Hogyan lehetsz jó tanár manapság?
5 perc olvasás
www.tka.hu A Tempus Közalapítvány 2008. december 9-én rendezte meg konferenciáját „A tanári hivatás megújulása – az Egész életen át tartó program tükrében" címmel.
www.tka.hu A Tempus Közalapítvány 2008. december 9-én rendezte meg konferenciáját „A tanári hivatás megújulása – az Egész életen át tartó program tükrében" címmel.
Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy a mai világban jó tanár legyen valaki, és hogyan lehet ezeket megszerezni?
Mit jelent a tanári autonómia a gyakorlatban?
Milyen hatással vannak a tanárképzés változásai az iskolák életére?
Hogyan építhetők be a nemzetközi együttműködések eredményei a napi munkába?
Ezekre a kérdésekre keresték a konferencia résztvevői a választ olyan pedagógusok segítségével, akik az európai unió Egész életen át tartó tanulás programjának támogatásával már aktív részesei voltak különböző mobilitási programoknak, nemzetközi együttműködésnek.
Az elmúlt 20 évben nagymértékben megváltozott az oktatás és az iskola szerepe, ezzel párhuzamosan változik a tanárok szerepe is. Növekszik a felelősségük, egyre több feladatot látnak el a klasszikus tantermi tanítás mellett. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés, a szakmai készségek fejlesztése, innovatív oktatási gyakorlatok alkalmazása, miközben a pedagógusoknak egyénenként és az iskolai tantestület csapatának tagjaként is meg kell felelniük az új oktatási környezet által támasztott kihívásoknak.
Az Egész életen át tartó tanulás program nemzetközi projektjei lehetőséget nyújtanak a személyes és szakmai fejlődésre, és az új módszertani elemek, új szemléletmód elsajátítása mellett, a kölcsönös tanulás jegyében, a pedagógusok megerősítést kaphatnak saját erősségeikről is.
Az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás (LLP) programjának keretében tavaly 540 közoktatási projekt született, melyek 2,5 millió eurós támogatást nyertek el. A támogatás egy része a tanárok külföldi tanulmányútját fedezte: 400 ezer eurós keretből összesen 231 pedagógus utazhatott külföldre.
Az érdeklődés és a szakmai fejlődés igénye folyamatosan nő: az idei pályázati határidő lezártáig több mint 400 pedagógus továbbképzésre irányuló pályázata érkezett be a Tempus Közalapítványhoz.
Az egész életen át tartó tanulás alapgondolata egységes ívként értelmezi a tanulást, az egyes szakaszok és szektorok nem válnak el élesen. Különösen fontos témákat vet fel a közoktatás és a felsőoktatás találkozáspontja, hiszen itt dől el, a jövő generációit tanító leendő tanárok valóban olyan képzésben részesülnek-e, amit aztán az iskolákban hasznosítani tudnak.
A mobilitási programok fontos elemét jelenti a mentorálás: a külföldi gyakorlatra kiutazó fiatalok vagy a tanárasszisztensek nincsenek magukra hagyva, egy helyi mentor folyamatosan segíti őket, figyelemmel követi a munkájukat, fejlődésüket. Erre az összetett és sok empátiát igénylő feladatra azonban előbb magukat a mentorokat is alaposan fel kell készíteni ahhoz, hogy sikeres legyen egy-egy ilyen gyakorlat.
A tanári autonómia és felelősség fontos megnyilvánulási formája az alkalmazott tanítási módszerek megválasztása, erre számos érdekes példát hallhattak a résztvevők az intelligenciatípus-kategóriák szerinti, a gyerekek figyelmének felkeltését célzó módszertani ötletektől egészen a kisiskolák túlélési stratégiájáig.
A Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont Leonardo projektje egy igen aktuális kérdésre keresi a választ.
Az információs társadalom hatásaival nap nap után mindannyian szembesülünk, ha szeretnénk megérteni mi is történik körülöttünk, akkor szemléletváltásra kényszerülünk. Velünk él már az úgynevezett Net Generáció, azok az 1980-90 között született fiatalok, akik másképpen tanulnak, másképpen kommunikálnak, mint ahogy szüleik, tanáraik tették. A „digitális bennszülöttek" ismereteik nagy részét az internetről szerzik, számukra a mindennapi élet elképzelhetetlen a számítógép nélkül.
A változások nem hagyják érintetlenül az iskolákat sem. Ma már szinte minden iskola viszonylag elfogadható informatikai infrastruktúrával rendelkezik, az e-learning módszerek azonban nem épültek be az oktatás hétköznapjaiba. Miközben a diákok a neten lógnak, és szünet nélkül „be vannak kapcsolva", a tanárok ott ragadtak a virtuális vagy valóságos osztályteremben, s a hagyományos pedagógiai eszközöket használják.
A projekt célja a tanárok „behálózása": különböző fejlesztésekkel és termékekkel hozzájárulni ahhoz, hogy a hazai és európai szakképzés tanárai megismerkedhessenek az új pedagógiai paradigma, a konnektivizmus alapgondolataival és annak a pedagógiai gyakorlatban közvetlenül alkalmazható módszereivel.
A konferencián került átadásra a legjobb nyelvoktatási kezdeményezések elismerésére szolgáló Európai Nyelvi Díjat. Idén a Fast English Nyelviskola mutatott fel kiemelkedő eredményeket középiskolásoknak kidolgozott tehetséggondozó nyelvi programmal, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár pedig egy regionális, mesékre épülő, játékos és innovatív vetélkedő szervezésében jeleskedett, melyet az Alternative English Schoollal együtt dolgoztak ki és valósítottak meg.
Hagyományos módon, a konferencián díjazták a legjobb Leonardo mobilitási beszámolót is; idén ez a gyomaendrődi "Dél-Alföld-Európai Unió" Gazdasági, Kulturális, Oktatási, Integrációs Együttműködést Koordináló Egyesület „A lovas ágazat a hátrányos kistérségek felzárkóztatási eszköze" című projektje nyomán született.
A kiválóan előkészített és megvalósított pályázat tizenöt kedvezményezett számára tette lehetővé az egyhetes franciaországi gyakorlatot, illetve tapasztalatcserét. A két turnusban kiutazók tanulmányozták a lovas turizmust, a lótartással kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint a belovagló képzést.
Harmat Lajos
