A magyarok büszkék az olimpiai szereplésre
4 perc olvasás
Az idei labdarúgó Eb-t érintő vizsgálat után a Századvég lefolytatott egy másik sport témájú közvélemény-kutatást hazánk riói olimpiai szereplésével kapcsolatban. A magyarországi felnőttkorú lakosság körében végzett felmérés a magyar sportolókkal és az olimpiai játékokon nyújtott teljesítménnyel kapcsolatos attitűdöt vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság döntő többségét büszkeséggel töltik el sportolóink olimpiai sikerei, minden második válaszadó úgy gondolja, hogy erősítette a magyarok összetartozás-érzését, hogy szurkolhattak a magyar olimpikonoknak.
Az idei labdarúgó Eb-t érintő vizsgálat után a Századvég lefolytatott egy másik sport témájú közvélemény-kutatást hazánk riói olimpiai szereplésével kapcsolatban. A magyarországi felnőttkorú lakosság körében végzett felmérés a magyar sportolókkal és az olimpiai játékokon nyújtott teljesítménnyel kapcsolatos attitűdöt vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság döntő többségét büszkeséggel töltik el sportolóink olimpiai sikerei, minden második válaszadó úgy gondolja, hogy erősítette a magyarok összetartozás-érzését, hogy szurkolhattak a magyar olimpikonoknak.
A megkérdezettek döntő többségének (74 százalékának) általában jó véleménye van a magyar sportolókról. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy nagy figyelem övezte a magyar sportolók részvételét a Rio de Janeiróban rendezett olimpián. A válaszadók 80 százaléka kísérte figyelemmel az olimpiai eseményeket, mintegy 70 százalékuk rendszeresen nézte a közvetítéseket. A közvetítések rendszeres követőinek 96 százaléka jellemzően otthonában követte a versenyeket. A megkérdezettek 40 százaléka az olimpia hátteréről is nézett, olvasott híreket, valamint 23 százalékuk televíziós és rádiós szakértői beszélgetések iránt is érdeklődött, 16 százalék pedig olvasott is ilyen elemzéseket. Tíz nézőből kilenc elégedett volt a Magyar Televízió közvetítésének színvonalával (61 százalék teljes mértékben, míg további 27 százalék elégedett volt).
A kutatásból az is kiderült, hogy a társadalom jelentős többségéből (88 százalékából) pozitív érzéseket vált ki, ha a magyar sportolók jól teljesítenek – 66 százalék reagált úgy, hogy nagy büszkeséggel tölti el a sportolóink jó teljesítménye, és további 22 százalékról szintén elmondható, hogy bizonyos fokig büszke a sportolóinkra, ha azok sikerrel szerepelnek. A kutatási eredmények emellett arra is rámutattak, hogy a válaszolók 53 százaléka úgy véli, hogy a magyar csapatért, sportolókért való szurkolás erősítette a magyar emberek összetartását.
A vizsgálat arra is irányult, hogy melyek azok a sportágak illetve olimpikonok, akiket figyelemmel kísérnek a megkérdezettek. Ennek során kiderült, hogy a válaszadók 43 százalékának nincs kifejezetten kedvenc sportága, illetve 60 százalékának nincs kedvenc olimpikonja. A kutatás adataiból megállapítható, hogy a válaszadók nem egyes személyeknek, hanem az olimpián résztvevő magyar csapatnak, sportolóknak szurkolnak. Az olimpiai sportágak közül az úszás, a vízilabda és a kajak-kenu a legkedveltebbek a magyar lakosság körében, vagyis éppen azok a sportágak, melyek esetében tipikusan a legnagyobbak a magyar sportolók éremesélyei. Az eredmények azt mutatják, hogy a legnépszerűbb olimpikonok az úszók és a vívók közül kerülnek ki, a leggyakrabban Hosszú Katinkát, Szilágyi Áront, Cseh Lászlót, Kozák Danutát és Imre Gézát jelölték meg a válaszadók.
A kutatás arra is kereste a választ az olimpiai szereplés kapcsán, hogy a magyar lakosság szerint vane összefüggés a sport kiemelt kormányzati támogatása és a sportolók jó teljesítménye között. A válaszadók kétharmada szerint van kapcsolat a két tényező között. A válaszadók szerint kiemelten fontos a szabadidős sport, valamint a fiatalok sportolásának kormányzati támogatása is, a megkérdezettek 91 százaléka, valamint 97 százaléka említette ezen két területet.
A kutatás módszertana
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2016. augusztus 15. és 29. között, melynek során 2000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. A kutatás korcsoportra, nemre, iskolai végzettségre és településtípusra reprezentatív. Az elemzésben közölt adatok – a mintavételből fakadóan – legfeljebb pluszmínusz 2,2 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
