A lakosság bizalmatlanabbá vált a pénzintézetekkel szemben
4 perc olvasásJelentősen csökkent a lakosság megtakarításokkal rendelkező része a pénzügyi válság hatására – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb, Pénzügypiaci Adatszolgáltatás című tanulmánya.
Jelentősen csökkent a lakosság megtakarításokkal rendelkező része a pénzügyi válság hatására – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb, Pénzügypiaci Adatszolgáltatás című tanulmánya.
A pénzügyi majd az azt követő gazdasági válság egyelőre a lakosság attitűdjeiben idézett elő változást a pénzintézetekkel, pénzügyi termékekkel kapcsolatban. A lakossági megtakarítások átrendeződése minden bizonnyal a későbbiekben fog bekövetkezni.
Történelmi mélypontra, 19,2 százalékra csökkent a pénzügyi megtakarításokkal rendelkező népesség aránya 2008 novemberében. A jelenlegi adatgyűjtés szeptemberben megállapított 23 százalékos mértéke az egyik legalacsonyabb érték volt a felmérés történetében, azonban novemberben tovább csökkent a számottevő pénzügyi tartalékokkal rendelkezők aránya.
Többek között ez derül ki a GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatás című legfrissebb tanulmányának eredményeiből, amely 1995 óta negyedévente, 2005-től pedig kéthavonta szolgál információval a magánszemélyek banki és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeiről, szokásairól, s az egyes bankok, illetve pénzintézetek megkérdezettek általi megítéléséről. A mostani felmérés során a GfK Hungária kutatói nagy hangsúlyt fektettek a pénzügyi válság és a hazai pénzügyi kultúra összefüggéseinek vizsgálatára.
Jelentős mértékben változtak a megtakarítással rendelkezők céljai is. Előtérbe került, azaz 10 százalékkal (68 százalék) emelkedett azok aránya, akik a váratlan kiadásokra való felkészülést említik a megtakarítási célok között. A megtakarítások során pedig mintegy 8 százalékkal többen (39 százalék) veszik figyelembe a hosszú távú (pl. nyugdíjra történő) takarékoskodás szempontjait is. Ezzel ellentétben nagy mértékben csökkent a beruházásokra (lakásvásárlás, autóvásárlás) félretevő lakosság aránya. A lakásvásárlást megtakarítási célként említők aránya jelenleg 14, az autóvásárlásra félretevőké pedig 6 százalék.
Mire gyűjt Ön? A legfőbb megtakarítási célok (az adatok a megtakarítással rendelkező válaszadók százalékában kifejezve)
2008. I. félév |
2008. november |
|
Váratlan kiadások |
58 |
68 |
Gyermekek jövője |
39 |
37 |
Nyugdíjas évek |
31 |
39 |
Lakásfelújítás |
21 |
25 |
Lakásvásárlás |
20 |
14 |
Utazás/üdülés |
18 |
10 |
Autó vásárlás |
10 |
6 |
Forrás: GfK Hungária, Pénzügypiaci Adatszolgáltatás
Érdekes megfigyelni, hogy a lakásvásárlást tervezők arányának csökkenésével egyidejűleg jelentős mértékben megugrott a nagyobb értékű lakásfelújítást tervezők száma (25 százalék). Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy lakásvásárlás helyett inkább jelenlegi lakásukban rendezkednek be hosszabb távra.
Bár a megtakarításokkal rendelkezők arányával párhuzamosan a célok is megváltoztak, mindez az igénybe vett pénzügyi eszközöket illetően nem okozott jelentős változást. 2008 első félévéhez képest alig változott az egyes megtakarítási formákkal rendelkezők aránya. Míg 2 százalékkal nőtt (16 százalék) azok aránya, akik megtakarásaikat készpénzben tartják, addig az értékpapírral és devizabetéttel rendelkezők aránya 2 százalékos csökkenést mutat. Az egyes eszközökben elhelyezett megtakarítási összegek természetesen változhattak.
A megtakarítási formákkal rendelkezők aránya (százalékban kifejezve)
2008. I. félév |
2008. szeptember – november |
|
Forintbetét |
62 |
61 |
Készpénz |
14 |
16 |
Értékpapír |
10 |
8 |
Devizabetét |
6 |
4 |
Forrás: GfK Hungária, Pénzügypiaci Adatszolgáltatás
A pénzügyi válság hatására tehát leginkább a lakossági attitűdök terén figyelhető meg változás. A lakosság bizalmatlanabbá vált a pénzintézetekkel szemben. Ezt mutatja az is, hogy a 2008. I. félévi 46 százalékkal szemben, novemberre 60 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint fennáll annak a veszélye, hogy egy esetleges bankcsőd miatt sokan elveszíthetik megtakarításaikat. Ennél lényegesen kisebb mértékben emelkedett azok aránya, akik nem bíznak meg a hazai pénzintézetekben. A felnőtt lakosság körében az első féléves 17 százalékhoz képest most 21 százalék az arányuk.