A Szentkirályi Luís Figo után ismét világsztárt választott hazai és nemzetközi népszerűsítésére: családjának örömére és beleegyezésével a valaha élt legismertebb magyar, Puskás Ferenc lett a piacvezető ásványvíz márka 2010-es reklámkampányának arca. A cég a világklasszis magyar futballista iránti tisztelettel hívja fel a figyelmet Magyarország – olykor méltatlanul kezelt – sikereire, legendáira és értékeire.

Öcsi bácsi „fellépését" a mai kampányindító sajtógálán egy Közép-Európában egyedülálló, interaktív holografikus technikai bravúr tette lehetővé, ebben a formában a világon először. Sajnos a nemzetközinek jelzett sajtótájékoztatót – ahol az újságírók mellett üzleti partnereiket is meghivta a cég – sajnos beárnyékolta sok szervezési hiba, és olyan is amit egyszerűen bunkóságnak lehet nevezni.

A terem szélén és oldalt összepréselt emberek az újságírók

A Budapesti Történeti Múzeum lefedett díszudvara kicsinek bizonyult a meghívottak számához képest. Vol egy agyonbonyolított beléptetési rendszer nyakba akasztóval. De e mellett és ezt senki sem mondta az újságíróknak, leulni csak az tudott, akinek helyjegye – nem vicc! – volt. De amikor beléptünk az udvarba, néhány rendező azzal fogadott:Ujságíró birkák, hátulra… A biztonsági emberek pedig ugy viselkedtek – no nem a Muzeum emberei mert azok teljesen normálisak voltak – hogy hozzajuk képest a gorillák Einsteinek. ( Áll mint a birka, olyan szituációban, amikor senki es semmi nem veszélyezteti pozicióját, és nem válaszo alla az egyszerú kérdésre, merre az illemhely. Ott állt előtte.) Arról már nem is beszélve, hogy a meghivó és a tartalom nem volt azonos. Itt is elkövették azt, hogy a sajtotáj után fogadást igértek, es ebből pár kockányi falatka és bánatos picér jutott. Illetve sokaknak az sem. Puskás Öcsi hologramja viszont emlegette az esti VIP party-t ahova – mondhatni termesztesen a jelenlevő ujságirókat nem hivták meg. Újabban az ujságírót tárgynak kezdik tekinteni. Ez itt is megvolt. Sajnos.

Egy kis labdazsonglőrködés a saját hologram képpel.A Szentkirályi most induló kampányában fontosnak tartja a „jövő lehetséges legendáinak" felkarolását és lelkesítését is: 9 fiatal közül Bedi Noel lett az a szerencsés futballakadémista, aki a technika segítségével együtt játszhat a világsztárral a Szentkirályi legújabb reklámfilmjében.

A világ futballrajongóinak kedvence, Magyarország örökös csapatkapitánya, Puskás Ferenc lett a Szentkirályi új arca 2010-ben, a 19. labdarúgó-világbajnokság évében. A Real Madrid és a magyar válogatott virtuóz csodajátékosa a mai napon a technika segítségével „átvehette" Luís Figo után a Szentkirályi-címeres 10-es mezt Balogh Leventétől, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetőjétől.

Puskás Öcsi hologramja megjelenik – és párbeszédet folytat

Több okból esett a cég választása a legragyogóbb futballcsillagra, Puskás Ferencre. A magyarság 20. századi szimbóluma sokszor nem kapta meg a kellő figyelmet hazájától, éppen ezért a cég az iránta való tisztelettel Magyarország sikereire, hírességeire és értékeire hívja fel a figyelmet. A Szentkirályi ezúttal olyan személyt választott hazánk „nagykövetének", aki világhírű és egyben magyar legenda.

Öcsi bácsi a napokban (2010. április 1.) töltené be a 83. életévét, akinek még ma is számos módon ápolják emlékét világszerte: 2009-ben a FIFA megalapította a legszebb gólért járó Puskás-díjat (amelyet első alkalommal Cristiano Ronaldo érdemelt ki); a sokak példaképéről szóló Puskás Hungary életrajzi film a 2010-es Filmszemle legjobb dokumentumfilmje lett és több külföldi díjat nyert; idén lesz az 50. évfordulója „Pancho" egyik legismertebb mérkőzősének (Real Madrid – Eintracht Frankfurt, 7:3), ahol az azóta is rekordnak számító 4 gólt rúgta. (Ennek emlékére kapta meg a jogot Madrid a Bajnokok Ligája 2010-es döntőjének megrendezésére.)

„A világon bárhol járok, a legismertebb magyar szó az, hogy Puskás. Ki képviselhetné méltóbban márkánkat itthon és külföldön, mint a legsikeresebb magyar? Akire amellett, hogy nagyszerű játékos volt, kiváló emberi tulajdonságai és legendás hazaszeretete miatt is büszkék vagyunk" – mondta Balogh Levente.

A Szentkirályi rendkívül hálás Puskás Ferenc családjának a támogatásért és segítségért, amit a kampány előkészületeinél és a sikeres megvalósítás érdekében tett. Az eseményre hazautazott Puskás lánya Anikó és unokája Elisabeth, valamint a sajtótájékoztatón jelen volt felesége is. „Meglepődtem, és nagyon örültem, amikor felvetődött, hogy Öcsi legyen a Szentkirályi reklámarca. A férjem számára is megtiszteltetés lenne madridista „sporttársától", Luís Figótól – akit magam is nagyra becsülök – átvenni a stafétabotot. A családunknak azért is különösen kedves a felkérés, mert minőségi magyar termék kampányáról van szó, és nagyon fontosnak tartjuk a magyar cégek sikereit. A Szentkirályit pedig szívesen fogyasztják unokáink, dédunokáink is, nem csak akkor, amikor éppen itthon vannak, hanem a cég jóvoltából odahaza, Spanyolországban is" – nyilatkozta Erzsébet asszony.

A Puskás Ferencet „életre keltő" holografikus technikai bravúrra interaktív sajtótájékoztató formájában a világon először itt Magyarországon került sor. A Screeen Média és többek között Jérémy B. Caravita, a „special effect" világhírűvé vált francia maszkmestere váltotta valóra a legendás Aranycsapat kapitányának élethű megjelenítését a Budapesti Történeti Múzeumban. A Közép-Európában egyedülálló csúcstechnológiának köszönhetően a látványos színpadi show elemek mellett Öcsi bácsi „tevékeny részese" volt a sajtótájékoztatónak: beszédet mondott és válaszolt az újságírói kérdésekre.

Az országos előválogatás eredményeként a több száz fiatal futballakadémista, vagyis a „jövő lehetséges legendái" közül Bedi Noel, a szombathelyi Illés Akadémia játékosa nyerte el a lehetőséget, hogy a technika segítségével együtt szerepeljen a „kispesti csibésszel", a Nemzet Sportolójával, a Szentkirályi legújabb, hamarosan képernyőre kerülő reklámfilmjében.

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. érdekeltségi körébe tartozó Hungo Kft. a hazai focilegendákat idéző és a magyar értékeket erősítő szándéka eredményeként hazánkban és a környező országokban elsőként megszerezte az 1931-ben, Franciaországban alapított Hungaria Legende (Hunga) forgalmazói jogait.

A kiváló minőségű sportruházatra és sporteszközökre specializálódott világmárkát annak idején a francia tervezőpáros a magyar futballválogatott iránti tiszteletből nevezte el így.

Az első, exkluzív és egyedi berendezésű üzletet Budapesten nyitja meg hamarosan a cég.

– cikkünk képeit Mudra László fotoriporter készítette –

Puskás Ferenc

(1927-2006)

A valaha élt legismertebb és legnépszerűbb magyar 1927. április 1-jén született, Budapesten.

A család hamarosan Kispestre költözött, amikor az édesapa, idősebb Purczeld Ferenc (a család Puskásra magyarosította nevét 1937-ben) állást és félprofi labdarúgóként szerződést kapott a várostól. Öcsiék (a sok Ferenc miatt hamarosan ez lett az ifjabb Puskás általánosan használt neve) közvetlenül a pálya mellett laktak a szerény szoba-konyhás szolgálati lakások egyikében. A szomszédban nevelkedett a másfél évvel idősebb Bozsik József, aki később a Kispestben és a magyar válogatottban is együtt emelkedett Puskással a világhírig. A kispesti fiúk különféle környékbeli grundokon rúgták a sajátkészítésű rongylabdát reggeltől estig, majd a legügyesebbek – köztük Öcsi – a Kispest kölyökcsapatában fejlődtek tovább, jórészt Puskás papa irányításával. Annyira szerették a játékot, hogy még a világháború idején is – amikor megbénult a sportélet az ország nagy részén – mindent megtettek azért, hogy a különféle kisebb-nagyobb bajnokságokban futballozhassanak. Öcsi már tizenhat évesen bemutatkozott a Kispest NB I-es felnőtt csapatában, és a háború után meghívást kapott az újra összeálló válogatottba is, noha alig múlt tizennyolc éves. Pillanatok alatt országosan ismert játékos és – a balösszekötő posztján – stabil tagja lett a nemzeti csapatnak, a korszak sok zseniális futballistája között is az egyik legkitűnőbb csatár. Már húsz-huszonkét évesen megkísérelték elcsábítani a nyugati sztárklubok, ő azonban annyira erősen kötődött Kispesthez és családjához, hogy eszébe sem jutott külföldre költözni. Még úgy sem, hogy a Juventus hívta édesapját is, hogy ne kelljen elszakadniuk és Öcsinek új edzőt megszoknia…

