2022.július.06. szerda.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A carry trade él és virul – legalábbis egyelőre

5 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/104972"><img class="image image-preview" src="/files/images/audjpy-interest-differential-long.png" border="0" width="516" height="279" /></a></span>A devizapiaci carry trade olyan összetett ügylet, amely lehetővé teszi, hogy kedvező körülmények között a vállalkozó szelleműek pénzt csináljanak a devizapiacon .

audjpy interest differential longA devizapiaci carry trade olyan összetett ügylet, amely lehetővé teszi, hogy kedvező körülmények között a vállalkozó szelleműek pénzt csináljanak a devizapiacon .

audjpy interest differential longA devizapiaci carry trade olyan összetett ügylet, amely lehetővé teszi, hogy kedvező körülmények között a vállalkozó szelleműek pénzt csináljanak a devizapiacon .

A carry trade alapötlete egyszerű: a carry trader hitelt vesz fel egy alacsony kamathozamot nyújtó devizában, majd (gyakran tőkeáttételesen) a felvett hitelt befekteti egy magas hozamot kínáló másik devizába. Elméletben a carry trade-nek nem lenne szabad működnie, mivel az infláció általában magasabb a magasabb kamatú devizák esetében, és ennek eredményeként a magasabb hozamú deviza idővel leértékelődik az alacsonyabb hozamot kínáló (és így alacsonyabb inflációs környezettel rendelkező) devizával szemben. Ugyanakkor a gyakorlatban mégis vannak olyan nem is elhanyagolható nagyságú időszakok, amikor a carry trade igenis működik, mégpedig főleg a rendszerbe beáramló pénz miatt. Mindez egyfajta pilótajáték – amíg folyamatosan növekvő mennyiségű pénz áramlik a carry trade-be, a résztvevők hozama is folyamatosan növekszik.

 

Példaként nézzük meg a japán jen nagy carry trade-jét, amely 2002 körül kezdődött, és 2007 körül kezdett szétesni. A japán befektetők, akik elégedetlenek voltak a nulla közeli belföldi kamatszintekkel és a gyenge gazdasági növekedéssel, inkább a külföld felé fordultak, hogy valamivel magasabb hozamot érjenek el az óriásira növekedett állományú megtakarításaikkal. Mivel a globális gazdaságot éppen a könnyen hozzáférhető hitelek fűtötték, nem volt nehéz dinamikus növekedési sztorikat találni: ilyen volt például Ausztrália, ahol a kiapadhatatlan kínai kereslet hatására megugrottak a nyersanyagárak, ezért a növekedés is lendületet vett. Erre válaszul az ausztrál jegybank megemelte irányadó kamatait, hogy lehűtse a keresleti oldalt. A magasabb kamatlábak viszont csak még tovább növelték a beáramló pénzmennyiséget, aminek hatására a deviza erősödött, ennek eredményeképpen az infláció mérséklődött, így összességében a deviza nemcsak hogy megtartotta vásárlóerejét, de még növelte is. Az AUDJPY párban carry trade-elők nem csupán az erősödő ausztrál dolláron nyertek, de lefölözhették a magasabb ausztrál kamatok kínálta prémiumot is. Egy agresszív befektető ebben az időben a long AUD/short JPY pozíciókon néhány kurta év alatt – tőkeáttételt is alkalmazva – több száz százalékos hasznot érhetett el.

 

Ahogyan azt már említettük, a carry trade csak egy növekvő spekulatív buborékként tud működni, és mihelyst megáll a tőke beáramlása a rendszerbe, bekövetkezik a gyors és könyörtelen vég. Ez történt a fent leírt JPY carry trade-del, ahogy beköszöntött a globális pénzügyi válság. Azok a résztvevők, akik magas tőkeáttétellel bennragadtak ebben a carry trade-ben, mindenüket elvesztették.

 

A globális pénzügyi válságot követően egy új, USD-alapú carry trade fejlődött ki, a legjelentősebb mértékben olyan feltörekvő piaci országokban, mint Brazília, Törökország, Dél_Afrika vagy Mexikó, ahol a vállalatok különösen jól ki tudták használni az amerikai Fed rendkívül megengedő jellegű kamatpolitikáját, és több ezer milliárd dollár hitelt vettek fel, hogy hazai működésüket finanszírozzák. Ez a trend 2011 végén tört meg, majd fordult a visszájára – a fordulat azért mérsékeltebb volt, mint a 2008-as események.

 

Úgy tűnik, hogy 2016 eleje óta ismét kezd brutálisan megélénkülni a dollár alapú carry trade – az elgondolás az, hogy a Fed nem tudja igazán normalizálni a kamatokat, így kénytelen lesz extrém módon laza monetáris politikát alkalmazni mindaddig, amíg az infláció nem nő. Ráadásul a Fed retorikájában legutóbb megjelentek célzások arra vonatkozóan, hogy meg kellene emelni a Fed inflációs céljait, hogy legalább részben ellensúlyozni tudják a nominális növekedési ütem alacsony szintjét. Ezek hatására gyorsan elpárolgott az az aggodalom, amit sokan éreztek a feltörekvő piaci szereplők által visszafizetendő dollármilliárdok miatt (itt is ezer milliárdos nagyságrendről van szó), és a globális befektetők ismét magas hozamú eszközökre vadásznak az alacsony hozamú világunkban.

 

Minél kockázatosabb egy adott deviza és minél rosszabb állapotban van egy adott ország gazdasága, annál magasabbak az elérhető hozamok – ahogy azt a brazil real és az orosz rubel példái is mutatják. A Fed nyilván tisztában van azzal, hogy a túlságosan laza monetáris politika milyen kockázatokkal jár, azonban a Fed szükségszerűen a belföldi hitelezési gyakorlatra és a belföldi eszközpiacokra koncentrál, nem pedig a globális kockázatokra. Sokan már most is úgy vélik, hogy a Fed egyre kevésbé képes észlelni a növekvő globális kockázatokat, és ha szeptember 21-én sem lesz kamatemelés, ez a vélekedés erősödni fog.

 

John J. Hardy

John Hardy az austini University of Texas-on végzett kitűnő eredménnyel, 2002 óta lát el a Saxo Banknál különböző feladatokat. Jelenleg devizapiaci stratégiai vezetőként dolgozik a Saxo Bank koppenhágai központjában. John naponta publikál elemzéseket, amelyeket a Saxo Bank ügyfelei, továbbá újságírók és kereskedők kapnak meg. Gyakori vendége és szakértője többek között a CNBC, a CNBC Arabia és a Bloomberg üzleti TV-programjainak. Az állandó rovatai és média-megjelenései mellett John rendszeres és ad-hoc kommentárokat ír a fő devizákkal, a központi bankok politikájával, makrogazdasági folyamatokkal és más fejleményekkel kapcsolatban. John Hardy szívesen ad szakértői véleményt a devizapiac és más fő eszközosztályok piacainak alakulásával kapcsolatban, makrogazdasági perspektívából megközelítve.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.