Az Örkény István Könyvesbolt az idei Költészet Napjára estébe forduló, egész délutános programot állított össze az érdeklődőknek: beszélgetés a könyvről, Juhász Ferenc költő dedikálásai, játék jutalommal, Kádár Katalin Könnyek című kiállításának megnyitója, emlékezés Márai Sándorra Havas Judit előadásában, Rigó Béla költő és Valachi Anna irodalomtörténész párbeszéde, végül Az én egyperceseim címmel a pályázatra beérkezett fotók és hangfelvételek díjazása.

 

Az Örkény István Könyvesbolt az idei Költészet Napjára estébe forduló, egész délutános programot állított össze az érdeklődőknek: beszélgetés a könyvről, Juhász Ferenc költő dedikálásai, játék jutalommal, Kádár Katalin Könnyek című kiállításának megnyitója, emlékezés Márai Sándorra Havas Judit előadásában, Rigó Béla költő és Valachi Anna irodalomtörténész párbeszéde, végül Az én egyperceseim címmel a pályázatra beérkezett fotók és hangfelvételek díjazása.

 

A Magyar Költészet Napját 1964 óta, minden évben április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. E napra sok intézmény szervezett előadásokat, megemlékezéseket, felolvasásokat. Mi a Szent István körúti könyvesboltba látogattuk.

 

Az Örkény Könyvesbolt délutáni programjának első előadója, prof. dr. Monok István, az MTA doktora, az MTA Könyvtárának igazgatója a könyv történetéről mesélt a hallgatóságnak annak kapcsán, hogy megjelent Roderick Cave és Sara Ayed A könyv története: A barlangfestményektől az e-könyvig című munkája..

 

Meglepődve hallgattuk, hogy az új médiumok megjelenésével a kiadott könyvek száma nem csökkent Magyarországon, sem Európában, de a példányszámok igen. Csupán a szakkönyvek száma süllyedt 25 ezer alá. A természettel és a lakhellyel viszont egyre többen foglalkoznak, és egyre színvonalasabb képi anyaggal találkozhatunk a könyvekben. Úgy mondják, „A könyv története" ma már történelem. Ez nem igaz, mert a könyv manapság nem mindig nyomtatott, hiszen drága a papír.

 

A 16. században 300 példányt is másoltak egy-egy kéziratos könyvből. A mai kéziratos formák a művészkönyv világában találhatók meg, mint az ún. page object vagy libre object -kiadások. Hogyan változott a könyv? A könyvtörténet furcsa műfaj. Az itt bemutatott mű: A könyv története igen bátran 12 nyelven jelent meg! Eszerint az öt világvallás alapkönyvein kívül történelmileg száz fontos újdonság létezik.

 

Könyvnek foghatjuk fel a kiput, az ember emlékezetét ébren tartó madzagcsomókat, amelyeken fontos információkat hordoztak a színek is. A fenti könyvvel ellentétben Frederic Barbier könyvtörténete kitér az összes kultúrára, persze a legnagyobb súllyal az európaira.

 

Rejtő Jenőnél olvashattuk, hogy a tuaregek el akarták pusztítani a timbuktui kultúrát. Vele azt a könyvtárat, amely a 15. században nagyobb volt Mátyás király híres könyvtáránál, a Corvinánál is. A timbuktui király a Niger partjáról a távoli Egyiptomba küldte a tudósait csillagászati megfigyeléseik ellenőrzésére! Ez Afrika – óriási távolságokkal! A maya és az afrikai kultúrákat végül egy szálig az európaiak pusztították el.

 

A világ első ősnyomtatványait japán, koreai vagy kínai emberek készítették. A kínaiak felfedezték a papírt és a szedést is, de még Kínán belül sem terjedt el a könyvnyomtatás, maradt udvari kultúra. Ott könyv-múzeum helyett kalligráfiai múzeum van. Az írásokat utólag színezték ki. A Waltarius-kódex (a Corvinák egyike) szintén utólag színezett, mázolt példány. A távol-keleti scriptorok története külön fejezet. Kínában ugyanazon a szinten nyomtattak a 4. században, mint 10. században. Gutenberget, az európai könyvnyomtatás feltalálóját a korabeli scriptorok beperelték hamisításért!

