Vajon mi lesz az izzó helyett?Vajon mi lesz az izzó helyett? 

2008. december 10-én a  Magyar Innovációs Klub  találkozóján az elmúlt évi díjazottak beszámolója, ill. a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat következő évi kiírása zajlott.

Vajon mi lesz az izzó helyett?Vajon mi lesz az izzó helyett? 

2008. december 10-én a  Magyar Innovációs Klub  találkozóján az elmúlt évi díjazottak beszámolója, ill. a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat következő évi kiírása zajlott.

Németh Tamás, az MTA főtitkára az MTA 2008-as innovációs tevékenységéről,  ill. a 2007. évi innováció-nagydíjas szaktanácsadási rendszer idei eredményeiről tartott előadást.

Bevezetőjében idézte az MTA tevékenységét 1825 óta vezető mottót:

"A köztestületben és az intézményeiben felhalmozott tudást a nemzet gyarapodása, növekedése és felemelkedése érdekében fejlessze és működtesse."

Az innováció fogalma  a Frascati Kézikönyv szerint (OECD 2002, NKTH 2004):

A műszaki innováció olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység – ideértve az új ismeretanyagba történő befektetést is -, amely ténylegesen, vagy szándék szerint technikailag új vagy tovább fejlesztett termékek és eljárások megvalósításához vezet.

A K+F egyike e tevékenységi körnek – az innovációs folyamat bármelyik szakaszában. Nemcsak eredeti forrása lehet az innovatív ötleteknek, hanem a problémamegoldás egyik eszköze is, amely a megvalósítás bármely pontján segítségül hívható.

Ezen túlmenően, a K+F tevékenységek mind nagyobb hányada merít a társadalom- és humántudományok eredményeiből, s ez – a számítástechnika fejlődésével együtt – eszmei jellegű innovációkat eredményez a szolgáltatásokban és a termékekben, s mindehhez a vállalkozási szektoron belüli szolgáltatási (vagy harmadlagos) szektor is mindjobban hozzájárul.

Az innovációs rendszer nemzeti és nemzetközi elemei:

Nemzeti elemek:

  • K+F intézményrendszer: főhivatású kutatóhelyek, egyetemek, stb.
  • Üzleti szféra
  • Hídképző szervezetek
  • Humán erőforrás utánpótlás
  • Kormányzat
  • Gazdasági és jogi környezet
  • Karriercélok rendszere

Nemzetközi elemek;  európai trendek a K+F+I  területén (ú.n. ljubljanai folyamat):

Együttműködő intézményrendszerek:   az 5. szabadságot  a tudás szabad áramlásának megteremtése jelenti.

  • -intézetek, hálózatok,

-az európai kutatási térségben meg kell erősíteni Európa innovációs rendszerét,

  • a globális piac,
  • kapcsolatok (nyelvtudás),
  • a munkaerő szabad áramlása,
  • EU
  • külföldi finanszírozás (pályázatok, befektetések),
  • a mobilitás hatása.

A főtitkár hangsúlyozta,

-egy-egy elem kiragadása nem vezethet eredményre, több és hatékonyabb befektetésre van szükség a

tudás-kutatás-innováció háromszögébe,

-EU-s léptékben kell gondolkodni,

-(a tudásba való) befektetés nélkül nincsenek eredmények, a megfelelők kiválogatása az általános iskola felső tagozatától indítandó, (=10 év!)

-modern kutató intézeteket és egyetemeket kell kialakítani,

-a nők tudományos érvényesülését támogatni kell, családbarát karrier-lehetőségekkel!

-fontos az üzleti potenciál kiteljesítése (KKV-k),

-bátorítani kell az európai sikereket a globális piacon.

Mi az, amit nem szabad idehaza tenni?

A tudástermelés globális, ezt nem megváltoztatni kell, hanem előnyünkre fordítani (nincs „nemzeti innovációs lánc").

Az innováció nem lineáris folyamat, az elavult képzeteket el kell felejteni.

