A magyarok havonta átlagosan 14 411 forintot takarítanak meg
4 perc olvasás
Tizenkét országra kiterjedő nemzetközi kutatást végzett a lakosság megtakarítási szokásairól az IMAS International az Erste Group megbízásából. A felmérés alapján a magyarok 56 százaléka gondolja fontosnak azt, hogy az elkövetkező időkben pénzt tegyen félre. Ez a legmagasabb arány a vizsgált országok között, a második helyen álló Szerbia esetében ugyanez az érték mindössze 44 százalék. A magyarok havonta átlagosan 14 411 forintot takarítanak meg, amelyből pénzügyi tartalékot képeznek vészhelyzet esetére, valamint tartós fogyasztási cikkek vásárlására tesznek félre.
Tizenkét országra kiterjedő nemzetközi kutatást végzett a lakosság megtakarítási szokásairól az IMAS International az Erste Group megbízásából. A felmérés alapján a magyarok 56 százaléka gondolja fontosnak azt, hogy az elkövetkező időkben pénzt tegyen félre. Ez a legmagasabb arány a vizsgált országok között, a második helyen álló Szerbia esetében ugyanez az érték mindössze 44 százalék. A magyarok havonta átlagosan 14 411 forintot takarítanak meg, amelyből pénzügyi tartalékot képeznek vészhelyzet esetére, valamint tartós fogyasztási cikkek vásárlására tesznek félre.
Az 500 magyar lakos megkérdezésén alapuló kutatás a magyar lakosság megtakarítással kapcsolatos szokásait, hozzáállását, motivációit és aggodalmait, valamint a pénzügyi ismereteket és oktatást vette nagyító alá. Hasonló felmérés készült Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Montenegróban, Németországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Törökországban és Ukrajnában.
Bár az előző évhez képest 2 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik számára a takarékoskodás nagyon fontos, a magyarok így is toronymagasan vezetnek a vizsgált országok között a megtakarítási hajlandóságot illetően. Érdekesség, hogy elsősorban a magyar nők számára fontos a spórolás: a megkérdezett nők 66 százaléka válaszolta, hogy számára nagyon fontos, hogy pénzt tegyen félre, ugyanez az arány a férfiak körében alig 46 százalék. Életkor alapján az 50 év felettiek közel kétharmada tartja nagyon fontosnak, hogy takarékoskodjon.
A magyarok megtakarítási hozzáállása is jelentősen eltér a többi országtól. Nálunk a megkérdezettek 84 százaléka ténylegesen spórol, azaz kétszer is meggondolja, hogy mire költi a pénzét. Ha pedig hó végén marad egy kis pénz a kasszában, akkor azt a megkérdezettek 78 százaléka félre is teszi. Ez a két érték a legmagasabb volt a vizsgált országok között. A kérdezettek közel fele (46%) havonta legalább 10 ezer forintot tesz félre, de egy év alatt nőtt azoknak a száma, akik 10 és 20 ezer forint közötti, vagy akár annál magasabb összeget spórolnak meg. Az átlagos megtakarítás havi 14 411 forint volt a megkérdezettek körében.
A legnépszerűbb megtakarítási terméknek a magyarok körében a tőkegaranciával rendelkező életbiztosítás bizonyult, ezt a banki betétek követik. Harmadik helyen – a vizsgált országok között egyedülálló módon – az államilag garantált nyugdíjbiztosítás áll, miközben továbbra is magas azoknak a száma, akik megtakarításaikat leginkább otthon vagy banki széfben tartják. A magyarok takarékoskodásának fő célja a pénzügyi tartalék képzése vészhelyzet esetére (84%), vásárlás esetén pedig a tartós fogyasztási cikkek (ingatlan és gépjármű) vásárlására tesznek félre a legtöbben (54%).
Az IMAS felmérése azt mutatja, hogy egy év alatt 4 százalékkal, 26 százalékra nőtt Magyarországon azoknak a száma, akik az elkövetkező 5 évben inkább többet tennének félre. Ezzel párhuzamosan jelentősen (43 százalékról 36 százalékra) csökkent azok aránya, akik kevesebbet tudnak megtakarítani az elkövetkező években. Ugyanakkor a megkérdezettek 40 százaléka inkább elégedett anyagi helyzetével, 29 százaléka pedig egyáltalán nem. Különösen az 50 év felettiek esetében magas (37%) az elégedetlenek aránya, míg a leginkább elégedettnek a 15-29 évesek bizonyultak.
A 12 országban elvégzett kutatás során megkérdezettek több mint fele kevéssé jártas a pénzügyi témák tekintetében. Magyarországon a megkérdezett több mint háromnegyede szerint nem elégséges a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolában, és 69 százaléka már maga is érezte szükségét a pénzügyi ismeretek bővítésének. A magyar válaszadók 54 százaléka szerint már általános iskolában meg kell kezdeni a gyerekek képzését a pénzügyi ismeretekre, amely a Csehország és Szerbia után a harmadik legmagasabb arány a vizsgált országok között.
