása megtörtént. A felek támogatják a Kormánynak azt a döntését, hogy a közintézmények átalakulási lehetõsé­geirõl és feltételeirõl törvényt alkot. A törvényjavaslat elkészítésével a Kormány az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot bízta meg.

Konkrét cselekvés:    Elõkészítõ bizottság felállítása, jogszabálytervezet elkészítése
Határidõ:                     2007. szeptember 15.

Felelõs:                       IRM, OKM, PM, SZMM, MEH; ÖTM, EÜM (a politikai egyeztetésért

felelõs: Magyar Bálint SZDSZ – Hiller István MSZP)

• A felsõoktatási PPP fejlesztések továbbvitelének kérdésében minden egyes esetben az Oktatási és Kulturális Miniszter javaslatára, a Pénzügyminiszter vétójogának fenntartásával a Kormány dönt.

Felvételi követelményrendszer intézményi kompetenciába helyezése

• A felek egyetértettek abban, hogy a felsõoktatási intézménybe történõ bekerüléshez nem szük­séges központilag elõírni az emelt szintû érettségit. A felsõoktatási felvételi eljárás során intéz­ményi döntési kompetenciába kell kerülnie az érettségi szintjére vonatkozó követelmények meghatározásának.

Konkrét cselekvés:    a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
Határidõ:                     2007. szeptember 30.

Felelõs:                        OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

Az intézmények foglalkoztatási kötöttségeinek enyhítése

• A felek megállapodtak abban, hogy a közalkalmazotti törvény módosításával megteremtik an­nak lehetõségét, hogy az újonnan felvett nem oktató foglalkoztatottakat a közalkalmazotti stá­tusztól eltérõ formában is alkalmazhassák.

Konkrét cselekvés:    a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a

felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

Határidõ:                       2007. szeptember 30.

Felelõs:                          OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

• A felek egyetértettek abban, hogy a bértömeg legkevesebb 20%-ának mértékéig lehetõvé kell tenni a teljesítmény-alapú differenciálást az oktatók között.

Konkrét cselekvés:    a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a

felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

Határidõ:                       2007. szeptember 30.

Felelõs:                          OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

• A felek egyetértettek abban, hogy a közalkalmazotti státusz mellett a projektekre való megbí­zás lehetõségének biztosítására is szükség van.

Konkrét cselekvés:    a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a

felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

Határidõ:                       2007. szeptember 30.

Felelõs:                          OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

• A felek egyetértettek abban, hogy saját bevétel terhére bármilyen típusú foglalkoztatási lehetõ­séget alkalmazhasson az intézmény, s szükségesnek tartják az ezt lehetõvé tevõ jogszabály-mó­dosítást.

Konkrét cselekvés:    a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a

felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

Határidõ:                       2007. szeptember 30.

Felelõs:                          OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

• A felek egyetértettek abban, hogy adott oktató fõállásban és egyéb megbízási jogviszonyban vállalt óraszámai nem haladhatják meg az egy fõállás keretében vállalható óraszám mennyisé­gét.

Konkrét cselekvés:    a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
Határidõ:                       2007. szeptember 30.

Felelõs:                          OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

Akkreditáció rendszerének illesztése az európai felsõoktatási térséghez

A felek egyetértettek abban, hogy a magyar felsõoktatás európai felsõoktatási térségben törté­nõ sikeres részvétele, versenyképessége érdekében elengedhetetlen az akkreditációs eljárások nemzetközi szabályrendszerhez illesztése. A felek megállapodtak abban, hogy a két párt szakér­tõi júliusban közösen kidolgozzák:

• a Magyar Akkreditációs Bizottság nemzetközi intézménnyé alakításának feltételeit, a nemzetközi (külföldi) akkreditáció hazai elismertetésének alapelveit.

Konkrét cselekvés:    a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása, MAB

átalakítása

Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

• A felek egyetértettek abban, hogy Master képzési szint az intézmények közötti verseny terepe, s megállapodtak abban, hogy az azonos szakon képzést nyújtó intézményeket a tananyagok fej­lesztése során, nem szükséges közös kurrikulumok fejlesztésére kötelezni.

Konkrét cselekvés:    a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény pontosítása, MAB

mûködési elveinek pontosítása
Határidõ:                       2007. szeptember 30.

Felelõs:                          OKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Magyar Bálint SZDSZ –

Hiller István MSZP)

2.Nyugdíjrendszer

A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása a jelenlegi kormányzati ciklus kiemelt feladata. A két párt egyetért abban, hogy megalapozott vizsgálatok után lehet döntést hozni a paradigmatikus kérdésekben, de ezt megelõzõen olyan intézkedéseket kell hozni, amellyel 2015-2020-ra nyugdíjbiztosítás I. pillére egyensúlyba kerülhet.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében az 1997-es nyugdíjreform folytatásaként dönteni kell a szükséges korrekciókról. Célként tûzzük ki, hogy a nyugdíjbiztosítási alap esetében a hiány mérséklését a járulékmérték emelése nélkül érjük el.

A kormányzati mûhelyekben formálódó koncepciók alapján a rövidtávú egyensúly biztosítása érdekében 2007. II. félévében döntéseket kell hozni a parametrikus módosításokról. A jelenlegi rendszer szabályainak módosításai keretében szükség van a következõkre:

• a fenntarthatóság érdekében, a várható átlagos élettartam növekedéséhez igazodva a korhatár fokozatos lassú emelésének mielõbbi meghirdetésére,
• a továbbfoglalkoztatás ösztönzésével a korai nyugdíjba vonulással kapcsolatos ellenérdekelt­ség erõsítésére, a nyugdíjba vonulási korcentrum felfelé tolására,
• az 1997-ben eldöntött, törvényben szabályozott változások újraértékelésére (nyugdíjminimum, résznyugdíj, nyugdíj mértékszabály).