Az 1948-49-re megszilárduló kommunista diktatúrából aztán már nem volt kiút, legálisan legalábbis nem. A szerény kispesti klubból létrejött a Budapesti Honvéd, a korszak reprezentatív nagyegyesülete, amelyben a játékosok hivatalos katonatisztté avanzsáltak. Ezt az együttest a futballban – Bozsik, Puskás és az odavezényelt többi sztár jóvoltából – hamarosan a világ legjobb klubcsapataként kezdték emlegetni. Ehhez hozzájárultak a válogatott sikerei is: 1952-ben olimpiai bajnoki címet nyertek, amelynek immár Puskás Ferenc volt a csapatkapitánya. A következő évben az olaszok legyőzésével a magyar válogatott megnyerte az Európa-bajnokság elődjét, majd „Az évszázad mérkőzésének" kikiáltott rangadón legyőzte az otthonában addig veretlen angol válogatottat. A csapat sorra nyerte a meccseit, egészen az 1954-es világbajnokság döntőjéig, ahol váratlanul és rendkívül balszerencsés módon vereséget szenvedett Nyugat-Németországtól, így Puskás nem a világbajnoki trófeát, hanem „csak" az ezüstérmet vehette át a FIFA elnökétől Bernben.

Puskás közben 1950-ben megnősült, felesége Hunyadvári Erzsébet haláláig hű társa volt. 1952-ben született lányuk Anikó, 1954-ben házat vásároltak Zuglóban. Puskás ekkor már az ország kedvence volt, aki népszerűségénél fogva* szinte bármit képes volt elintézni az egyébként igen szigorú és keserves ötvenes években. És szinte mindent el is intézett: apai ágon sváb családját is alighanem az ő népszerűsége mentette meg a kitelepítéstől, de többnyire mások érdekében kilincselt a nagyhatalmú Farkas Mihály honvédelmi miniszternél, a magyar sport akkori első számú vezetőjénél. Az egész magyar sportvilág szószólója volt – képes volt börtönből kihozni embereket, egyetemi felvételiket két szóval elintézni, és így tovább.

*(A vb-döntő elvesztéséig a kommunista rezsim a tenyerén hordta, propaganda-fegyvernek használta az úgynevezett Aranycsapatot.)

A válogatott az elveszített vb-döntő után magához tért, és újabb ragyogó sikereket aratott Puskás vezérletével. Igaz, a kapitány egyre inkább elengedte magát, szerette az evés-ivást, és jószerével nem jelentett már számára motivációt a hazai szürkeség, a népszerűség ellenére alacsony jövedelem, amelyet csak a tiltott-engedélyezett kínos csempészkedéssel lehetett elfogadható szintre feltornázni a külföldi meccsek alkalmával. Sokan már Puskás visszavonulását és a válogatottból való kikopását jósolták, amikor az 1956-os forradalom mindent megváltoztatott. Amikor november végén Öcsi és a többi Honvéd-játékos elhagyta az országot, még nem gondolták, hogy néhányan közülük évtizedekig nem térnek majd haza. A forradalom bukása, és a hazai sportvezetés rugalmatlansága, irigysége – és a csábító nyugati lehetőségek – az Aranycsapat több világsztárját is arra az igen nehéz döntésre késztették, hogy ne térjenek haza, próbáljanak külföldön szerencsét. Puskás Ferenc Bécsben és Olaszországban vészelte át a FIFA eltiltásával – a családtagok veszélyes kijuttatásával és kezdeti csalódásokkal – járó átmeneti bizonytalan korszakot, majd mindenkit meglepve szerződést kapott a Real Madridtól, a korszak első számú csapatától. Ebben nagy része volt a Honvéd volt technikai vezetőjének, Östreicher Emilnek is, aki ugyancsak emigrált, és ekkor már a Real elnöki tanácsadója volt, de a csodát Puskás teljesítette be.