Nem szabad a kutatóhelyekből vállalatokat, az egyetemekből diplomagyárat csinálni.

Stb.

Mi a teendő?

Az Akadémia egyedül nem képes világmegváltásra, minden szereplőnek meg vannak a feladatai (vö. OECD felméréssel).

A konvergencia program figyelembe vételével, új módon kell bevonni a strukturális alapokat a  K+F  finanszírozásába.

A kormányzatnak világos partnerségre kell törekednie a szereplőkkel.

Tennivalók az MTA házatáján:

A tudásháromszögre alapozva kell bővíteni a tevékenységet.

Ki kell alakítani a vagyongazdálkodást.

Újra kell gondolni a szellemi tulajdonnal, szellemi vagyonnak való gazdálkodást, érvényre kell juttatni a versenyelvet, de szem előtt tartandó, hogy a kutatás nem rövid távú tevékenység.

Erősíteni kell eredményeink elterjesztésének gyakorlatát.

Az MTA helye a nemzeti innovációs rendszerben:

-Az  MTA 39 intézetet és 79 (+12) kutatócsoportot magában foglaló kutatóhálózata,  megőrizve a hazai és nemzetközi alapkutatásokban betöltött kiemelkedő helyét,  sikeresen alkalmazkodott a tudomány szerepének megváltozásához.

-Korszerűbbé vált a kutatási profil:

-a diszciplináris kutatások mellett mind nagyobb teret kapnak a több tudományterület bevonását igénylő kutatási kooperációk;

-az alapkutatások mellett egyre több az alkalmazott kutatás és a fejlesztés.

-Az intézeti kutatási eredmények hasznosítására kezdeti lépésként több innovatív kisvállalat (spin-off) alakult.

-Az MTA hagyományosan széles körű és szoros nemzetközi kapcsolatokat ápol világszerte,  Brüsszelben HunASCO néven EU Kapcsolati Irodát tart fenn, amely:

            az MTA-t képviseli az EU megfelelő szervezeteinél,

            információs és kapcsolatépítési szolgáltatásokat nyújt a magyar kutatóknak.

Hogyan alakult az MTA szellemi tulajdon politikája?

Az MTA neve alatt  1984-2007 között bejelentett és oltalmat kapott szabadalmi ügyek száma 850, közülük 137 volt érvényben 2007. végén.   A 28 nemzetközi szabadalmi bejelentés közül 19-et 2000. után nyújtottak be.

Nincs adat arról, hogy ezek közül

-hány és milyen összegben került értékesítésre,

-mennyi azoknak a szellemi termékeknek a száma, amelyek az akadémia intézeteiben születettek, de nem az MTA neve alatt nyújtották be (egyéni bejelentés, külső mecénás cégek).

Az MTA kutatási eredményeinek hasznosítása érdekében

-az MTA, Magyarországon elsőként és mindmáig egyedülálló módon, az 1990-es években megteremtette annak feltételeit, hogy a kutatóhálózat eredményeiről bárki részletes tájékoztatást kapjon.

-az MTA egyes adatai elérhetőek adatbázisokban is:

MTA Köztestületi Publikációs Adattár (KPA) 

–  2004-től működik a Kutatásszervezési Intézetben:

olyan adatokat, publikációkat, tudományos teljesítményeket és hivatkozásokat tartalmaz, amelyeket a nemzetközi publikációs adatbankok nem figyelnek (pl. könyvek, a nemzeti tudományok magyar nyelvű publikáció, tankönyvek, szabadalmak, disszertációk, térképek, konferencia kiadványok).

Az MTA Tudományos Publikációs Adattára (MTA TPA):  az Adattárat az MTA Főtitkára az  Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának javaslatára 2001-ben hozta létre.  Célja;  nyilvántartani az MTA természet- és társadalom-tudományi kutatóhelyeinek tudományos közleményeit és az azokat idéző publikációkat.

Technológia transzfer az MTA-nál:

-„Válogatás a Magyar Tudományos Akadémia kutatás-fejlesztési eredményeiből, 2007"  címmel az MTA kiadványt jelentetett meg a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek alkalmazáshoz közel álló kutatásaiból.