Fenti három pont kapcsán:

Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          SZMM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Horn Gábor SZDSZ – Kiss

Péter MSZP)

• a foglalkozáshoz kapcsolódó nyugdíjkedvezmények szabályozása (fegyveres szervek tagjai­nak számos nyugdíjkedvezménye, bányászoknak és egyes mûvészeti tevékenységet folytatók­nak korkedvezménye),

Határidõ:                       2007. október 31.

Felelõs:                          OKM, GKM, IRM, SZMM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Horn

Gábor SZDSZ – Kiss Péter MSZP)

• a felosztó-kirovó egyes pillér és a magánnyugdíjpénztári kettes pillér viszonyának rendezésé­re.

Határidõ:                       2007. október 31.

Felelõs:                          SZMM, PM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Horn Gábor SZDSZ –

Kiss Péter MSZP)

A 2030 után jelentkezõ további hiányt a hosszú távú modell kialakítása keretében kell kezelni. Amíg a rendszerszintû változtatásról nem születik megalapozott döntés, az azzal összefüggõ módosításokat, a jelenlegi rendszer szabályait érdemben érintõ változtatásokat nem javasolunk. A paradigmatikus változások érdekében a Kerekasztal keretében elindult munkát folytatni kell, és alapos elõkészítés során válaszokat kell találni például a következõ dilemmákra:

a)leválasztható-e a rokkantsági rendszer az öregségi nyugdíj rendszerrõl, és hogyan,

b)bevezethetõ-e az állampolgári alapnyugdíj, és ha igen, mikor.

Határidõ:                       Folyamatos

Felelõs:                          SZMM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Horn Gábor SZDSZ – Kiss

Péter MSZP)

3.Szociális szolgáltatások

A felek egyetértõl eg kijelentik, hogy a kialakult ellátórendszer értékeit megõrizve szükségessé vált a szociális szolgáltatások megújítása. Ahhoz, hogy átlátható, ellenõrizhetõ, a valós és elismert szükségletek alapján fejleszthetõvé váljon a szociális szolgáltatások rendszere, paradigmaváltásra van szükség. Ennek elengedhetetlen eszköze a szükségletalapú szolgáltatásfejlesztés, a rászorultság­alapú hozzáférés, a források ellenõrzött felhasználása, és a megfelelõ tervezés.

• Egyetértés van abban, hogy alapvetõ váltásra van szükség a szociális ellátórendszerben. Ez az alábbi területek együttes, egymással összehangolt, egyidejû, egy adott idõintervallumon (2007-2009) belül történõ módosítását és fejlesztését jelenti a következõknek megfelelõen:
• A valós szükségletek ismeretében, az elismert szükségletek kielégítése érdekében fejleszteni, illetve – ha lehetséges – területileg átcsoportosítani a szükséges szolgáltatásokat, biztosítva az egyenlõ esélyû hozzáférést.
• A szakmai követelmények többségénél a folyamatokat és bemeneteket részletezõ jogi szabá­lyozás helyett az elvárt produktumokra és kimenetekre irányuló szakmai kritériumokat kell meghatározni.

Újra kell gondolni az önkormányzati feladatellátás súlyát a szociális ellátórendszeren belül, nö­velve az önkormányzatok mozgásterét és számon kérhetõ felelõsségét.