Harmincegy évesen Öcsi újra megfeszítette minden erejét, leadott tizennyolc kilogramm súlyfelesleget, és az őt letűnt csillagként fogadó társak elismerését is kivívva pazar játékával, helyet követelt magának a világklasszisokkal teli csapatban. Az pedig szinte hihetetlen, hogy csaknem tíz évig tudott még a világ élvonalában maradni a Real Madrid szupersztárjaként. A magyar válogatottban a korszak politikai dogmáinak megfelelően soha többet nem szerepelhetett, 85 mérkőzésen lőtt 84 gólja így is világcsúcs a mai napig. Elképesztő gólrekordjait a Madridnál újabb megdönthetetlen csúcsok követték: az 1960-as Bajnokok Ligája-döntőn négy, az 1962-es finálén egymaga három gólt szerzett, Magyarország után Spanyolországban is négyszer lett gólkirály, és az összesített teljesítményt nézve minden idők legsikeresebb góllövője lett – és maradt máig. És nem mellesleg: háromszor nyert Bajnokok Ligája trófeát a Reallal.

Puskás Ferenc második hazájába, Spanyolországba vissza-visszatért, a madridi rezidenciát a család a nyolcvanas évek végéig fenntartotta, noha az Öcsiből „Panchóvá" lett kedvenc edzőként körbejárta a földgolyót. Dolgozott minden kontinensen, játékosai mindenütt rajongtak érte, bemutatkoznia sehol sem volt szükséges. Legnagyobb edzői sikerét a görög Panathinaikosszal érte el: a szinte amatőr csapattal 1971-ben bejutott a Bajnokok Ligája (BEK) döntőjébe, ahol a Wembley Stadionban csak a kor kiemelkedő együttese, az Ajax ellen nem sikerült győznie játékosainak.

Pályája végén hazatért a demokratizálódó Magyarországra, négy mérkőzésre afféle erkölcsi elégtétel gyanánt a válogatott szövetségi kapitányi tisztségét is ellátta, évekig képviselte az MLSZ-t és a magyar kormányt különféle nemzetközi delegációk vezetőjeként, tagjaként. A parlamenti válogatott tiszteletbeli edzőjének is megválasztották. Megkapta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a spanyol és a magyar kormány legnagyobb kitüntetéseit, és hazatérése után néhány évig újraélhette önfeledt fiatalságát: a kispesti kártyapartikat, a mosolygó emberek szeretetét a villamoson, a családi összejöveteleket. Egészsége azonban hamarosan sajnálatosan megromlott, az Alzheimer-kór speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult. Sorban vizitáltak nála külföldi hírességek, legfigyelmesebb ápolásáért mindenki mindent megtett, de persze a legtöbbet felesége volt mellette, aki éveken át minden nap ott ült a kórházi ágyánál, feladva azt is, hogy időnként Spanyolországba repüljön az unokák és dédunokák miatt. Még a Real Madrid is eljött Budapestre, hogy fellépjen egy gálameccsen a Puskás Ferenc iránti tiszteletre irányítandó a figyelmet.

A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt Puskás Ferenc, aki 2006. november 17-én távozott el közülünk, hogy – ahogy ő mondta – csatlakozzon odafönn a többiekhez, a mennyei válogatotthoz. A legendás Schlosser Imre kedvéért kihúzódik a balszélre is, ha beveszik a csapatba – tréfálkozott egy nyilatkozatában. Valószínűbb azonban, hogy ezt a többiek nem engednék meg: Puskásnak ott is jár a tízes mez, és a csapatkapitányi karszalag, mert ő Magyarország örökös kapitánya… És a világ futballrajongóinak kedvence…

Ma Magyarország legnagyobb stadionja, az egykori Népstadion Puskás Ferenc nevét viseli. Kispesten és Zalaszabaron szobrot állítottak a tiszteletére; Felcsúton futballakadémia, Kispesten általános iskola viseli a nevét. Róla nevezték el a 82656-os sorszámú kisbolygót a világűrben, valamint Magyarország több településén és Ausztráliában is utcát neveztek el róla.