 

1492-ben a Schedel-krónikában megjelent Dürer-metszeteknek akkora sikere volt, hogy a metszeteket külön kötetben is kiadták. A vállalkozás akkor nem volt azonos a csibészséggel! A könyvtörténet technikailag igen izgalmas olvasmány. A tekercsről (volumina) a váltás a 15. században történt fűzött, bekötött könyv alakúra. A szerzői autográf a 10-11. században azt jelentette, hogy a szerző és az író ugyanaz a személy. Az írás roppant fáradtságos munka volt, hiszen az íróvessző, a stylus vagy a lúdtoll vágása, mártogatása miatt a könyök letétele nélkül kellett írni a szöveget. Ezért diktálta a szövegeit Arisztotelész, mert írás közben nem tudott volna gondolkodni.

 

A középkorban nincs erotikus irodalom, mert a kolostorban az apát a keze munkájával állította elő az írást. A 13. századtól az urbanizáció, az egyetemek megalakulása és a mezőgazdasági forradalom miatt nagy igény lett a könyvre. A mintegy kétszáz egyetemistának átlagosan 180-230 művet kellett elolvasnia. A stacionáriusok ívenként megadták a szöveget, azt sokan másolták, majd a diákok kölcsönadták egymásnak. A hibákból derül ki mára a forgalom.

 

A 15. században Gutenberg találmányával új előállítási módszer vette kezdetét, hogy kielégítse az igényeket. A 18-19. században a gőzgép feltalálásával ott terjedt el a könyvnyomtatás, ahol nem volt török megszállás. Egyes puritán közösségekben élők között 90%-os volt az írni-olvasni tudók száma, amíg Magyarországon még a 19. században is nagy méreteket öltött az analfabetizmus.

 

Monok István kedvenc időszaka a 16. század, amikor az embereknek igénye támadt a megismerésre, az erkölcstanra és a társadalomtudományokra, a természet titkaira és a reneszánsz optimizmusára. A spanyolok száműzték országukból a mórokat, a világnézetük többé nem fért bele az ókortól megalkotott rendszerekbe. Arisztotelész trónfosztásával indult el az induktív logika fejlődése. A manierizmus a kiábrándulás időszaka lett. A fiatalokat módszertani tudással vértezték fel az egyetemek.

 

A 16. és 21. századi történet nagyon hasonlít egymásra. A 16. században megtanították az olvasót a könyv használatára. Megjelent a címlap, a tartalomjegyzék, a fejezetekre tagolás és a képek beillesztése. Ma az interneten szinte a világ minden tudásának utána lehet keresni. Bízvást mondhatjuk: „semmi sem bizonytalanabb, mint a történelem". Csupán elhallgatják a pusztításokat. Mexikóban például már 1539-ben működött nyomda. A Harvardon csak száz év múlva!

 

A bemutatott könyv kizárólag anglo-saxon olvasat, épp olyan, mintha az internetet nézegetnénk, és attól függ, ki készítette. Például az angolokról, a svédekről vagy Hitlerről több szó esik benne, mint Gutenbergről. A mai fiatalok már angolul tudnak, ahhoz jutnak hozzá leginkább a világhálón. Ez itt modern szemléltető munka… nincs az elmélyült tudás szolgálatában – fejezte be igen érdekes előadását dr. Monok István. Még sokáig hallgattuk volna. Az idő hiánya miatt szinte beléfojtották a szót.

 

A következő „műsorszám" a 86 éves Juhász Ferenc dedikálása volt. A hallgatóság lelkesen hozta el a költő régi és újabb kiadású köteteit. Juhász Ferenc gyönyörű gyöngybetűkkel ajánlotta a tulajdonosoknak rengeteg megjelent könyvét.

Szinte hihetetlen, hogy irodalmi forradalomnak számító, kemény szövegeit ilyen szép írással vetette papírra!

 

Végül kedves jelenet volt, amikor az ölébe vette legkisebb unokáját. Kattogtak a fényképezőgépek, hogy megörökítsék a ritka pillanatot.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük