A magyar vállalatok is előszeretettel fordulnak az elektronikus csatornák felé
4 perc olvasás 
Az e-business egyik kulcsszava az elektronikus kereskedelem. Szinte mindenkinek ez ugrik be először, amint meghallja az e-business kifejezést. Az elektronikus kereskedelem a világ nagy részén már teljesen hétköznapivá vált, sőt, a konferencián elhangzottak alapján az Európai Unió e-kereskedelmi volumene már vetekszik az USA piacával. Természetesen a kelet-közép-európai régió is szélsebesen fejlődik, Magyarországon ma már sokak számára természetes könyvet, elektronikus eszközöket vagy dvd-t online vásárolni. Emellett természetesen a szolgáltatások (például szállás- és jegyfoglalás) is egyre elterjedtebbek, az online kereskedelem mintegy 70%-a például az ételrendelés.
Az e-business egyik kulcsszava az elektronikus kereskedelem. Szinte mindenkinek ez ugrik be először, amint meghallja az e-business kifejezést. Az elektronikus kereskedelem a világ nagy részén már teljesen hétköznapivá vált, sőt, a konferencián elhangzottak alapján az Európai Unió e-kereskedelmi volumene már vetekszik az USA piacával. Természetesen a kelet-közép-európai régió is szélsebesen fejlődik, Magyarországon ma már sokak számára természetes könyvet, elektronikus eszközöket vagy dvd-t online vásárolni. Emellett természetesen a szolgáltatások (például szállás- és jegyfoglalás) is egyre elterjedtebbek, az online kereskedelem mintegy 70%-a például az ételrendelés.
A GfK kutatása szerint a haza internetezők közel 20%-a vásárolt már neten, ráadásul, aki egyszer elektronikusan vásárolt, sokkal hajlamosabb a későbbiekben is ezt a csatornát használni. Ennek egyik oka lehet, hogy szintén a GfK adatai alapján az interneten vásárlók 80 százalékának csak pozitív tapasztalatai vannak!
Az e-business szimpóziumon a GKIenet ügyvezetőjétől, Kis Gergelytől további olyan, a vállalati stratégiaalkotáshoz fontos információkat is megtudhattak a résztvevők, mint például, hogy a magyar fogyasztók körében is egyre bővül az online tévé- vagy rádiózás, illetve, hogy egyre többen lennének itthon is hajlandóak az online fizetésre. A GKIenet adatai szerint továbbá 2008 márciusában már mintegy 1900 e-bolt működött Magyarországon, és a növekedési arány közel 50 százalékos.
A hazai elektronikus kereskedelem egyik példája az Extreme Digital, mely ügyvezetője előadásában példát mutatott a hazai kezdő vállalatoknak arra, miként lehet felvirágoztatni és sikeresként megtartani egy magyar vállalkozást az internet segítségével.
A vásárlás mellett az internet további fontos erénye, hogy rendkívül könnyű előzetesen tájékozódni mindenről. Egyre inkább terjednek az áru- és szolgáltatás-összehasonlító oldalak (például a depo.hu vagy a kirakat.hu). Ezek képviselői szintén arról számoltak be, hogy bár korábban csak információszerzésre használták őket az ügyfelek, ma már egyre nő a vásárlók aránya is. Az online összehasonlító oldalak mellett egyre szaporodik az internetes aukciós oldalak száma is, sőt nő az ott regisztrált ügyfelek száma is. Mint a konferencián elhangzott az aukciós oldalak előnye, hogy itt nem az eladónak kell keresnie a vevőt, inkább a vevő keresi a terméket, sőt, akár olyan terméket is, amelyhez máshol már nem fér hozzá. Ráadásul éjjel-nappal „nyitva" van, azaz elérhető.
A konferencián kiemelésre került a hazai online könyvkereskedelmi piac is, mint az e-kereskedelem egyik húzóágazata. A Matyi Dezső, az Alexandra Könyváruház vezérigazgatója és Dietrich Tamás, a Bookline.hu vezérigazgatója fémjelezte kerekasztal alkalmával elhangzott, hogy bár a rendszeres olvasók száma visszaesik, de egyes adatok szerint ma már a hazai könyvforgalom 8 százalékát adja az online piac. Ez vélhetően köszönhető a kényelemnek, vagy annak, hogy az interneten egyszerűbb megtalálni a keresett könyvet, ugyanakkor egy vidéki kisvárosban is „ugyanakkora a kínálat", mint a fővárosban. A könyvpiac két nagy szereplője szerint Magyarországban még 12-15%-ra nőhet az online könyvvásárlás aránya – persze, ez az arány az Egyesült Államokban már most 15-20 százalék körüli.
Amint a konferencián Bőgel György, a CEU Business School tanára elmondta, a vállalatok számára is egyre fontosabbá válik az online kommunikáció, azaz a webkettes eszközök használata. Egyre gyakrabban használja a felhasználó a szavazásokat vagy a mások tapasztalataira épülő fórumokat, hogy tájékozódjon a világ dolgairól. A web 2.0 tehát mindenképpen beszivárog az e-businessbe is, mivel a vállalatok is ezen keresztül érhetik el legfontosabb közösségüket, a fogyasztókat.
Az e-business természetesen nemcsak az elektronikus kereskedelemről szól. Amint az első e-business szimpóziumon is elhangzott egyre többen használják az online szöveg- vagy ábrakészítő alkalmazásokat. Ezeknek természetesen fontos előnyük, hogy nagy részük ingyenes, viszont hátrányos lehet, hogy a vállalati rendszerrel kompatibilitási problémák merülhetnek fel.