Játékosként elért eredményei:

– Olimpiai aranyérem – 1952 Helsinki Férfi Labdarúgás Világkupa-győztes
– Világbajnoki ezüstérmes
– Európa-bajnok
– 5-szörös magyar bajnok a Kispesttel (Honvéd)
– 6-szoros spanyol bajnok a Real Madriddal
– 4-szeres magyar gólkirály
– 4-szeres spanyol gólkirály
– 2-szeres spanyol kupagyőztes
– Európa-bajnoki gólkirály
– 2-szeres Bajnokok Ligája gólkirály
– 3-szoros Bajnokok Liga- (BEK-) győztes
– 85-szörös magyar, 4-szeres spanyol válogatott
– A világbajnokság legjobb játékosa a FIFA választásán
– Európa legjobb góllövője (1948)
– 4 gólt szerzett egy Bajnokok Ligája- döntőn – világcsúcs
– 84 gólt szerzett a magyar válogatottban – világcsúcs
– Világ- és Európa-válogatott játékos
– Az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki, olimpiai, Európa-bajnoki, BL- és Világkupa-döntőben is
– 349 magyar bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett
– 179 spanyol bajnoki mérkőzésen 159 gólt szerzett
– Edzőként – az Antarktisz kivételével – a Föld minden kontinensén dolgozott

Edzőként elért eredményei:

– 2-szeres Görög bajnok: 1970, 1972 a Panathinaikosz Athén csapatával
– Görög bajnok az AEK Athénnal
– BEK döntős: 1971 a Panathinaikosz Athén csapatával
– Világkupa döntős a Panathinaikosszal
– Ausztrál bajnok: 1991 a South Melbourne Hellas csapatával
– Ausztrál kupagyőztes: 1990 a South Melbourne Hellas csapatával

+ Számos érmet nyert egyiptomi, paraguayi, chilei és görög csapataival.

Díjak, elismerések, kitüntetések:

– FIFA Order of Merit (2004)
– UEFA Order of Merit Smaragd-fokozat
– UEFA Európa Bajnoka (2006)
– UEFA Az elmúlt fél évszázad legjobb játékosa (2004)
– NOB Order of Merit (1997)
– A 20. század legjobb magyar sportolója (Nemzeti Sport olvasói szavazás, 2001)
– A 20. század legjobb góllövője IFFHS (1995)
– A Real Madrid történetének legjobb játékosa (internetes szavazás)
– A 20. század legjobb sportolója kitüntetés (AIPS)
– A Nemzet Sportolója (2004)
– Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997)
– Golden Foot-díj (2006)
– A FIFA Hírességek Csarnokának tagja (1998)
– A FIFA SOS Gyermekfalvak magyarországi nagykövete (1998)
– Halhatatlanok Klubjának tagja (1991)
– Magyar örökség-díj

Klubjai:

– Hércules Alicante (spanyol)
– San Francisco Gales (amerikai)
– Vancouver Royals (kanadai)
– CD Alavés (spanyol)
– FC Panathinaikosz (görög)
– FCL Murcia (spanyol)
– Colo Colo (chilei)
– AEK AthÉn (görög)
– Al-Maszri (egyiptomi)
– Sol de América (paraguayi)
– Cerro Porteno (paraguayi)
– South Melbourne (ausztrál)

+ Szövetségi kapitányként: Szaúd-Arábia válogatottja és Magyarország válogatottja.

Idézetek Szöllősi György: PUSKÁS című könyvéből:

"Hogy mi fogott meg benne először? A vidámsága. Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és nagyon éles eszű fiú volt." (Puskás Ferencné)

"Játékosként és emberként is tízes! Minden magyarnak segített, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagykövetség. A pénzét rájuk költötte…" (Alfredo Di Stéfano)

"Emberi tulajdonságai, szociális érzékenysége és segítőkészsége a század egyik egyéniségévé tették – a pályán és azon kívül egyaránt…" (Lennart Johannson, az Európai Labdarúgó Szövetség – UEFA – elnöke)

"Ha egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett…" (Czibor Zoltán)

"…gyerekkori lelkesedéssel vártam, hogy láthassam őt. Visszafojtott lélegzettel ültem le a televízió elé, nem kis elfogultsággal, de azt kell mondanom, hogy amit láttam, az igazolta a legendát…" (Vágó István)

"Számomra mindig ő marad a legnagyobb a nagyok közül, többek között azért, ahogyan fel tudott állni a vébédöntő elvesztése után, majd abból a traumából, hogy el kellett hagynia a szülőhazáját, hogy a nulláról kezdjen máshol új életet, és a világszerte ismert "száguldó őrnaggyá" váljon…" (dr. Pierre Huth párizsi fogorvos)