-A K+F pályázatokhoz szükséges önrészhez támogatást ad az MTA az intézeteknek.

-Együttműködési Keretmegállapodás  született az MTA és a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) között.

-Együttműködési Keretmegállapodás  jött létre az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal (INNOSTART):

-egy, az akadémiai intézetek sajátosságait figyelembe vevő  projektszűrő rendszer kidolgozására, a gyakorlatban leginkább hasznosítható új találmányok, eljárások megtalálására,

-innovatív akadémiai projektek számára befektetők keresésére, elősegítve ezzel a tőkebevonást a már szabadalmaztatott vagy már elkészített prototípus-termékek további fejlesztésébe,

-az MTA kutatói által kifejlesztett K+F eredmények, megoldások, találmányok, fejlesztések és technológiák transzfer folyamatainak kidolgozására és működtetésére,

-pályázati lehetőségek (Közösségi, hazai) a befektetőkkel közös projektek megvalósítására,

-szükség esetén az Innostart segítség-nyújtására az új vállalkozások üzleti tervének elkészítéséhez, továbbá piackutatás végzésére, az új termékek piacképességének vizsgálatára.

-Együttműködési keretmegállapodás született az MTA és az MSZH között 2006. május 31-én.

A három évre szóló együttműködés célja az akadémia irányítása alatt álló kutatóintézetekben és az akadémia által támogatott kutatócsoportokban a szellemi tulajdonjogok védelmének, a jogérvényesítés gyakorlatának támogatása, annak érdekében, hogy

az alapkutatás során elért eredmények minél nagyobb számban hasznosuljanak,

a kutatási eredményeket, fejlesztéseket minél korábbi fázisban megfelelő jogi védelem alá tudják helyezni,

a kutatás korai fázisába tőkét lehessen bevonni,

segítse a spin-off és a start-up cégek alapítását a kutatóhálózatban és ezek környezetében, intézeti tulajdonosi többséggel.

A 2007-es Magyar Innovációs nagydíj nyertesei

Az  MTA TAKI – MTA MgKI  környezet- és költségkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszere és szoftvere 

2007-es Magyar Innovációs Nagydíjban részesült:

A hat díjazottat 35 beérkezett pályázatból választották ki, így nyerte el a fődíjat az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete illetve  Mezőgazdasági kutatóintézete az általuk létrehozott spin off  céggel együtt.

Információ a részletekről:

www.proplanta.hu

www.agrarkamara.hu

Bayer Gábor, a  77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója a vállalatánál zajló innovációs tevékenység cégformáló hatásáról szólt.

1986-ban néhány fős családi vállalkozásként indult a cég.

Orvoselektronikai és telekommunikációs ágazatokban műszerfejlesztéssel, gyártással és értékesítéssel foglalkoznak.

Magyarországon a  vércukor önellenőrzés elterjesztésében piacvezető szerepet játszanak, több mint 20 éve.

Exportjuk mintegy 50 országra terjed ki.

Fejlődésvonaluk:

2000 –  Innovációs Nagydíj  Vércukormérő  termékükért.

2007 – Innovációs díj  az Automata vizeletlaboratórium  fejlesztésért.

2008-ban a cég 300 fő alkalmazottal dolgozik, éves árbevétele  több mint 8 Mrd Ft.

A gyártott orvoselektronikai termékcsaládsor:

Vércukormérők hazai és expotpiacra.

Gyorsteszterek.

Vizelet analizátorok:

-asztali vizeletmérő készülékek,

-félautomata vizeletmérő készülékek,

-automata kémiai vizelet analizátorok,

-automata vizelet üledék analizátorok.

A cégnél folyó automata innováció:

Automatákra vonatkozó ötletek a 90-es évektől merültek fel a cégnél.

2004-ben új koncepciót alakítottak ki ehhez.

2006-ban született meg a  LabUMat, az automata kémiai analizátor.

2007 terméke az  UriSed –  az automata üledék analizátor.

2007:  elkészül az  Automata vizeletlaboratórium.

2008:  SediMax – Urised  változat  készül OEM partnernek.

Jövőre vonatkozó elképzelések:

2009:   LabUmat 2 néven készül az új generációs kémiai analizátor.

2010/11:    UriSed 2  néven új generációs üledék analizátor várható.

2010/11-re  új generációs automata vizeletlaboratórium készül.

Cégformáló erőt jelent az  innováció!  Ezt húzta alá a fejlesztési igazgató. Az új típusú termék alapvető változásokat hoz az egész szervezetben

-a fejlesztési folyamatban;

-bonyolultabb konstrukció, moduláris felépítés, drasztikus alkatrészszám növekedés,

-hosszabb fejlesztési idő, nagyobb erőforrás és befektetés igény,

-nagyobb kockázat,  új technológia, nem bizonyított az eljárás sikere (R&D),

-nagyságrendi növekedés a szoftver munkában (bonyolult mozgásvezérlés, adatbázis kezelés, felhasználói-, kiértékelő- és gyártás támogató szoftverek, laboratóriumi rendszerekhez való csatlakozás, stb.

-aktív kapcsolat a szakmával,  hazai és külföldi klinikai vizsgálatok,

-know-how kezelés (szabadalmak, kulcsemberek),

-a gyártás technologizálás kulcskérdés.

-az IT igényekben;

-gépészeti szoftverrendszer,

-csoportmunka támogatás (levelezés, naptár, feladatok, stb.),

-változáskezelés (verziók, forráskód, stb.),

-dokumentációs rendszer (know-how kezelés, jogosultságok, kereshetőség, stb.),

-nyomonkövethetőség.

-a logisztikai és gyártási struktúrában;

-külön szervezeti egység az automata gyártó részleg, saját vezetővel,

-nagy, átlátható szerelő üzem, vizualizálás,

-gyártás alapú tervezés – „kereskedő mentes gyártó övezet",

-KANBAN rendszer, keretszerződések a beszállítókkal,

-raktárkészlet optimalizálás, cserealkatrész raktár,

-folyamatos oktatás és kereszttréning,

-stratégiai beruházások (pl. CNC géppark alkatrészgyártáshoz, küvetta gyártósor).

-a kereskedelmi tevékenységben;

-új készülék – árkategória (több tízezer EUR),

-új marketing – publikációk felértékelődése,

-új perspektíva – más világpiaci szerep – újszerű konkurencia helyzet,

-szigorú disztribútor kritériumok, stratégiai megfontolások, rendszeres értékelés,

-szervízhálózat, applikációs és műszaki támogatás, rendszeres tréningek.

-a cégvezetési szemléletben;

-nagy hozzáadott értékű termék, a humán erőforrás felértékelődése,

-gyors növekedés, emiatt átmeneti erőforráshiány, emiatt pedig prioritás kijelölés és fókuszálás,

-operatívabb felsővezetői aktivitás,

-a változó jövőkép, cégidentitás megfogalmazása és kommunikálása,

-a stratégiai gondolkodás előtérbe kerülése minden területen!

-a projekt szemléletben;

 tervszerűség, csapatmunka, a projekt menedzsment feladataként.

Eredmény:  úton a cég a professzionális, modern vállalat megvalósításához!

Az innováció, az automatizálás révén nagy előnyökre tett szert a vállalat, a világpiacon két szakirányú gyártóval (egy amerikai és egy japán céggel) van versenyben,  a cél az első hely kivívása globálisan!

Blazsek István,  a Nitrogénművek Zrt.  vezérigazgatója a cég innovativ tevékenysége révén elért környezetvédelmi sikerekről szólt;  jelentősen sikerült csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A péti Nitrogénművek Zrt. már több mint 75 éve áll a mezőgazdaság szolgálatában.

A nitrogén-műtrágyaipar 4 alaptechnológiáját az ammónia, salétromsav, karbamid, AN/MAS- műtrágya-gyártás jelenti.

Benchmarking elemzések konklúziójaként 2004-ben döntés született új salétromsav és új granuláló AN/MAS műtrágyaüzemek beruházásáról, a környezetvédelem és a termékminőség szem előtt tartásával.

A Társaság rendelkezik saját kutató, fejlesztő, technológus szakemberekkel, széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal,

2004. májusában csatlakozott a cég az EFMA (European Fertilizer Manufacturer's Association) szervezethez.

Rendszeresen részt vesznek és előadnak nemzetközi fórumokon;

-AIChE Ammonia Safety Symposium (USA, Canada),

-Nitrogen Conference,

-EFMA Safety Symposium (EU),

-Annual Seminar of Polish Catalyst Producers & Users (Poland).

A salétromsavgyártásnak kiemelkedő szerepe van az üvegházhatást okozó N2O kibocsátásban:

A Kyoto-i protokoll meghatározása szerint üvegházhatást okozó gázok: 

CO2, CH4, N2O, freonok, stb.

1 kg N2O kibocsátás 308 kg CO2 kibocsátással egyenértékű!

2002-ben az EU-15 országok salétromsavüzemei N2O kibocsátása több mint 10%-a volt az össz. ipari folyamatok N2O kibocsátásának.  Az EU kötelezte magát arra, hogy a 2008.-2012. közötti időszakra -1990.évi bázison – 8%-al csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Mi a megoldás?

Az N2O kibocsátás csökkentési kutatások jelenlegi helyzete:

Az N2O a salétromsav-üzemi technológia ammónia oxidációja során képződik, emissziója igen széles tartományban változik. 

Lehetőségek:

-Az N2O (kémiai-fizikai hatással való) megbontása magában az égetőelemben az ammónia oxidációt követően.

-Az N2O átalakítása a technológiai folyamat végén.

A reakciókémiai kutatások, a katalizátor fejlesztések folyamatosan, intenzíven folynak a Kyoto-i protokoll óta mindkét megoldás irányában.

Az N2O emisszió okozta környezetterhelés az EU és Magyarország viszonylatában:

A korai , borús jóslat szerint:  (EFMA Booklet, Production of Nitric Acid, issued in 2000):

            „N2O mentesítő technológiák nem üzemelnek az EU salétromsav üzemeiben"…"Eltelik 5-10 év mire megfelelő technológia lesz, s alkalmazásukra sor kerül"…

Ezzel szemben;  2003-ban az  AMI, Uhde, Süd-Chemie kutatás-fejlesztése nyomán üzembe helyezték az 1. N2O mentesítő egységet egy régi salétromsavüzemben(1000 t/nap teljesítménnyel).

Magyarországon pedig 2007. aug. óta működik Péten a salétromsavüzemben az Uhde EnviNOx- rendszer, ahol az N2O kibocsátás 20 mg/Nm3 (a régi üzemi kibocsátási szint 2000-2400 mg/Nm3 volt)!

Az idevezető céges innováció történeti sorrendje:

Célkitűzései:

Versenyképes termék előállítása (alacsony legyen az anyag- és energiaigény).

Korszerű és megbízható technológia legyen.

A környezetterhelés jelentős csökkentése legyen elérhető (BAT & ERU kereskedelem).

Magas színvonalú automatizálás valósuljon meg, alacsony kezelői-létszámmal.

2004. szeptember:   az N2O emisszió csökkentési projekt dokumentumainak elkészítése, a technológiai véggáz-megsemmisítő részben végrehajtandó N2O mentesítésre (a „tercier N2O abatement process" technológiát választva).

2005. január:   szerződéskötés egy új 1500 t/nap kapacitású salétromsavüzem szállítására,  

                        fővállalkozó:Chemoprojekt (cseh cég),  technológiai licenc szállító: Grande Paroisse (francia cég)

          Az N2O mentesítő katalizátor és folyamat licenc nem volt eleme a szerződésnek.