• Felül kell vizsgálni a lakosságszám-arányosan telepített önkormányzati kötelezõ feladatok el­osztásának rendjét.
• Szükséges az ellenõrzõ kapacitást bõvíteni és ezzel egy idõben kidolgozni az elkülönült intéz­ményi keretekben mûködõ ellenõrzési rendszer lehetõségeit.
• Az egyes szociális szolgáltatások esetében növelni kell a fogyasztók mozgásterét és jogait, így ahol van reális esély versenyeztetett rendszerek és utalványos szisztémák bevezetésére, az utal­ványrendszer (voucher) bevezetésének feltételeit ki kell dolgozni. Át kell tekinteni a regionális kapacitáskoordináció és forrásallokáció lehetõségeit. A szociális szolgáltatások megfelelõ mennyiségû és minõségû biztosítása érdekében át kell te­kinteni a felelõsségi köröket (egyén, család lakóközösség, civil szervezetek, for-profit szerveze­tek, önkormányzat, állam).
• A források belsõ átrendezésével a szociális területen is elmozdulunk a progresszív ellátás beve­zetésének irányába. E törekvésnek megfelelõen, a térségi ellátásszervezés eszközeivel korlátoz­zuk a legmagasabb, legköltségesebb szinteken (a bentlakásos intézményekbe) való belépés lehe­tõségét, ugyanakkor a források átcsoportosításával tágítjuk az alacsonyabb szintû kapacitásokat, mindenekelõtt a jelzõrendszeres házi gondozás, a támogató szolgálatok és közösségi pszichiátri­ai ellátások, az utcai szociális munka és a házi gondozás valamint a szociális étkeztetés hozzáfé­rési lehetõségeit.
• A jelenlegi, szinte kizárólagosan közpénzbõl finanszírozott, közszolgálati jellegû ápolási-gon­dozási szolgáltatási körben megnyitjuk a fogyasztókat kellõ eréllyel védõ, szabályozott piac le­hetõségeit, mindenekelõtt a non-profit szervezetek és a szociális gazdaság szereplõi számára. Ezen a piacokon az is tisztes, szabályozott formában vásárolhat magának szolgáltatást, aki úgy ítéli meg, hogy minderre szüksége és lehetõsége is van, ugyanakkor a megfelelõ állami szerv nem találta jogosultnak arra, hogy közszolgálati keretekben kapjon ellátást.
• Világossá és következetessé kell tenni a támogatások célját és a megítélés prioritásait.
• A munkába lépések minél magasabb számát célnak kitûzve, nagyobb szabadságot és nagyobb felelõsséget adunk a regionális és kistérségi szinteken mûködõ foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézményeknek, feltételeket teremtve ezzel ahhoz, hogy a helyi munkaerõpiaci körülmények­hez igazodva, a munkát keresõk társadalmi hátrányait figyelembe véve a legrugalmasabban al­kalmazhassák a rendelkezésükre álló erõforrásokat a legmagasabb szintû foglalkoztatás-bõvítés érdekében.
• Az aktív korú nõk, a hátrányos helyzetû térségekben élõk, és az elvileg bármilyen korlátozottan is, de munkára képes állampolgárok számára a munkaerõpiacokon való elhelyezkedés támogatá­sa a legfontosabb prioritás. Ennek érdekében folytatni és bõvíteni szükséges az e társadalmi cso­portokból kikerülõ munkavállalók alkalmazásával járó produktivitási kockázat megosztását az állam és az alkalmazni hajlandó munkáltató között (a hátrányos helyzetû munkavállalók foglal­koztatási költségeinek részleges átvállalásával – START programok, illetve az atipikus foglal­koztatási formák fokozott alkalmazásával – pl. részmunka, távmunka).
• A szociális támogatások szabályozási módosításai során következetesen arra törekszünk, hogy a megfelelõ eszközök megválasztásával a támogatások szisztematikusan nagyobb mértékben jussanak oda, ahol nincsen, vagy nagyon alacsony a jövedelem, mint a hasonló helyzetû, maga­sabb jövedelmûekhez (?rászorultsági elv"). E cél érdekében megvizsgáljuk, és szükség szerint alkalmazzuk az adóigazgatás eszközeinek alkalmazását a támogatási mértékek kalibrálásában (pl. adóalapot növelõ szociális támogatások bevezetésével).
• Az ápolási-gondozási szolgáltatások döntõ célja az, hogy az önmaguk ellátására saját erõbõl képtelen emberek számára maximálisan biztosítsák az önálló, autonóm életvitel lehetõségét. En­nek megfelelõen ilyen szolgáltatást csak az önmaguk ellátására képtelen személyek számára kell biztosítani (másnak nem), és tõlük anyagi lehetõségeik arányában térítési díjat, a költségekhez való hozzájárulást lehet elvárni.

Konkrét cselekvés:    Új szociális törvény elfogadása
Határidõ:                     2008. tavaszi ülésszak (elfogadás)

Felelõs:                        SZMM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Horn Gábor SZDSZ – Kiss

Péter MSZP)

• A foglalkoztatás- és szociálpolitikai rendszerek mûködését folyamatában is követõ, átlátható és el­lenõrizhetõ rendszert építjük ki, azzal a céllal, hogy a rendszerek mûködését eredményesebbé, pro­duktívabbá és hatékonyabbá tegyük.
• Abból a szempontból is követhetõvé és ellenõrizhetõvé tesszük az aktív korú, elvileg munkára képes polgárokat ellátó foglalkoztatás- és szociálpolitikai rendszereket, hogy milyen eredmé­nyességgel járultak hozzá ügyfeleik munkába állásához.
• A munkába lépések és a célcsoportok sajátosságai szerint értékeljük a programokat azok szak­mai tartalma, a végrehajtás földrajzi sajátosságai, az ellátott célcsoportok sajátos hátrányai, vala­mint a szakmai és pénzügyi szabályozás megfelelõssége szerint is.
• Követjük és ellenõrizzük a szociálpolitikai programokat azok egyenlõ esélyû hozzáférése, igazságos és méltányos kiválasztása szempontjából – azaz aszerint, hogy azok valóban a szak­mapolitikai prioritásoknak megfelelõen nyújtanak-e elérhetõ támogatást.
• Az ellátásokat a követés, ellenõrzés, a megfelelõ elemzések és értékelések, hatásvizsgálatok bizonyítékai alapján folyamatosan korrigáljuk és továbbfejlesztjük.

Határidõ:                     Folyamatos

Felelõs:                        SZMM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Horn Gábor SZDSZ – Kiss

Péter MSZP)

• Az államigazgatási és közszolgálati reformokhoz igazodva a szociális rendszer szabályozásának a területén is folyamatosan ésszerûsítjük az állam különféle szereplõi közötti feladatmegosztást, és ezzel párhuzamosan növeljük az ellenõrzés szerepét. E munkák során célnak tartjuk azt, hogy a túlszabályozott törvényi szabályozás egyszerûbb, ezáltal elvárhatóan betarthatóbb legyen, a közpénzek felhasználása, felhasználásnak a jogszerûségen túlmutató ésszerûsége és célszerû­sége átláthatóbb, ellenõrizhetõbb, elkönyvelhetõbb legyen,
• az államháztartási források felhasználási csatornái nem csupán a pénzt felhasználó közhasznú, közcélú szereplõk között, hanem a végsõ kedvezményezettek közötti megoszlás tekintetében is követhetõk és ellenõrizhetõk legyenek,
• a fokozódó költségvetési és igazságos elosztási kontroll mellett is, az önkormányzatok és civil szervezetek érdekeltsége javuljon a helyi erõforrások szellemes, kreatív, rugalmas, a közösség tagjainak életét könnyebbé tevõ mobilizálásában.

