A közalkalmazottak és magánszférában dolgozók átlagjövedelmei
7 perc olvasás 
A rendőrök sokat keresnek!
Világgazdasági válság, parlamenti költségvetési vita, növekvő infláció… és természetesen a közeledő ünnepek. Ezek a gondolatok foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót ezekben a napokban. Miként tovább, mennyiből élhetünk, s vajon hol mennyit kereshetünk?
A rendőrök sokat keresnek!
Világgazdasági válság, parlamenti költségvetési vita, növekvő infláció… és természetesen a közeledő ünnepek. Ezek a gondolatok foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót ezekben a napokban. Miként tovább, mennyiből élhetünk, s vajon hol mennyit kereshetünk?
A fenti kérdések nagy részére választ ad számunkra az a kutatás, melyet az elmúlt év adatait felhasználva 2008. november közepén készített a Workania állásportál mellett működő, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő bérinformációs honlap: a www.merces.hu. Az elemzés az állami szervek és a közigazgatási szervek dolgozóinak bruttó bér-összehasonlítását végezte el, kiegészítve a közalkalmazottak és magánszférában dolgozók bruttó bérinformációinak összevetésével.
Az államigazgatási szervezetek dolgozóinak átlagjövedelme a felmérések szerint: 200.000 Ft, míg a közigazgatási szervezeteknél munkaviszonyban állók átlagosan 181.000 Forintot keresnek.Az adatokból kitűnik, hogy ha az államigazgatásban szeretnénk dolgozni, akkor átlagosan 10 százalékkal magasabb jövedelemre számíthatunk. Az állami és közigazgatási szervezetek vezető beosztású alkalmazottai átlagosan 270.000 – 330.000 Ft között keresnek.
Legalacsonyabb bérezésben a takarítók (80.000 Ft) és – meglepő módon – az egészségügyi ápolók (117.600 Ft) részesülnek.
A rendőrök keresetei jóval az átlagbér fölöttiek, átlagfizetésük 231.200 Ft, melyek alig maradnak el egy főkönyvelő (280.000 Ft), illetőleg egy főtanácsos (207.000 Ft) bérezésétől.
Kevésbé megbecsült munkakör a tűzoltóké, keresetük jóval az átlagfizetés alatt található: 168.000 Ft.
A dolgozók béren felüli juttatásait (13. havi, ruhapénz, utazás, üdülési hozzájárulás stb.) tekintve, mind az állami, mind a közigazgatási szervezeteknél a közlekedés/utazás költségeit térítik meg leggyakrabban. A nem vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak számára ez a juttatási forma a legelérhetőbb, hiszen közülük utaznak a legtöbben tömegközlekedési eszközökkel, vagy saját tulajdonú gépkocsival. A közszférában ezeket a törvény garantálja egyelőre, azaz mindenki megkapja!
Az alkalmazottak képzésére fordított juttatások mindössze 10 százalékban jelennek meg. Ennek oka, hogy ezek a külső tréningek (pl.: kommunikációs tréning, prezentációs tréning, nyelvtanfolyam) komoly összegekbe kerülnek, erre pedig egyre kevesebbet áldoznak a munkáltatók. Ilyen típusú képzésekre már leginkább csak közép-és felső vezetői szinten lehet eljutni.
Az állam- és közigazgatási szervezetek dolgozóinak juttatásai között eltérő különbséget nem találni, azt mondhatjuk, mindkét terület dolgozóit azonos pozícióban, azonos juttatások illetnek meg.
Az országos szintű merces-felmérés megyénkénti megbontásban is vizsgálta a két szféra munkavállalóinak átlagfizetéseit: Az adatok alapján a budapesti lakosok átlagbérezése (211.600 forintos átlaggal) kiemelkedően magas. Tegyük azonban hozzá, hogy az állami és közigazgatási szervek intézményeinek legnagyobb hányada a fővárosban koncentrálódik, ebből következik, hogy a magasabb bérezésben részesülő pozíciók többsége szintén itt van jelen.
Nyugat-Magyarország átlagkeresetei mindkét szervezet esetében magasabbak a keleti régiónál. Míg Vas megyében egy állami alkalmazott átlagos bérezése 204.200 Ft, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az összeg: 155.200 Ft. (folyt.)
Budapest átlagkeresete: 211.600
Nyugat-Magyarország átlagkeresete: 192.760 Ft
Kelet-Magyarország átlagkeresete: 176.850 Ft
A szakmai tapasztalat alapján elérhető fizetések elemzése során kiderült, hogy a legkevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezők keresik mindkét szektorban a legkevesebbet: átlagosan 157.900 Ft és 172.800 Ft között. Legtöbbet 3-5 éves szakmai tapasztalattal lehet keresni. Míg 3-5 éves szakmában eltöltött idővel az állami szervek dolgozói átlagosan 208.400 Ft-ot kapnak, addig 6-10 éves tapasztalattal rendelkező kollégáik mindössze 204.800 Ft-ot. Ez azzal magyarázható, hogy feltehetően a fiatalabb korosztály tagjai a bértárgyalások során jóval kedvezőbb pozíciókat tudnak kiharcolni, mint ugyanannál a munkáltatónál régebben (6-10 éve) foglalkoztatott munkavállalók.
A közigazgatási szerveknél ugyanez a tendencia figyelhető meg: 3-5 éves tapasztalattal 189.000 Ft-ot, 6-10 éves tapasztalattal pedig 182.300 Ft-ot kereshetünk.
Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy sem az állami szerveknél, sem a közigazgatási szerveknél nem érdemes 5 évnél hosszabb időre tervezni. A szakmában eltöltött 5 éves gyakorlatunkkal a versenyszférában érdemes körültekintenünk, ahol nagy valószínűséggel magasabb fizetéssel járó pozíciókat találunk. Az állami szféra és a magánszféra átlagbéreinek összehasonlítását szintén elvégezték a Merces.hu kutatói. Ennek eredményeként megállapíthatjuk, hogy a legalacsonyabb az átlagfizetés a belföldi magántulajdonú cégeknél, ahol 160.600 Ft-ot lehet keresni. Ezt követi az állami tulajdonú cégek bérezése 174.900 Ft-tal, legtöbbet pedig a külföldi magántulajdonú cégeknél kaphatjuk: átlagosan 213.000 Ft-ot.
Ha kiemelünk néhány érdekesebb megállapítás a cégtulajdon szerinti elemzésből, akkor azt látjuk, hogy egy orvos átlagkeresete az állami szférában 223.700 Ft, míg a belföldi magántulajdonban lévő cégnél mindössze 204.200 Ft. A tanárok 175.200 Ft-os átlag jövedelemmel számolhatnak, ha állami alkalmazásban szeretnének dolgozni, és 163.700 Ft-tal akkor, ha belföldi magántulajdonú cégnél helyezkednek el. Egy recepciós 118.700 Ft-ot keres az állami szférában, 118.400 Ft-ot belföldi magántulajdonú cégnél, míg ez az összeg külföldi magántulajdonú cégek esetében már a 158.900 forintot is elérheti.
Az eredményeket azonban több szempontból is érdemes fenntartással kezelni.
" – A mai gazdasági helyzet és az adózási feltételek figyelembe vételével tudjuk azt, hogy az állami szférában dolgozók teljes jövedelme úgymond látható jövedelem, melynek minden egyes fillérje megjelenik a bevallásokban." – nyilatkozta DALIBOR JAKUS, a Workania-t működtető Profesia ügyvezető igazgatója. "- A versenyszféra tekintetében a bevallott jövedelmek nem feltétlenül tükrözik a valós keresetet. Például egy könyvelő a megélhetésért több állást is vállalhat, dolgozhat részben az állami szektorban, ugyanakkor egyidejűleg több magántulajdonú cégnél is végezhet tevékenységet. "
A merces.hu bérinformációs honlap a Workania internetes állásbörze égisze alatt, eredeti ötlet alapján indult 2007. október 1-jén, abból kiindulva, hogy napjainkban a vállalati protokoll sok esetben nem teszi lehetővé még a közvetlen kollégák körében való munkabérről folytatott diskurzusokat, s ha nem is tiltja, az etikett értelmében "nem illő" ezeket a kérdéseket firtatni. A témával foglalkozó, komolyan vehető fórumok pedig egyszerűen nem léteznek. A Merces-nek köszönhetően összehasonlíthatóvá válik az azonos régióban, azonos beosztásban, szakmában eltöltött évek számában egymáshoz közel eső és hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollégák bérezése. Megválaszolhatóvá válik a sokakat foglalkoztató kérdés: " elég jól keresek a saját szakmámban?" Kiküszöbölhetővé válik a megpályázott állástól való elesés a túlzott, vagy túlságosan alacsony bérigény okán. Ezen felül pedig az érdeklődők jobban el tudnak igazodni az egyes ágazatokban való munkavállalás anyagi vonatkozásait illetően, s nem utolsó sorban az is mérlegelhetővé válik, milyen fizetésbeli eltérések adódnak az egyes iskolai végzettségek megszerzése után. Az egyre népszerűbb és immár hazánkban is ismert fizetés-összehasonlító portál adatbázisa naponta frissül. A felmérésben bárki részt vehet, aki a honlapon kitölt egy űrlapot. A részvétel teljesen anonim.