2005. július 13.:  Jóváhagyó Nyilatkozat a KVvM-től.

2005. július 14.:  szerződéskötés az osztrák KPC céggel évi 400.000 ERU értékesítésére 2008.-2012. közötti időszakra.

Az N2O mentesítés megoldásának lehetőségei:

-magas hőmérsékleten az oxidáció után mentesítő reaktorban,

-közép v. alacsony hőmérséklet szinten ammónia égetőelemben, a véggáz NOx/N2O .                         

Az ERU kereskedelmi szempontokat figyelembe véve a középhőmérsékletű megoldást választották, ahol a folyamat drága, de az N2O emisszió alacsonyabb szintű.

Megépült az 1500 t/nap kapacitású salétromsavüzem(No.1.EU), amelyben a NOx és N2O kibocsátás messze 50 mg/Nm3 szint alatti.  Világon egyedülálló módon sikerült a GP és az Uhde cég licenceit egy üzemben telepítésre bírni. 

-1.000.000. ERU/év N2O kibocsátás csökkenetés (No.1. projekt EU műtrágyaiparban),

-az N2O emisszió a BAT érték alatti, lehetővé teszi a 2013. utáni ERU kereskedelemben részvételt,

-az ERU kereskedelemből az új salétromsav-üzemi beruházás kb. 50%-a megtérül!

Szakács Ferenc,  a Cason Rt. elnök-vezérigazgatója az üzleti innováció versenypiaci vonatkozásairól szólt.

A CASON üzleti tevékenysége középpontjában a szélessávú, ipari kommunikációs rendszerek hardverének fejlesztése, gyártása és értékesítése áll.

A társaság érdekelt továbbá az ipari adatátviteli termékekben, mérőeszközökben és folyamatirányítási termékekben,

ipari folyamatvezérlő, adatátviteli és információs rendszerek tervezésében-kialakításában, telepítésében.

A CASON erőssége az igényes ügyfelek kiváló kiszolgálása és a rugalmasság, amely garantálja az ügyfelek számára a testre szabott megoldásokat.

A tevékenység fő irányai tehát:

-labor kereskedelem,

-rendszerintegráció,

-automatizálás,

-szoftverfejlesztés,

-tervezés,

-termékfejlesztés.

A cég  2008. évi forgalma:  2,7Mrd. Ft.

Munkatársak száma:  130 fő.

Külföldi bevételek aránya:  63%

Jelenlét:   Magyarország, Románia, Ukrajna Franciaország, Spanyolország Anglia, Singapore,Tajvan,

                Taiföld, Líbia, Oroszország, Kanada, Ausztrália, Omán, Kína..

A cégvezető az innovációról szólva fontosnak tartotta megemlíteni a

-KREATÍV ROMBOLÁS elvét  (Edward M. Lerner),

-az innováció eredeti értelmét: 

Inovare = megújítani,  lényeg a folyamatos megújulás („7 évente"):

-termékekben,

-megjelenésben,

-tevékenységi területben,

-szervezetben,

-kapcsolattartásban,

-GONDOLKODÁSMÓD-ban.

A  KÉK ÓCEÁN  stratégiát (W.Chan Kim, Renée Mauborgne; a verseny nélküli piaci tér) követve az irány:

-konkurencia helyett innovációt kell alkalmazni,

-fel kell ismerni, hogy a siker közelebb van mint hittük.

Ennek megfelelelően, a CASON kék óceánja, jövőképe:

nagy földrajzi kiterjedésű ipari rendszerek létrehozása!  Ezen dolgozik a cég a jövőben.

Mottó,  ha a versenytársak erősségeit (pl. a kínai szorgalmat, olcsóságot, stb.) nem tudjuk meghaladni, akkor olyan újat kell kitalálnunk, amit csak mi tudunk, vagy amit mi láttunk meg először, ez hozza meg a kiugrás, kiemelkedés lehetőségét kiküszöbölve magát a versenyt is… (Cégre, országra érvényesen…)

A következő évi Magyar  Innovációs Nagydíj Pályázatról:

A Magyar Innovációs Alapítvány

a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal,

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal,

a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal,

a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal,

a Magyar Szabadalmi Hivatallal,

a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával,

az Iparfejlesztési Közalapítvánnyal

közösen, a 2008. évben 17. alkalommal hirdeti meg a  Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatot.