Határidõ:                     Folyamatos

Felelõs:                        SZMM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Horn Gábor SZDSZ – Kiss

Péter MSZP)

A koalíciós pártok között további egyeztetést és 2007. december 31-ig kormánydöntést igényel: a szociális rendszerek (ennek részeként egyes tömegközlekedési kedvezmények és családtámogatási formák) rászorultság elvû teljes körû átalakítása.

4.Természet- és környezetvédelem

A környezetügy a XXI. században az éghajlatváltozáson és az energiapolitikán keresztül alapvetõ biztonsági kérdéssé vált, és így csak a nagypolitika részeként kezelhetõ. A két párt egyetért abban, hogy a kormány feladata a környezetvédelem stratégiai üggyé emelése. A koalíció a környezettudatos gondolkodás elkötelezett híve, így a Kormány saját példáján keresztül akarja erõsíteni a környezettudatos magatartást. Ennek a célnak nem csupán a szaktárca munkájában, hanem a kormánypolitika egészében is meg kell jelennie (környezetvédelmi szempontok a közbeszerzéseknél, közintézmények környezetbarát építése és mûködtetése, a környezetvédelem megfelelõ szerepe a ?fenntartható fejlõdés" programjában, ?zöld" szempontok az adó- és támogatási rendszerben).

• A pártok együttmûködnek a Nemzeti Fenntartható Fejlõdés Stratégia, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program és a vele összefüggõ akcióprogramok következetes végrehajtásában és a 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program koncepciójának kidolgozásában.

Konkrét cselekvés:    elõkészülnek a fenti stratégiai anyagok

Határidõ:                       Nemzeti  Fenntartható  Fejlõdés  Stratégia – 2007.   december 31.,

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia – 2007. december 31., 3. Nemzeti

Környezetvédelmi Program – 2008. szeptember 30.
Felelõs:                          KvVM,   MEH,   valamennyi   minisztérium   közremûködésével;   (a

politikai egyeztetésért felelõs: Fodor Gábor SZDSZ – Lendvai Ildikó

MSZP)

• A két párt egyetért a ?jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa" posztjának létrehozásában. Olyan törvényi elõkészítésre és öt-párti egyeztetésre van szükség, amely lehetõvé teszi a poszt 2007. második felében való betöltését.

Konkrét cselekvés:    törvénytervezet Országgyûlés elé benyújtása
Határidõ:                       2007. õszi ülésszak

Felelõs:                          KvVM,   SZMM;  (a politikai  egyeztetésért felelõs:   Fodor  Gábor

SZDSZ – Lendvai Ildikó MSZP)

• El kell készíteni az új víziközmû-törvényt. Olyan szabályozásra van szükség, amely alkalmassá teszi a szervezeti rendszert az uniós források befogadására, a szolgáltatás biztonságát garantáló tulajdoni viszonyokat és átlátható árképzési struktúrát hoz létre, ugyanakkor nem okoz a fogyasztók számára elviselhetetlen árrobbanást. Ennek érdekében az illetékes tárcáknak ki kell dolgozniuk a szociális és a költségvetési szempontokat egyaránt figyelembe vevõ megfelelõ ártámogatási rendszert.

Konkrét cselekvés:    Törvénytervezet Országgyûlés elé benyújtása
Határidõ:                       2008. szeptember 30.

Felelõs:                          KvVM,   SZMM;  (a politikai  egyeztetésért felelõs:   Fodor  Gábor

SZDSZ – Lendvai Ildikó MSZP)

Át kell tekinteni a Vásárhelyi Terv állását, és a környezetvédelemmel, a vidékfejlesztéssel, a fejlesztéspolitikával foglalkozó tárcák együttmûködésével gondoskodni kell az új határidõk betartásáról.

Konkrét cselekvés:    Törvénytervezet Országgyûlés elé benyújtása
Határidõ:                       2007. õszi ülésszak

Felelõs:                          KvVM, együttmûködõ: FVM, ÖTM; (a politikai egyeztetésért felelõs:

Fodor Gábor SZDSZ – Lendvai Ildikó MSZP)

• Az átfogó energiastratégiát a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével kell kidolgozni. A környezeti és a versenyképességi szempontok egyaránt indokolják az energiahatékonyság és energiatakarékosság növelését. A két pártnak közösen ki kell dolgoznia a megújuló energiaforrások hasznosítására (mértékére, módjára, feltételrendszerére) vonatkozó stratégiát.

Konkrét cselekvés:    stratégia kidolgozása
Határidõ:                       2007. szeptember 30.

Felelõs:                          GKM, KvVM, FVM, ÖTM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Fodor

Gábor SZDSZ – Veres János MSZP)

• Fel kell gyorsítani a hulladékgazdálkodás feladatai között a betétdíjas rendszer elterjesztését. El kell kezdeni a hulladékgazdálkodás átfogó szabályozásának felülvizsgálatát és ennek keretében új koncepciót kell kialakítani a termékdíj rendszerre vonatkozóan.

Konkrét cselekvés:    betétdíj szabályozási koncepció, átfogó szabályozási koncepció
Határidõ:                       betétdíj    szabályozási   koncepció:    2007.    december   31.,   átfogó

szabályozási koncepció: 2008. december 31.
Felelõs:                          KvVM, GKM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Fodor Gábor SZDSZ

– Lendvai Ildikó MSZP)

• A koalíció áttekinti a környezet-egészségügyi kérdéseket és megjelöli a legsürgetõbb feladatokat és az megoldásnak menetrendjét (pl. a parlagfû-mentesítés megoldása).

Konkrét cselekvés:    NEKAP továbbfejlesztése és végrehajtása

Határidõ:                       Folyamatos

Felelõs:                          EÜM, FVM, KvVM, az érintett minisztériumok közremûködésével;

(a politikai egyeztetésért felelõs: Fodor Gábor SZDSZ –   Lendvai

Ildikó MSZP)

• A közfeladatokat áttekintve, a szükséges deregulációval párhuzamosan, a konvergencia­program költségvetési kereteit tiszteletben tartva meg kell vizsgálni a ?zöld-hatóság"

intézményrendszerének mûködési feltételeit. A koalíció egyetért abban, hogy a szakterületen jelentkezõ bõvülõ közfeladatok miatt a zöldhatóságok és a természetvédelmi õrszolgálat megerõsítését egy több lépcsõs program szerint 2010-ig el kell végezni.

Konkrét cselekvés:    dereguláció, közfeladat áttekintés, fejlesztési koncepció (többlépcsõs

program), költségvetés
Határidõ:                     végrehajtás elsõ lépcsõje: 2007 december 31., további lépcsõk: adott

évek költségvetési tervezése
Felelõs:                       KvVM, PM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Fodor Gábor SZDSZ –

Lendvai Ildikó MSZP)

III. Átláthatósági csomag

1.A lezáratlan múlt, az ?ügynökkérdés" kapcsán a következõ intézkedésekre kerül sor:

• Egyetértés van a kutathatóság, az adatokhoz való hozzáférés és azok nyilvánosságra juttatása feltételeinek javításával, egyértelmûsítésével, az ehhez szükséges eljárási szabályok módosításával kapcsolatban.

A pártok egyetértenek abban, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában meg kell teremteni az anyagok rövidebb idõn belüli feldolgozásának, megismerhetõvé tételének feltételeit. Szükségesnek tartják annak áttekintését, hogy a Levéltárban történõ tudományos kutatásra vonatkozó szabályok kellõ módon biztosítják-e a kutatáshoz fûzõdõ érdekeket.

Egyetértenek abban, hogy a közszereplõ fogalmának pontosabb körülhatárolása szükséges annak érdekében, hogy az eljáró bíróságok számára a jogszabály egyértelmûbb legyen. Támogatják, hogy a 2003. évi III. tv. alapján a közszereplõ részére nyitva álló 15 napos nyilatkozattételi határidõ lerövidüljön, és hogy a közszereplõi minõség megállapításával kapcsolatos ügyekben a Fõvárosi Bíróság soron kívül járjon el.

Elvárt cselekvés:       Jogszabály módosítás
Határidõ:                       2007. szeptember 15.

Felelõs:                          IRM;  (a politikai egyeztetésért felelõs:  Gulyás József SZDSZ –

Lendvai Ildikó MSZP)

• A felek egyetértenek azzal, hogy a Kormány haladéktalanul független szakértõi bizottságot állít fel az iratátadás törvényben szabályozott eljárásának teljesítését elemzõ és értékelõ jelentés elkészítésére (a 2003. évi III. tv. 13.§. (2) bekezdésben található felhatalmazás alapján rendelettel felállíthatja a szükséges testületet a Kormány).

Elvárt cselekvés:       Szakértõi bizottság felállításáról kormánydöntés rendeletben
Határidõ:                       2007. július 15.

Felelõs:                          IRM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Horn Gábor SZDSZ – Lendvai

Ildikó MSZP)

2.Egy házfinanszírozás

A két párt egyetért az egyház és az állam szétválasztásának és a vallásgyakorlás szabadságának alapelveiben és abban, hogy az egyházak hitéletének támogatása alapvetõen a hívek felajánlásán nyugodjék.

• Egyetértenek abban, hogy az egyházak közfeladatok ellátását célzó tevékenységét továbbra is állami eszközökbõl kell finanszírozni. Távlati célként egyetértenek abban is, hogy ez a finanszírozás a kiemelten közhasznú civil szervezetekkel, alapítványokkal azonos mértékben kell, hogy megtörténjen. Támogatják, hogy az oktatási- kulturális és a szociális tárcához hasonlóan, a többi érintett tárca is vizsgálja meg az egyházak közfeladat-ellátásának jelenlegi finanszírozási képletét, és ezek után kerüljön sor az egyházakkal való megállapodásra.

Elvárt cselekvés:       átfogó áttekintés készítése a civil, közhasznú és kiemelten közhasznú

szervezetekre és az egyházakra milyen adó és számviteli szabályok

vonatkoznak; egységesítési javaslat elkészítése
Határidõ:                     2007. szeptember 30.

Felelõs:                       PM és tárcák; (a politikai egyeztetésért felelõs: Fodor Gábor SZDSZ

– Hiller István MSZP)

• A felek áttekintik az SZJA 1%-ra vonatkozó felajánlásokat és a kiegészítõ kedvezményeket azzal a céllal, hogy kiváltsák a kiegészítõ támogatást.

Elvárt cselekvés:       Jogszabály módosítás
Határidõ:                     2007. szeptember 30.

Felelõs:                       PM,   OKM,   SZMM,   Kormánykabinet;   (a  politikai  egyeztetésért

felelõs Fodor Gábor SZDSZ – Hiller István MSZP)

3.A költségvetési rendszer megújításával kapcsolatban meghozandó intézkedések

A megalkotandó törvény célja a stabil költségvetés-politikai szabályrend és az ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében.

• Költségvetés-politikai szabályok

A központi alrendszerek szintjén fõ szabályként megjelenik a reáladósság tartásának követelménye, ami az elsõdleges szufficit tartásának követelményével párosul. A központi adósságszabály kiegészül az önkormányzatok eladósodásának korlátozására vonatkozó szabállyal is.

• Költségvetési eljárási szabályok

A Kormány három évre elõre meghatározza a fejezeteknek nyújtandó támogatásokat és ez a kiinduló alapja az adott év költségvetési tervezésének. Az egyensúly biztosítása érdekében az Országgyûlés csak olyan törvényjavaslatot tárgyalhat, amely bemutatja a költségvetésre, az egyenlegre gyakorolt hatást, és ha az pozitív, akkor annak az ellentételét is be kell mutatni az adott törvényben.

• Átláthatósági szabályok

A Kormány félévenként és évenként jelentésben tájékoztatja a parlamentet az adott gazdaság és költségvetés helyzetérõl. A miniszterelnök négyévenként – a választások évében -részletes javaslatot készít az ország helyzetérõl, amit a köztársasági elnöknek nyújt át.

• Az Országgyûlés Költségvetési Hivatala A Parlament szerve, mely független a Kormánytól, pártsemleges hivatal.

Elvárt cselekvés:       Közpénzügyi törvény megalkotása
Határidõ:                     2007. december 31.

Felelõs:                       pártok szakértõi; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ

– Veres János MSZP)

• A megvalósításhoz szükséges az alábbi 2/3-os törvények módosítása:

a)Az Alkotmány: a 2/3-os közpénzügyi felelõsségrõl szóló törvény, az OKH létrehozása, melynek alapfeladata és elnökének megválasztása, a költségvetés ex ante felülvizsgálatá­nak és ex post ellenõrzésének elhatárolása.

Elvárt cselekvés:       Alkotmánymódosítás, öt párti egyeztetés
Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          IRM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres

János MSZP)

b)Az Állami Számvevõszékrõl szóló törvény: az ÁSZ hatáskörébe a továbbiakban a költségvetés végrehajtásának ellenõrzése tartozik, beleértve az egyenlegkövetelmények betartásának ellenõrzését is.

Elvárt cselekvés:       Állami Számvevõszékrõl szóló törvény módosítása
Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          IRM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres

János MSZP)

c)Az önkormányzatok eladósodását és vagyonfelélését megakadályozó szabályrendszer kialakítása.

Elvárt cselekvés:        Önkormányzati törvénytervezetek benyújtása
Határidõ:                       2008. szeptember 30.

Felelõs:                          ÖTM, IRM; (a politikai egyeztetésért felelõs: Kóka János SZDSZ – Veres

János MSZP)

4.Rendõrség civil felügyelete

A koalíciós pártok elkötelezettek a rendõrség civil felügyeletének létrehozásában, gondoskodnak a testületet 2008. január 1-én történõ megalapításáról.

Elvárt cselekvés:       Szükség esetén kormányrendelet alkotása
Határidõ:                       2007. december 31.

Felelõs:                          IRM;  (a politikai  egyeztetésért felelõs:  Fodor Gábor  SZDSZ –

Lendvai Ildikó MSZP)

5.Pártfinanszírozás

A koalíciós pártok elkötelezettek abban, hogy változtatnak a társadalom többségét okkal és joggal irritáló kampány- és pártfinanszírozási szabályokon. Ennek érdekében közösen terjesztenek javaslatot az Országgyûlés elé a pártok kampány- és mûködési költségeinek átláthatóvá tételérõl és elszámoltathatóságáról. A közösen megalkotandó jogszabály az alábbi tíz alapelvre épül:

oA koalíciós pártok elkötelezettek abban, hogy 2010-ben a már módosított törvény alapján kerüljön sor a parlamenti választásokra.

oA koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy a módosításoknak ki kell terjedniük az önkor­mányzati, Európai Parlamenti és népszavazási kampányokra is.

oA koalíciós partnerek közös álláspontja, hogy olyan kampányfinanszírozás alakuljon ki, amelyben támogatást kizárólag természetes személyek nyújthatnak, a támogatók személyi köre és a kiadási oldal költségei nyilvánosak, az Állami Számvevõszék által ellenõrizhetõek legyenek.

oA koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy a pártokat támogatók körébõl a vállalkozá­sokat kizárják.

oA koalíciós pártok olyan megoldásban érdekeltek, amelyben a kampányok idõtartama rövi­debb, ezáltal a túlköltekezés visszaszorítható.

oA koalíciós pártok az átláthatóság elvének megfelelõen támogatják az elkülönített kam­pányszámla bevezetését.

oA két koalíciós párt egyetért abban, hogy a szigorú elszámolás és az átláthatóság követel­ményeinek megfelelõ szabályozás kialakításával párhuzamosan, a tiszta és világos finanszí­rozás feltételeit erõsíti a pártok mûködési- és kampányköltségeihez való állami hozzájárulás növelése.

oA koalíciós pártok szükségesnek tartják a pártok által használt ingatlanok tulajdonjogának rendezését, a parlamentbe kerülõ pártok esélyegyenlõségének figyelembevételével.

oA koalíciós felek egyetértenek ebben, hogy meg kell határozni a pártok kampányköltségei­nek határát.

Konkrét cselekvés:    Pártfinanszírozásról szóló törvény módosítása
Határidõ:                     2007. december 31.

Felelõs:                       PM, IRM és pártok szakértõi; (a politikai egyeztetésért felelõs: Eörsi

Mátyás SZDSZ – Lendvai Ildikó MSZP)

IV. Egészségügyi csomag

A koalíciós pártok folytatják az egészségügyi ellátás javítását, a betegjogok erõsítését, a szolidaritás és a verseny értékeinek érvényesítését szolgáló reformokat.

A közös kormányzás elsõ évében megerõsítettük az egészségbiztosítás rendszerét, az állampolgári jogon járó szolgáltatások, valamint a járulékfizetésért (önrésszel vagy anélkül) igénybe vehetõ ellátások törvényi meghatározásával. Létrehoztuk az egészségbiztosítás felügyeletét, amely õrködik a biztosítottak jogai felett. Az igazságos és méltányos közteherviselés érdekében megkezdtük a jogosultság ellenõrzését, átláthatóvá és számon kérhetõvé tettük a biztosítói jogviszonyt. Újraszabályoztuk a gyógyszerpiac rendjét. Megteremtettük annak feltételét, hogy a szolgáltatások igénybe vevõi ellenõrizhessék a szolgáltatásokat. Bevezettük a kórházak számlaadási kötelezettséget, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, ami fontos hozzájárulás a költségekhez. Megkezdtük az egészségügy szerkezeti reformját, a kórházi struktúra ésszerûsítését.

1.A következõ idõszak feladata a biztosítási oldal átalakítása, valamint ezzel együtt a fejlesztések, a minõségi mûködés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében:

oki kell dolgozni az alap- és szakellátás fejlesztési programját;

omódosítani   kell   a   háziorvosi   praxisok,   a járóbeteg-szakellátás   és   a   kórházak finanszírozási rendjét;

ofolytatni kell a népegészségügyi programokat,

omeg kell határozni a szolgáltatási protokollokat, a háziorvosi praxisok és járóbeteg­szakrendelõk standard mûködési követelményeit;

oki kell terjeszteni az egészségügyi intézmények számlaadási kötelezettségét; onövelni kell az egészségbiztosítási felügyelet hatáskörét és kapacitásait; oki kell dolgozni a költségvetési  önkormányzati intézmények non-profit gazdasági társasággá alakulásának szabályait és ösztönzõ eszközeit;

Konkrét cselekvés:    Az intézkedési terv és megfelelõ jogszabályok kidolgozása
Határidõ:                     2007. december 31.

Felelõs:                       EÜM, PM és pártok szakértõi (politikai egyezetésért felelõs: Horn

Gábor SZDSZ – Katona Béla MSZP)

2.Az MSZP és az SZDSZ megállapodott az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról. Közösen elfogadott alapelvek:

oA társadalombiztosítás rendszere egységes elveken: a nemzeti kockázatközösség és a kötelezõ társadalombiztosítási rendszerek logikája szerinti szolidaritás fenntartásának el­vén alapszik.

oA társadalombiztosítási jogon járó szolgáltatásokat jogszabályok garantálják. A társa­dalombiztosítási jogon járó alapcsomag megegyezik a mai kötelezõ szolgáltatásokkal, a csomag tartalma a biztosítási rend átszervezése miatt nem változik.

oA társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítás) befizetési rendje, a járulékok mértéke (az átállás kapcsán) nem változik. A járulékrendszer egységes, a járulékok mér­tékét az Országgyûlés törvényben szabályozza.

oAz egészségbiztosítás forrásai decentralizált módon, gazdasági társasági formában mû­ködõ kötelezõ egészségbiztosítási pénztárak által kerülnek felhasználásra. A pénztárak versengenek a biztosítottakért, ugyanakkor kitüntetett területi felelõsségük van. Gondos­kodnak részint a hozzájuk jelentkezõk, részint a hozzájuk rendelt területen élõ, más pénztárakat nem választó biztosítottak ellátásáról.

o A fenti decentralizált szervezetek között az egészségbiztosítás forrásai a területi és tár­sadalmi különbségek kiegyenlítése érdekében, a kockázatszelekciót kizárva, korrigált fejkvóta szerint kerülnek kiosztásra.

oMind a fejkvóta-kiosztás, mind a biztosítói mûködés megfelel a legszigorúbb transzpa-rencia szabályoknak.

oA pénztárak többségi tulajdonrésze köztulajdonban van, kisebbségi tulajdonosként megjelenik a magántõke, az egészségügybe történõ érdemleges mértékû forrásbevonás és a hatékonyabb mûködést szolgáló verseny érdekében.

oA biztosítások terén is létrejön a biztosítottak választási szabadsága. A biztosítottak szabadon választhatnak és a törvényben szabályozott módon válthatnak pénztárt, a pénz­tárak azonban nem váltogathatnak a biztosítottak között.

o A biztosítási pénztárak nem kötelesek ?automatikusan" szerzõdni minden ellátó intéz­ménnyel, a biztosítottak képviseletében a jobb ellátást nyújtó intézményekkel szerzõd­nek.

o A biztosítási pénztárak a jobb minõségû ellátás és az ellátás költségei tekintetében ver­senyre kényszerítik, ösztönzik a szolgáltatókat. A verseny a biztosítottak jobb ellátását szolgálja.

oMegtörténik a szociális és egyéb elemek leválasztása az egészségbiztosításról és az egészségügyi alapról.

A kompromisszumos modell sarkalatos pontjai:

1.Fennmarad az egységes társadalombiztosítási rendszer, a járulékokat az APEH-en keresz­tül továbbra is az Egészségbiztosítási Alap, illetve a feladatainak ezt a részét átvevõ utód­szervezet gyûjti be. Érvényesül a szolidaritás elve: aki többet keres, többet is fizet. A befize­tett járulék összegétõl függetlenül továbbra is egységes társadalombiztosítási alapellátás jár. Az Egészségbiztosítási Alap kezelõjeként tevékenykedõ utódszervezet gondoskodik a bizto­sítási- és az alapcsomagnak az érdekelt szervezetekkel történõ konzultáción is alapuló rend­szeres felülvizsgálatáról, a gyógyító eljárások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának, illetve az ellátás minõségi követelményeinek meghatározásáról.

2.A járulékbefizetésekbõl létrejött alap forrásait korrigált fejkvóta szerint 5-8 kötelezõ egészségbiztosító pénztár (KEP) fogja megkapni. Az új pénztárak kezdettõl fogva az egész országban toboroznak tagokat és az egész ország területén köthetnek szolgáltatói szerzõdé­seket. A pénztárak versenyezni fognak azért, hogy a lehetõ legtöbb ügyfelet (biztosítottat) szerezzék meg, ugyanakkor megkülönböztetett területi felelõsségük is van.

3.2008 január 1.-ét követõen az állam többségi részvételével a KEP-ek akkor jönnek létre, ha a külsõ szakmai, stratégiai befektetõk vállalják az alapítási jog megszerzésére kiírt nem­zetközi pályázat feltételeit, és a pályázati folyamatban a részvételi jogosultságát nyílt verse­nyeztetési folyamatban megszerzik. A magánbefektetõk által megfizetett ellenértéket az ellá­tórendszer fejlesztésére, illetve a garanciális tõkealap fedezetére fordítjuk. A KEP-eknek ga­ranciális tõkealapot kell képezniük. A konvergencia-programban vállaltak szerint ezzel is biztosítjuk a KEP-ek költségvetéstõl való elkülönülését és önállóságát.

4.A KEP-ekben a tulajdonosi jogosítványokat – a mûködés egészét tekintve a tulajdoni ará­nyokat tükrözve – úgy kell kialakítani, hogy a köztulajdonos hatékony eszközökkel rendel­kezzen az ellátás garanciáit, az átmenet folytonosságát és a szolidaritás érvényesítését illetõ­en, a magánbefektetõ(k) pedig megfelelõ módon biztosíthassák a mûködés dinamizmusát, javíthassák szakszerûségét, járuljanak hozzá a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez és fenn­tartásához. A KEP-ek 49%-os tulajdoni hányaddal rendelkezõ magánbefektetõinek megfele­lõ jogokkal kell rendelkezniük a pénztár szakszerû és pénzügyileg stabil mûködtetése érde­kében. A kisebbségi tulajdonos nem rendelkezik automatikus joggal, például opcióval a többségi tulajdonrész kivásárlására.

5.A törvényben meghatározott idõszakot követõen (6-12 hónap) a pénztárak egy nyilvános sorsolás keretében összepárosításra kerülnek területi egységekkel úgy, hogy az ország teljes területét egyszeresen lefedjék. Minden ilyen területi egységben azok a biztosítottak, akik ad­dig az idõpontig nem választottak pénztárat, automatikusan ahhoz a pénztárhoz tartoznak, amely a sorsolás során az adott területet ellátja.

6.A KEP-ek legkésõbb 2009. január 1-tõl megkezdik mûködésüket, ettõl az idõponttól kezd­ve az OEP illetve utódja nem jelenlegi feladatkörében mûködik tovább.

7.A KEP-ek mûködési költségeit – ideértve a reklámköltségeket is – a jogszabály felülrõl korlátozza. Világos és nyilvános elvek szabályozzák a pénztárak osztalékát, az eredmény felhasználását, az eredménybõl való fejlesztés kötelezettségeit.

8.A pénztárak külön díj fejében a társadalombiztosítási alapcsomagban nem szereplõ és ál­lampolgári jogon sem járó kiegészítõ ellátásokra szabályozott keretek között kiegészítõ biz­tosítást is kínálhatnak.

9.A szükséges törvényjavaslatokat az egészségügyi és a pénzügyminiszter a kormánypárti frakciók szakértõivel együttmûködve koalíciós egyeztetésre alkalmas formában készítik el azért, hogy az õszi ülésszak kezdetekor a törvényjavaslatok benyújthatók legyenek az Or­szággyûlésnek.

A koalíciós pártok a megállapodásban elõírt egyeztetéseket a megjelölt tárcák és politikusok irányításával belsõ mûhelymunka keretében végzik. A mûhelymunka idõtartama alatt az adott kérdésekben kerülik a nyilvános pártpolitikai vitát.

Gyurcsány Ferenc

a Magyar Szocialista Párt elnöke

Kóka János

a Szabad Demokraták Szövetsége-a Magyar Liberális Párt elnöke

Budapest, 2007. július 1.