A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a  2008. évben kiemelkedő

innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el.

Az innováció kiindulási alapja

kutatás-fejlesztési eredmény,

szabadalom,

know-how alkalmazása,

technológia-transzfer,  stb.  lehet.

Előző Nagydíj Pályázatokon díjazott innovációval újból pályázni nem lehet.

Tartalmi követelmények:

http://www.innovacio.hu/3b_hu_felhivas.php   címről  tölthető le az egyoldalas összefoglaló.

Részletes leírás szükséges a megvalósításról és az elért piaci, ill. gazdasági eredményről (többleteredmény, többlet éves árbevétel, piaci részesedés növekedése stb.) max. 10 A/4-es oldalon. Felsorolandók a referenciák (szakvélemény, vevők véleménye, fotó, videofilm, szakcikk stb.), s írásos formában kell nyilatkozni a közölt adatok, információk, valamint a szellemi tulajdonvédelmi jogok hitelességéről.

A Bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból,

gazdasági szakemberekből áll, elnöke a kutatás-fejlesztésért, innovációért felelős tárca nélküli miniszter. A 17. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat értékelésének szempontjai:

2008-ban elért többleteredmény vagy többlet-árbevétel és más műszaki, gazdasági előnyök, eredetiség, újszerűség, társadalmi hasznosság.

Az év legjelentősebb innovációját elismerő Innovációs Nagydíj mellett, a kiemelkedő innovációs teljesítményekért

további innovációs díjak kerülnek átadásra; 

Agrár Innovációs Díj,

Környezetvédelmi Innovációs Díj,

Ipari Innovációs Díj,

Technológiai Innovációs Díj,

a Magyar Szabadalmi Hivatal Innovációs Díja,

a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díja.

A legeredményesebb,  2003. után alapított innovatív mikro- vagy kisvállalkozás a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Díját kapja. A hét díjazott egyikét az Iparfejlesztési Közalapítvány szervezési innovációs díjával is elismerik.A díjak ünnepélyes átadására 2009. március végén kerül sor az Országházban.

Az Alapítvány a bírálóbizottság által minden jelentős innovációnak minősített pályázatot díszoklevéllel ismer el. A pályázatok összefoglalóit külön kiadványban és a világhálón is közzéteszi.

A pályázatokat kinyomtatva,  3 példányban (az egyoldalas összefoglalót lemezen is) az alábbi címre kell eljuttatni:

MAGYAR INNOVÁCIÓS ALAPÍTVÁNY, 1036 Budapest, Lajos u. 103.

További információ:   dr. Antos László titkár,   T.: 453-65-72,   fax: 240-5625

Beadási határidő:   2009. február 10.,  12 óra.

http://www.innovacio.hu/  

http://www.mta.hu/   

http://www.cason.hu/

http://www.stratis.hu/files/cikkekeloadasok/easyjet.pdf

http://www.google.com/search?q=k%C3%A9k+%C3%B3ce%C3%A1n+  

http://www.fn.hu/hetilap/management/20070514/j_vizeken_jarjunk/

http://www.google.com/search?q=kreat%C3%ADv+rombol%C3%A1s  

http://www0.kfki.com/hu/blog.php?blogId=1016%23d8e716b1&year=&month=

http://goliat.eik.bme.hu/~hronszky/varkonyi/Innovacio_vazlat%20segedlet_1_Varkonyi.pdf

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kanban

http://web.axelero.hu/siriusbt/kanban.html

http://www.nitrogen.hu/  

http://www.google.com/search?q=Frascati+k%C3%A9zik%C3%B6nyv  

http://www.innostart.hu/  

www.mta.hu/hunasco  

http://www.e77.hu/   

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük