A megtévesztésen alapuló, szándékos közlekedési balesetokozás "Rávillantásos Csalás" ("Flash-for-Cash") bűnelkövetői modellje - EUROASTRA - az Internet Magazin

A megtévesztésen alapuló, szándékos közlekedési balesetokozás "Rávillantásos Csalás" ("Flash-for-Cash") bűnelkövetői modellje

A megtévesztésen alapuló, szándékos közlekedési balesetokozás "Rávillantásos Csalás" ("Flash-for-Cash") bűnelkövetői modellje

A cikket a digitalisfogyasztovedelem.hu csapatával közösen dolgoztuk fel. Köszönjük a képeket és illsuztrációkat ill. a hasznos videót a megértéshez.

Megcsörren a telefon. Felveszed. Benne egy rémült hang: balesetet szenvedtem, segitenél ? – és a telefon túloldalán az a barátod akit már több mint 50 éve ismersz. Hallod a hangján, hogy elkeseredett, pedig jogot végzett ember, komoly tudással, még is a vonal végén egy elesett és tanácstalan ember áll. A következő pillanatban pedig jön a történet: ahogyan haladtam a főúton és igyekeztem balra elkanyarodni, egy autós rámvillantott, hogy elenged majd elkezdtem elfordulni és jobbról, szemmel láthatóan felgyorsítva az autót, nekem ütközött. A biztonsági kamera a kocsiban mindent felvett… Néma csend…most mit tegyek -szól a kérdés, majd fájdalmas nyögést hallassz és a kétség hangját. Eltörhetet a bordám, nagyon fáj – szól barátod elcsukló hangon. Igen, ez így lehet, orvos, röntgen és minden kell és a kamera felvételét küld el. Vonal bontás. Csend. Még mindíg nem akarod elhinni az egészet, hogy ez történik meg a barátoddal, de 2 nappal később megkapod a videót és a videón minden látszik: az álló autó a barátod autójaként villogóval, megkezdi a balra fordulást, majd a másik autós mint ha nem is „villantott volna” felgyorsítva, nagy erővel bele ütközik. Érted ezt? Felgyorsít és bele ütközik a barátod autójába. A videón egyből hallatszik a duda sípolása, majd a biztonsági karórájának segélykérő sipoló bippelése.

Most kezd leeesni a tantusz: azt a jó szentségit, hát a barátod nem egy közlekedési bűncselekmény sértettje csak, hanem egy jól megszervezett bűncselekmény áldozata.

Kutatni kezdek, rálátok számos ország adataira és az eltelt néhány nap után, a sok adatból össze áll a tényleges kép. A barátom egy körmönfont nemzetközi bűncselekményt „másoló” ekövető vagy elkövetői csoportnak esett áldozatul. Ekkor pedig a gondolatból tett fogalmazódik, összeszedni minden adatot, megérteni, megmutatni, megírni.

Lássák mások is, mert Magyarországon ez az un. rávillantásos csalás még nem ismert.

Mostantól lehet rettegni az elkövetőknek mert ez a cikk, itt fog állni amig világ a világ és lehet menni a Rendőrségre: gyanúsítottként és nem áldozatként T.elkövetők!

Már a nagyvilágban ez az elkövetési módszer ismert: Anglia

Tanulságul megtekinthető a 2025. január 4-én a Crime & Justice ( Angliában ez a videó csatorna a magyar Kék-fény megfelelője) amint bemutatja a témában jelölt közlekdési balesettel okozott bűnelkövetési módokat és a „rávillantásos csalás” -t is. A Youtube technológiájával ez magyarul feliratozható. Kiemelt kép és felirat magyarul.

Egy előidézett ütközési kisérlet a Crime&Justice -britt "Kékfény" csatorna videóján... — Egy Előidézett Ütközési Kisérlet A Crime&Amp;Justice -Britt „Kékfény” Csatorna Videóján… / Forrás: Digitalisfogyasztovedelem.hu – Digitális Felderítés /

A videó teljes egészében rről az elkövetési módról és ezzel a csalással okozott károkról szól. Bemutatja a módszert, a károkozókat és a bűnelkövetőkre vadászó rendőrségi és biztosítás iszakembereket és munkájukat. Érdemes átváltani a nyelvet magyar – digitális fordításra- mert a videó minden tekintetben megdöbbentően adja át, a sértettek helyszini érzéseit.
A videó hossza másfél óra, tehát alapos, tételesen bemutatja a módszert és a végén a bűnelkövetők reakcióit is.

I. A „Rávillantásos Csalás” (Flash-for-Cash) Jelensége

A közlekedési bűncselekmények egy speciális és különösen alattomos formája az, amikor az elkövető szándékosan idéz elő balesetet anyagi haszonszerzés céljából, miközben a vétkességet a gyanútlan áldozatra hárítja. Jelen jelentés egy ilyen bűnelkövetői modellt vizsgál, amelyet a nemzetközi szakirodalom „flash-for-cash” néven ismer. Ez a módszer a közlekedési partnerek közötti bizalom és a bevett udvariassági gesztusok cinikus kihasználására épül.

A vizsgált bűnelkövetői modell definíciója és főbb jellemzői

A „flash-for-cash” egy szándékosan előidézett közlekedési baleset, amelynek során az elkövető megtévesztő módon a fényszóró felvillantásával vagy más, hasonlóan értelmezhető gesztussal (például intéssel) azt a látszatot kelti, hogy elsőbbséget ad a másik, jellemzően szemből érkező vagy keresztező útról bekanyarodni szándékozó járművezetőnek (az áldozatnak).¹ Ez tipikusan kereszteződésekben, útelágazásoknál vagy kihajtóknál történik.³ Amikor a megtévesztett áldozat a kapott jelzés alapján megkezdi a manővert (például bekanyarodik vagy kihajt az útra), az elkövető szándékosan felgyorsít, vagy nem lassít tovább, és nekiütközik az áldozat járművének.¹

Az elkövető elsődleges célja ebben az esetben jellemzően hamis vagy eltúlzott biztosítási kárigény benyújtása. Ezek a kárigények gyakran tartalmaznak eltúlzott személyi sérülésekre (különösen nehezen cáfolható ostorcsapás-sérülésre) és jelentős, sokszor valótlan mértékű járműkárokra vonatkozó követeléseket.² Az áldozatok gyakran értetlenül állnak a történtek előtt, hiszen úgy érezték, egy udvarias közlekedési gesztus alapján, biztonságban végezhetik el a tervezett manővert, és nem számítanak az ütközésre.

A „flash-for-cash” módszer alapvetően a közlekedési normák és az emberi bizalom szándékos és cinikus kihasználására épül. A fényszóró felvillantása a közlekedési gyakorlatban általában udvariassági jelzésként funkcionál, például az elsőbbségről való lemondást vagy a másik fél áthaladásának segítését kommunikálja.⁶ A csalók ezt a bevett, bizalmon alapuló jelzést fordítják a visszájára, csapdába csalva ezzel a jóhiszemű áldozatot. Ez a módszer nem csupán anyagi kárt okoz, hanem rombolja a közlekedési kultúrát és a sofőrök közötti implicit együttműködést, növelve az általános bizalmatlanságot az utakon. Az ilyen incidensek veszélyeztetik az udvariasságot és a pozitív kommunikációt a közlekedésben.⁷

A jelenség nemzetközi kontextusa és relevanciája a magyarországi közlekedési ügyek szempontjából

A „flash-for-cash” a „crash-for-cash” (szó szerint: ütközés készpénzért) csalások egyik jól dokumentált és vizsgált típusa, amely elsősorban az Egyesült Királyságban ³ és az Amerikai Egyesült Államokban ² ismert jelenség. Ezekben az országokban a biztosítási csalások ezen formája ellen külön erre szakosodott szervezetek és hatósági egységek is küzdenek.

A rendelkezésre álló magyar nyelvű források ⁸ nem tartalmaznak konkrét, ezen a néven azonosított „flash-for-cash” esetleírásokat Magyarországról. Ugyanakkor a szándékos balesetokozás biztosítási csalás céljából ismert probléma hazánkban is.¹⁰ Az agresszív közlekedési magatartások, mint például a rávillantás ¹² vagy a büntetőfékezés ⁸, szintén előfordulnak a magyar utakon, bár ezek motivációja és kontextusa eltérhet a hidegen kalkulált „flash-for-cash” csalásokétól.

A magyarországi adatok hiánya nem jelenti feltétlenül a jelenség teljes ismeretlenségét. Elképzelhető, hogy ilyen specifikus módszerrel elkövetett eseteket általános közúti veszélyeztetésként vagy egyszerű csalásként kezelnek a hatóságok, anélkül, hogy a „flash-for-cash” specifikus, megtévesztésen alapuló mintázatát felismernék és külön kategóriaként tartanák nyilván. Az áldozatok által említett értetlenség, miszerint elengedték őket, majd mégis ütköztek velük, pontosan illeszkedik a „flash-for-cash” forgatókönyvébe, és arra utalhat, hogy a sértettek nem mindig ismerik fel a szándékosságot és a mögöttes csalási szándékot. A nemzetközi mintázatok és elkövetési módszerek ismerete ezért kiemelten fontos lehet a magyar jogalkalmazók számára, mivel segítheti a hazai, potenciálisan felderítetlen vagy félreértelmezett esetek azonosítását, a megfelelő jogi minősítést és a hatékony megelőzési stratégiák kidolgozását.

II. A „Rávillantásos Csalás” Modus operandija és célja

A „flash-for-cash” csalások sikeres végrehajtása gondos tervezést és precíz kivitelezést igényel az elkövetők részéről. A módszer több, egymásra épülő lépésből áll, amelyek célja az áldozat megtévesztése és a biztosítási csaláshoz szükséges baleseti szituáció előidézése.

Az elkövetés módjának részletes leírása

Helyszínválasztás: Az elkövetők jellemzően olyan helyszíneket választanak, ahol az elsőbbségadási szabályok értelmezése vagy a közlekedési szituációk összetettsége lehetőséget ad a megtévesztésre. Ilyenek a kereszteződések, útelágazások, körforgalmak, valamint parkolókból vagy mellékutcákból történő kihajtások.¹ Esetenként csendesebb utakat vagy éjszakai időszakot is preferálhatnak, ahol kevesebb a szemtanú.¹

A megtévesztés: A csalás kulcseleme az áldozat megtévesztése. Az elkövető a fényszóró rövid felvillantásával (ez a leggyakoribb módszer) vagy egyértelmű kézmozdulattal jelzi az áldozatnak, hogy elengedi, elsőbbséget ad neki.² Ezzel a gesztussal azt a benyomást kelti, hogy az áldozat biztonságosan végrehajthatja a tervezett manővert.

Az ütközés előidézése: Amikor az áldozat a kapott jelzésnek megfelelően elindul (pl. bekanyarodik, kihajt a főútra), az elkövető hirtelen gyorsít, vagy nem lassít tovább, és szándékosan nekiütközik az áldozat járművének.¹ Az ütközés időzítése és szöge gyakran úgy van megtervezve, hogy a vétkesség látszólag az áldozatra háruljon, például az elsőbbségadás elmulasztása miatt.

Variációk: Bár a „flash-for-cash” lényege a megtévesztő jelzés utáni ütközés, a csalók más trükköket is alkalmazhatnak a helyzet manipulálására. Előfordulhat, hogy az elkövetők szándékosan kikapcsolják vagy meghibásodottnak tűnővé teszik féklámpáikat, hogy a mögöttük haladó nehezebben észlelje a lassítást.³ Ez ugyan inkább más típusú „crash-for-cash” csalásoknál (például a hirtelen, indokolatlan fékezésnél) jellemzőbb, de a megtévesztési arzenál része lehet. Egy újabb, az Egyesült Királyságban megfigyelt trend motorosok bevonása a csalásokba; ezek a motorosok szándékosan ütköznek például jobbra kanyarodó járművekkel, sebességüket pontosan az ütközéshez igazítva, hogy az elkerülhetetlennek tűnjön.⁴

Az elkövetés elsődleges célja

Biztosítási csalás: A „flash-for-cash” cselekmények túlnyomó többségének elsődleges célja a biztosítási csalás, azaz hamis vagy eltúlzott kárigények benyújtása a biztosítótársaságok felé.¹

Anyagi haszonszerzés: A benyújtott kárigények jellemzően magukban foglalják a jármű javítási költségeit (gyakran jelentősen eltúlozva, fiktív javításokra is kiterjedően), kitalált vagy eltúlzott mértékű személyi sérüléseket (különösen gyakori az ostorcsapás-sérülésre való hivatkozás, mivel ezt objektív orvosi eszközökkel nehéz cáfolni), valamint indokolatlanul magas bérautó költségeket és egyéb, valójában fel nem merült költségeket.² Az egyetlen ilyen módon előidézett balesetből származó jogtalan „bevétel” igen jelentős lehet, nemzetközi példák alapján akár több tízezer angol fontnak megfelelő összeget is elérhet.⁵

Az elkövetők tipikus viselkedése a balesetet követően

Az elkövetők viselkedése a szándékosan előidézett balesetet követően gyakran árulkodó jeleket mutathat, amelyek eltérnek egy valódi, véletlen balesetet szenvedett személy reakcióitól:

Szokatlan nyugalom, felkészültség: Míg egy átlagos sofőr egy baleset után sokkos, ideges vagy zavart lehet, a csalók gyakran feltűnően nyugodtak és összeszedettek.³
Előre megírt adatok: Gyakran előfordul, hogy az elkövető azonnal átnyújtja a biztosítási adatait egy előre elkészített papírlapon, ami szintén tervezésre utal.²
Azonnali készpénzes „kártérítés” követelése: Néha megpróbálhatnak a helyszínen készpénzt kicsikarni az áldozatból, azzal az indokkal, hogy így „elkerülhető a biztosítási ügyintézés és a díj emelkedése”. Azonban még ha fizet is az áldozat, valószínűleg később ugyanúgy benyújtják a biztosítási kárigényt is.⁵
Hamis tanúk: Hirtelen „előkerülhetnek” tanúk, akik az elkövető verzióját támasztják alá. Ezek a személyek gyakran a bűnbanda tagjai, akik előre megbeszélt szerepet játszanak.³
Szerepcsere: Előfordulhat, hogy az ütközés után a sofőr és az egyik utas helyet cserél a járműben, például ha a tényleges sofőrnek nincs jogosítványa, vagy más okból kedvezőbb, ha másvalaki nevére fut a kárigény.⁴
A felelősség hárítása: Az elkövető határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy az áldozat volt a hibás, és következetesen tagadja a megtévesztő jelzés (pl. fényszóró felvillantása) tényét.²

A „flash-for-cash” módszer precíz tervezést és összehangolt végrehajtást igényel, ami gyakran szervezett elkövetői körre utal, nem pedig egyedi, spontán cselekedetre. A helyszín körültekintő kiválasztása, az áldozat pszichológiai manipulálása, az ütközés pontos időzítése, valamint a balesetet követő, gyakran több személy által összehangoltan mutatott viselkedés (például a hamis tanúk megjelenése vagy az előre elkészített adatok átadása) mind arra engednek következtetni, hogy nem egyedi elkövető ötletszerű cselekedetéről van szó.³ Számos nemzetközi forrás említi a szervezett bűnözői csoportok aktív szerepét a „crash-for-cash” típusú biztosítási csalásokban, ahol a feladatokat megosztják, és a módszereket „professzionális” szinten alkalmazzák.⁵

Ezen túlmenően, az elkövetők egyfajta pszichológiai hadviselést is folytatnak az áldozattal szemben. A megtévesztő udvariassági gesztussal kihasználják az áldozat jóhiszeműségét és a közlekedési szabályok, valamint az íratlan etikai normák betartására való törekvését. Az áldozat összezavarodása és értetlensége, amelyet a felhasználói megkeresés is említ, pontosan ennek a tudatos manipulációnak a következménye. Az áldozatban kognitív disszonancia keletkezik: az észlelt barátságos, együttműködő jelzés (fényszóró felvillantása) és a közvetlenül utána bekövetkező agresszív, kárt okozó cselekedet (az ütközés) közötti éles ellentmondás miatt. Ez az összezavarodottság jelentősen megnehezíti az áldozat számára a helyzet azonnali, tiszta értékelését és a hatékony védekezést, illetve a csalási szándék felismerését a helyszínen.

Táblázat: A „Flash-for-Cash” Csalás főbb jellemzői

Az alábbi táblázat összefoglalja a „flash-for-cash” csalási módszer legfontosabb jellemzőit, segítve a modell jobb megértését és felismerését.

Jellemző	Leírás	Releváns Forrás(ok)
Elkövetési Helyszín	Kereszteződések, útelágazások, kihajtók, körforgalmak, ahol elsőbbségadási helyzetek adódnak.	¹
Megtévesztés Módja	Fényszóró felvillantása, intés, amellyel az elkövető azt a látszatot kelti, hogy elsőbbséget ad.	²
Ütközés Előidézése	Az áldozat manőverének megkezdésekor az elkövető szándékosan gyorsít vagy nem lassít, és ütközik.	¹
Elsődleges Cél	Biztosítási csalás, anyagi haszonszerzés.	¹
Tipikus Kárigények	Eltúlzott vagy fiktív személyi sérülések (pl. ostorcsapás), eltúlzott járműjavítási költségek, fiktív bérautó költségek.	²
Elkövető Viselkedése Utólag	Nyugodt, felkészült, előre megírt adatokkal rendelkezik, tagadja a megtévesztést, az áldozatot hibáztatja, hamis tanúk jelenhetnek meg.	³

III. Előfordulás és elterjedtség

A „flash-for-cash” csalások nemzetközi szinten dokumentált jelenségek, bár elterjedtségük és a róluk rendelkezésre álló adatok országonként jelentősen eltérnek. Míg egyes országokban komoly problémaként tartják számon és aktívan küzdenek ellene, addig másutt, így Magyarországon is, kevésbé ismert vagy specifikusan nem azonosított módszerként jelenik meg.

Ismert esetek és tendenciák nemzetközi szinten

Egyesült Királyság: A „flash-for-cash” és általában a „crash-for-cash” típusú biztosítási csalások az Egyesült Királyságban számítanak az egyik legjelentősebb problémának ezen a területen. Az Insurance Fraud Bureau (IFB) és az Insurance Fraud Enforcement Department (IFED) nevű szervezetek kifejezetten ezen csalások felderítésére és megelőzésére szakosodtak.⁴ Az IFED 2023 augusztusában arról számolt be, hogy a szándékosan előidézett balesetekkel kapcsolatos bejelentések száma 61%-kal növekedett az előző időszakhoz képest.⁴ Az Association of British Insurers (ABI) adatai szerint 2022-ben 72 600 tisztességtelen biztosítási kárigényt tártak fel mintegy 1,1 milliárd angol font értékben, és becsléseik szerint legalább ekkora összegű csalás maradhat észrevétlen évente.¹⁶ Ezek a csalások jelentős anyagi terhet rónak a biztosítási piacra, ami végső soron a becsületes autósok díjaiban is megjelenik; egyes becslések szerint évente átlagosan 50 fonttal növelik minden autós biztosítási díját.⁵ Walesben egy nagyszabású ügyben egy 158 tagú bűnbandát ítéltek el, akik 2002 és 2012 között követtek el ilyen típusú csalásokat; közülük 81 fő tényleges börtönbüntetést kapott.⁵ Számos konkrét „flash-for-cash” esetről is beszámolt a brit média, ahol az elkövetőket sikeresen azonosították és elítélték.⁵

Amerikai Egyesült Államok: Az USA-ban a „staged crash” (megrendezett baleset) néven ismert jelenség szintén elterjedt. Különösen Florida állam érintett, amely a National Insurance Crime Bureau (NICB) szerint vezeti a megrendezett balesetek országos listáját.² Florida állam külön törvényt is alkotott (Florida Statutes 817.234) az ilyen típusú biztosítási csalások visszaszorítására.² Az esettanulmányok között szerepel halálos kimenetelű „swoop and squat” (egy másik megrendezett baleseti technika) incidens, amely Jose Luis Lopez Perez halálához vezetett, és egy szélesebb körű nyomozást indított el.² Észak- és Dél-Karolinában egy hétfős csoportot tartóztattak le, akik több mint 100 000 dollárt csaltak ki megrendezett balesetekkel.² Nagy visszhangot váltott ki egy New York-i (pontosabban a tri-state area, azaz New York, New Jersey és Connecticut egyes részeit magában foglaló régió) eset, ahol egy fedélzeti kamera rögzítette a csalást, a felvétel pedig vírusszerűen terjedt az interneten. Az ügyben egy brooklyni lakost biztosítási csalással vádoltak meg.²

Más országok: A rendelkezésre álló források elsősorban az Egyesült Királyságra és az Amerikai Egyesült Államokra koncentrálnak. Az ⁶ és ⁷ brit kontextusban említi a „flash-for-cash”-t, mint az udvariasságot és a közlekedési bizalmat veszélyeztető jelenséget. Más európai országokra vonatkozóan specifikus, részletes adatok a „flash-for-cash” elterjedtségéről a vizsgált anyagokban nem találhatók, bár az ¹¹ általánosságban megjegyzi, hogy Nyugat-Európában is komoly károkat okoznak a biztosítási csalók, és például Olaszországban a helyzet súlyossága miatt kormányzati szintű beavatkozásra is szükség volt.

A bejelentett esetszámok növekedése, mint például az IFED által jelentett 61%-os emelkedés ⁴, összetett jelenség. Nemcsak a csalások számának tényleges emelkedését jelezheti, hanem a hatóságok és a közvélemény fokozottabb figyelmét, a jobb és hatékonyabb adatgyűjtési módszereket, valamint a bejelentési hajlandóság javulását is tükrözheti. Ahogy a lakosság és a szakemberek jobban megismerik ezeket a csalási típusokat, úgy nő az esélye a felismerésnek és a hivatalos bejelentésnek, ami pontosabb statisztikákhoz vezethet.

Információk a jelenség magyarországi előfordulásáról

A rendelkezésre álló magyar nyelvű források ⁸ nem tartalmaznak konkrét, „flash-for-cash” néven azonosított eseteket vagy statisztikákat. Az ¹⁰ (egy 2012-es hvg.hu cikk) egy nagyszabású magyarországi biztosítási csalási hálózat leleplezéséről számol be. Ebben az esetben a banda tagjai kis értékű gépkocsikkal, jellemzően eldugott helyeken hajtottak végre megrendezett baleseteket, majd hamis orvosi papírokkal igazolták a személyi sérüléseket, összesen 421 millió forint kárt okozva két biztosítónak.¹⁰ Itt a módszer nem a specifikus „flash-for-cash” technika volt, hanem általánosabb, előre megtervezett, megrendezett balesetek. Az ¹¹ (egy Union biztosító blogbejegyzése) szintén ismertet Magyarországon előforduló autóbiztosítási csalási módszereket, mint például a szándékos károkozás vagy a gépjárműlopás tulajdonosi beleegyezéssel, de a „flash-for-cash” konkrét forgatókönyvét nem említi.¹¹

Magyar híradásokban (pl. ¹²) előfordulnak olyan esetek, ahol rávillantással, büntetőfékezéssel kapcsolatos agresszív közlekedési konfliktusokról szólnak. Az ¹³ egy olyan esetet ír le, ahol egy BMW többször rávillantott a belső sávban előtte haladó Skodára, majd a BMW megpördült és a Skodának ütközött, de ez a szituáció inkább közúti agressziónak tűnik, mintsem előre megtervezett biztosítási csalásnak. Az ¹⁷ egy olyan vasi férfiról számol be, aki index nélküli sávváltása után rávillantottak, mire ő büntetőfékezéssel válaszolt, szintén nem a „flash-for-cash” tipikus esete. Ezek az esetek inkább a közúti düh (road rage) megnyilvánulásai, és nem feltétlenül kapcsolódnak biztosítási csalási szándékhoz.

Érintett országok, régiók, tipikus helyszínek

Országok: A „flash-for-cash” jelenség dokumentáltsága alapján elsősorban az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok emelhető ki.

Régiók/Városok: Az Egyesült Királyságban az IFB azonosított úgynevezett „crash-for-cash” gócpontokat (hotspots), amelyek jellemzően nagyobb városokban és azok környékén találhatók. Ilyen városok például Birmingham, Bradford, Walsall, Blackburn és Romford.⁵ London és a környező kerületek szintén kiemelt kockázatú területnek számítanak ezen csalások szempontjából.¹⁴ Ez a földrajzi koncentráció arra utalhat, hogy az elkövetői módszerek és hálózatok helyi szinten terjednek és mélyülnek el, kihasználva a specifikus helyi útviszonyokat, a közlekedési sűrűséget és a potenciális áldozatok szokásait. Amennyiben ez a módszer Magyarországon is megjelenne vagy gyakoribbá válna, valószínűsíthető, hogy kezdetben szintén bizonyos földrajzi csomópontokban vagy sűrűbben lakott városi területeken válna észlelhetővé.

Tipikus helyszínek: Maguk a csalások leggyakrabban olyan közlekedési szituációkban történnek, ahol az elsőbbségadási szabályok kijátszhatók, és a megtévesztés könnyebben megvalósítható. Ilyenek a kereszteződések, útelágazások, kihajtók (például bevásárlóközpontok parkolóiból, benzinkutakról), valamint körforgalmak.¹ Városi és vidéki utak egyaránt érintettek lehetnek.⁴

Táblázat: „Flash-for-Cash” esetstatisztikák és trendek Nemzetközi Szinten

Az alábbi táblázat kísérletet tesz a nemzetközi statisztikák és trendek összefoglalására, a rendelkezésre álló adatok alapján.

Ország/Régió	Jelentett Esetek/Trendek	Időszak	Forrás	Releváns Forrás(ok)
Egyesült Királyság	IFED: 61%-os növekedés a szándékosan előidézett balesetek bejelentésében.	2023 (augusztus)	IFED	⁴
	ABI: 2022-ben 72 600 felderített tisztességtelen kárigény (£1.1 milliárd értékben). Becsült £50/fő/év többletköltség a díjakban a csalások miatt.	2022	ABI, RAC	⁵
	Wales: 158 fős banda elítélése, 81 fő börtönbüntetést kapott.	2002-2012	Rendőrség, IFB	⁵
	„Crash-for-cash” gócpontok: Birmingham, Bradford, Walsall, Blackburn, Romford.	Folyamatos	IFB	⁵
USA	Florida: Első helyen áll a megrendezett balesetek számában. Külön törvény (Statutes 817.234) a jelenség ellen.	Folyamatos	NICB, Jogalkotó	²
	Tri-state area (NY, NJ, CT): Növekvő esetszámok, egy dashcam által rögzített eset nagy figyelmet kapott, vádemelés biztosítási csalás miatt.	2024 (október)	Média, Ügyészség	²

IV. Az Elkövetők és áldozatok profilja

A „flash-for-cash” csalások hátterében álló elkövetők és az általuk célba vett áldozatok jellemzőinek megértése kulcsfontosságú a jelenség elleni hatékony küzdelemhez. Az elkövetők gyakran tudatosan választanak célpontot, míg az áldozatok sokszor éppen jóhiszeműségük vagy vélt sebezhetőségük miatt válnak részeseivé ezeknek az incidenseknek.

Tipikus elkövetői profilok

Egyéni elkövetők vs. Szervezett bűnözői csoportok: A „flash-for-cash” és más, ehhez hasonló „crash-for-cash” csalásokat elkövethetik magányos, opportunista csalók, de a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran jól szervezett bűnözői csoportok állnak a háttérben.³ Ezek a csoportok kifinomult módszereket alkalmazhatnak, beleértve a feladatok megosztását (pl. egyik tag vezeti a „csapdaautót”, míg mások a sérülteket játsszák vagy hamis tanúként lépnek fel), és a csalásból származó pénzt gyakran további, súlyosabb bűncselekmények finanszírozására fordítják.⁵ Az ² egy konkrét esetet említ, ahol egy tapasztalt bandatag vezette a „csapdaautót” („swoop car”), míg a másik, vétlennek beállított jármű („squat car”) tele volt cinkosokkal, akik később sérüléseket színleltek. A magyarországi, általánosabb biztosítási csalásokról szóló híradások (pl. ¹⁰) szintén említést tesznek bűnszervezetek tevékenységéről.

Az elkövetők motivációi

Elsődlegesen anyagi haszonszerzés: A legfőbb és legnyilvánvalóbb motiváció a jogtalan anyagi haszonszerzés a biztosítási összegek megszerzése révén.¹ A cél a minél nagyobb összegű kártérítés kicsikarása a biztosítóktól.

Más bűncselekmények finanszírozása: Különösen a szervezett csoportok esetében a csalásból szerzett pénzt gyakran súlyosabb bűncselekmények, például kábítószer-kereskedelem vagy embercsempészet finanszírozására fordítják.⁵

„Áldozat nélküli bűncselekmény” tévhite: Néhány elkövető, különösen az alkalmi, opportunista csalók, hajlamosak lehetnek úgy tekinteni a biztosítási csalásra, mint ami valójában nem árt senkinek, vagy legfeljebb a „gazdag, arctalan biztosítótársaságokat” károsítja meg. Figyelmen kívül hagyják azonban a cselekmény szélesebb körű társadalmi és gazdasági következményeit, mint például a biztosítási díjak általános emelkedését, ami minden becsületes ügyfelet sújt.¹⁶ Egy brit tanulmány szerint az emberek általában kevésbé súlyosnak ítélik meg az ilyen típusú csalásokat, mint más, erőszakos vagy tulajdon elleni bűncselekményeket.¹⁹

Pszichológiai tényezők: Az elkövetők személyiségében szerepet játszhat a magasabb kockázatvállalási hajlandóság, az átlagosnál alacsonyabb erkölcsi fejlettségi szint, a gyengébb önkontroll, valamint az egoista, önérdek-maximalizáló beállítottság.¹⁵ Az ²⁰ dokumentum a színlelt zavarokról (factitious disorders) és a helyettesítő Münchausen-szindrómáról is említést tesz, amelyek bár eltérő pszichopatológiai kategóriák, a megtévesztés, a figyelemfelkeltés és a haszonszerzés pszichológiai dinamikájához kapcsolódhatnak. Az elkövetők motivációiban keveredhet a racionális (anyagi haszon) és az irracionális (a „játék” izgalma, a „rendszer kijátszásának” perverz öröme) elem. Különösen a szervezett csoportok esetében egy sikeresen végrehajtott, nagy értékű csalás státuszt, elismerést is jelenthet az elkövető számára a csoporton belül. Az „áldozat nélküli bűncselekmény” tévhite pedig egyfajta önigazolásként, a belső feszültség csökkentésére szolgáló mechanizmusként működhet.

Tipikus áldozati profilok

Az elkövetők a „flash-for-cash” csalásoknál általában gondosan és tudatosan választják ki áldozataikat, mérlegelve a potenciális hasznot és a lebukás kockázatát.² Az áldozat kiválasztásának tudatossága egyfajta ragadozó magatartást tükröz, ahol az elkövetők a vélt gyengeséget és a maximális haszonszerzés lehetőségét keresik. Ez a fajta hideg számítás túlmutat az egyszerű opportunizmuson.

Sérülékenynek tartott személyek: Gyakori célpontok az idősebb sofőrök, az egyedül vezető nők, valamint a kisgyermekes anyák.³ Az elkövetők azt feltételezik, hogy ezek az áldozatok a baleset utáni stresszhelyzetben kevésbé fognak ellenállni, vitatkozni, vagy kevésbé határozottan képviselik majd az igazukat a helyszínen.

Jól biztosítottnak tűnő járművek vezetői: Célpontokká válhatnak azok a járművezetők, akiknek autója újabb, jól karbantartott, ami arra utal, hogy valószínűleg rendelkeznek érvényes és átfogó (casco) biztosítással, így a kárigény behajtása kecsegtetőbb.²

Egyedül vezetők: Azok a sofőrök, akik egyedül utaznak, szintén preferált célpontok lehetnek, mivel ebben az esetben kevesebb tanú van az áldozat oldalán, aki ellentmondhatna az elkövető által kreált történetnek.⁴

Haszongépjárművek: Teherautók, furgonok vezetői is célpontokká válhatnak, mivel ezek a járművek jellemzően jól biztosítottak, és a cégek kevésbé hajlamosak vitatni a kisebb összegű kárigényeket a hosszadalmas jogi procedúrák elkerülése érdekében.⁴

V. Jogi megítélés és következmények

A „flash-for-cash” típusú cselekmények súlyos bűncselekménynek minősülnek, és a legtöbb jogrendszerben komoly büntetőjogi következményekkel járnak. A konkrét jogi minősítés és a kiszabható büntetés mértéke azonban országonként eltérő lehet.

A cselekmény büntetőjogi minősítése különböző jogrendszerekben

Általában: A „flash-for-cash” cselekmények tipikusan több bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósíthatják. Ezek közé tartozik leggyakrabban a biztosítási csalás (insurance fraud), a közúti veszélyeztetés (dangerous driving, vagy ha sérülés is történik, causing injury by dangerous driving), a csalás hamis színleléssel (fraud by false representation), és amennyiben szervezett keretek között követik el, úgy a szervezett bűnözéshez kapcsolódó vádak is felmerülhetnek.

Egyesült Királyság: A brit jogrendszer rendkívül súlyosan veszi a „crash-for-cash” típusú csalásokat, és az elkövetőket gyakran tényleges börtönbüntetésre ítélik.⁵ A brit KRESZ-nek megfelelő Highway Code kifejezetten kimondja, hogy a fényszórót csak a jármű jelenlétének jelzésére szabad használni, nem pedig más közlekedők megfélemlítésére vagy megtévesztésére, ami releváns a „flash-for-cash” módszer megítélésénél.²¹

Amerikai Egyesült Államok: Az USA-ban a megrendezett balesetekkel elkövetett biztosítási csalás szintén súlyos bűncselekménynek számít. Florida állam például külön törvényt (Florida Statutes 817.234) hozott az ilyen típusú cselekmények szankcionálására.² A büntetések igen súlyosak lehetnek, beleértve a több évig terjedő börtönbüntetést és jelentős, akár több tízezer dolláros pénzbírságot is.²² A kaliforniai büntető törvénykönyv (Penal Code) például a PC 548, 549, 550 cikkelyeiben bünteti a jármű szándékos megrongálását biztosítási csalás céljából, a hamis biztosítási kárigények benyújtását, illetve az ilyen csalásokban való közreműködést.²³

A cselekmények jogi minősítése és a sikeres vádemelés kulcskérdése a szándékosság bizonyítása. Az elkövető jellemzően tagadni fogja a megtévesztő szándékot, és véletlen balesetnek, vagy ami még gyakoribb, az áldozat hibájának próbálja beállítani az esetet.² A nyomozó hatóságoknak és az ügyészségnek kell minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az elkövető szándékosan, csalárd céllal idézte elő a balesetet. Ennek hiányában a cselekményt gondatlannak minősíthetik, vagy akár az áldozatot is felelőssé tehetik a balesetért, ami jelentősen enyhébb jogkövetkezményekkel járna az elkövetőre nézve, vagy akár annak teljes elmaradásával.

Ismert ítéletek és büntetési tételek (külföldi példák alapján)

A nemzetközi ítélkezési gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróságok komolyan veszik az ilyen típusú bűncselekményeket:

Wolverhampton (Egyesült Királyság): Egy elkövetőt 12 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy olyan csalási kísérletért, amely sikeres végrehajtás esetén több mint 250 000 angol font kárt okozott volna a biztosítónak.⁵
Kent (Egyesült Királyság): Egy férfi felfüggesztett börtönbüntetést kapott, miután 15 000 font értékben nyújtott be hamis kárigényeket.⁵
Wales (Egyesült Királyság): Egy nagyszabású ügyben egy 158 tagú bűnbanda tagjai közül 81 főt ítéltek letöltendő börtönbüntetésre. A banda tagjai 2002 és 2012 között követtek el szervezetten biztosítási csalásokat megrendezett balesetekkel.⁵
USA (Kalifornia): A biztosítási csalásért kiszabható büntetés súlyos esetekben 16 hónaptól akár 5 évig terjedő börtönbüntetés is lehet, emellett akár 50 000 dolláros (vagy a csalás összegének kétszeresét elérő) pénzbírság is kiszabható.²²

A nemzetközi példák, mint Florida állam specifikus jogszabálya ² vagy az Egyesült Királyságban működő, kifejezetten a biztosítási csalások felderítésére szakosodott IFED ⁴, azt mutatják, hogy a jogalkotók és jogalkalmazók egyre inkább felismerik az ilyen típusú, szervezett és szándékos csalások súlyosságát. Ennek eredményeként célzott jogi eszközökkel és specializált nyomozati egységekkel lépnek fel ellenük. Ez a proaktív megközelítés mintaként szolgálhat más országok, így potenciálisan Magyarország számára is, amennyiben a jelenség itt is elterjedne vagy már jelen van, de kevésbé felismert.

Releváns magyarországi jogszabályi háttér

A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) nem ismeri a „flash-for-cash” fogalmát specifikus bűncselekményi tényállásként. Azonban az ilyen típusú cselekmények több, a Btk.-ban meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását is kimeríthetik:

Közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §): Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.⁹ A „flash-for-cash” módszerrel elkövetett szándékos balesetokozás, amely közvetlen veszélyhelyzetet teremt, e tényállás alá eshet, amennyiben a szándékosság bizonyítható.
Közúti baleset gondatlan okozása (Btk. 235. §): Ez a tényállás a közúti közlekedés szabályainak megszegésével, gondatlanságból másnak vagy másoknak okozott súlyos testi sértésre (vagy minősített esetben halálra) vonatkozik.⁹ Mivel a „flash-for-cash” lényege a szándékosság, ez a tényállás csak akkor jöhet szóba, ha a szándékosságot nem sikerül minden kétséget kizáróan bizonyítani, és a cselekményt a bíróság gondatlannak minősíti.
Csalás (Btk. 373. §): A csalás általános tényállását valósítja meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A biztosítási csalás, mint a „flash-for-cash” cselekmények fő célja, ezen általános tényállás alá is besorolható.¹⁰
Biztosítási csalás (Btk. 375. §): Ez a legspecifikusabb tényállás a „flash-for-cash” típusú csalások magyarországi büntetőjogi megítélésére. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki biztosítási esemény bekövetkezésekor, a biztosítási összeg megszerzése érdekében a biztosítót tévedésbe ejti vagy tévedésben tart a biztosítási esemény lényeges körülményei tekintetében.

Az ⁸ forrás a jogosítvány bevonásával járó közlekedési szabályszegéseket sorolja, mint például a büntető fékezés (amely veszélyeztetésnek minősül), de a „flash-for-cash” típusú, megtévesztésen alapuló szándékos balesetokozást nem említi konkrétan ebben a kontextusban. A magyar joggyakorlatban a szándékosság bizonyítása kiemelt fontosságú lesz az ilyen ügyekben.

VI. Megelőzés, felderítés és védekezési stratégiák

A „flash-for-cash” és hasonló, megtévesztésen alapuló közlekedési csalások elleni küzdelem összetett feladat, amely egyaránt igényli a potenciális áldozatok tudatosságát, a biztosítótársaságok proaktív felderítő munkáját és a hatóságok határozott fellépését.

Az áldozattá válás megelőzésének lehetőségei

Bár a csalók módszerei kifinomultak lehetnek, a járművezetők több óvintézkedést is tehetnek az áldozattá válás kockázatának csökkentésére:

Fokozott óvatosság és éberség: Különösen kereszteződésekben, útelágazásoknál és kihajtóknál, ahol az elsőbbségadási helyzetek gyakoriak, elengedhetetlen a fokozott figyelem. Nem szabad vakon megbízni más járművezetők jelzéseiben.³ Minden esetben a saját ítélőképességre kell hagyatkozni, és csak akkor szabad a manővert megkezdeni, ha a sofőr személyesen meggyőződött annak biztonságosságáról.³
Közlekedési jelzések kritikus értelmezése: Tudatosítani kell, hogy a fényszóró felvillantása vagy egy intés nem minden esetben jelent jó szándékú udvariasságot. Ismerni kell a „flash-for-cash” csalás lehetőségét, és ennek megfelelően kell értékelni az ilyen jelzéseket.²¹
Fedélzeti kamera (dashcam) használata: Egyre több járművezető használ fedélzeti kamerát, amely vitathatatlan és objektív bizonyítékot szolgáltathat egy esetleges incidensről. A felvétel rögzítheti a csaló megtévesztő magatartását, az események pontos lefolyását, és segíthet tisztázni a felelősség kérdését egy későbbi eljárás során.¹
Figyelmeztető jelek felismerése: Érdemes figyelni a gyanúsan lassan haladó, majd hirtelen gyorsító vagy indokolatlanul lassító járművekre. Gyanúra adhat okot, ha a követett jármű utasai feltűnően figyelik a mögöttük haladó autót, mintha a megfelelő pillanatra várnának egy manőverhez.³ Korábbi, javítatlan sérülések jelei a másik autón, különösen annak hátsó részén, szintén intő jelek lehetnek, ahogy a hibásan működő vagy szándékosan kikapcsolt féklámpák is.⁴

A technológia, mint például a fedélzeti kamerák, fontos eszközt jelenthet az áldozatok kezében a bizonyításhoz.¹ Ugyanakkor fontos felismerni, hogy a technológia önmagában nem nyújt teljes védelmet. Az elkövetők is alkalmazkodhatnak az új körülményekhez, például olyan szögből vagy módon idézhetik elő az ütközést, ahol a kamera látószöge korlátozott, vagy a felvétel önmagában nem egyértelműen bizonyítja a szándékosságot. A digitális képfeldolgozási technikák ²⁶ segíthetnek a meglévő felvételek mélyebb elemzésében, rejtett részletek feltárásában, de a megelőzésben továbbra is az emberi éberség és óvatosság játssza a főszerepet.

A csalások felderítésének módszerei

A „flash-for-cash” csalások felderítése komplex folyamat, amely több szereplő együttműködését igényli:

Biztosítói vizsgálatok: A biztosítótársaságok jelentős erőforrásokat fordítanak a csalások felderítésére. Saját belső csalásfelderítő osztályokkal rendelkeznek, amelyek elemzik a gyanús kárigényeket, kifinomult adatbázisokat és analitikai szoftvereket használnak a mintázatok, összefüggések és ismétlődő elkövetők azonosítására.⁴ Az ¹¹ magyarországi példát is említ a biztosítók ilyen irányú tevékenységére.
Rendőrségi nyomozás: Amennyiben a biztosító vagy az áldozat feljelentést tesz, és bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrség hivatalból nyomozást indít.³
Szakértői vizsgálatok: Műszaki igazságügyi szakértők bevonása elengedhetetlen lehet a baleset körülményeinek pontos rekonstruálásához. A szakértők képesek lehetnek megállapítani az ütközés dinamikáját, a sérülések keletkezésének valószerűségét, és következtetni a szándékosságra vagy annak hiányára.²⁶
Együttműködés és információcsere: A hatékony felderítéshez elengedhetetlen a biztosítótársaságok, a rendőrség és a kifejezetten biztosítási csalásokra szakosodott nemzeti vagy nemzetközi szervezetek (mint az Egyesült Királyságban az IFB és az IFED) közötti szoros együttműködés és rendszeres információcsere.⁴

Javasolt teendők gyanú esetén

Amennyiben egy járművezető úgy érzi, hogy „flash-for-cash” vagy hasonló, megrendezett baleset áldozatává vált, a következő lépéseket javasolt megtenni:

Ne ismerje el a felelősséget a helyszínen! Még ha nyomást is gyakorolnak rá, ne tegyen elhamarkodott kijelentést a felelősségről.³
Azonnal hívja a rendőrséget! A 112-es segélyhívón vagy a helyi rendőrkapitányságon keresztül értesítse a hatóságokat. Már a rendőrség kihívásának szándéka is elriaszthatja a csalókat. A kiérkező rendőröknek mindenképpen jelezze a csalás gyanúját.³
Gyűjtsön minél több információt! Jegyezze fel a másik jármű rendszámát, típusát, színét, az elkövető(k) személyleírását, a baleset pontos helyszínét, időpontját, az időjárási és látási viszonyokat.³
Készítsen fényképeket és/vagy videófelvételt! Ha biztonságosan megtehető, dokumentálja a helyszínt, a járművek sérüléseit (különös tekintettel azok jellegére és mértékére), valamint a másik jármű belsejét, hogy látható legyen az utasok száma. Ez utóbbi segíthet megelőzni a fiktív utasokra vonatkozó későbbi kárigényeket.³
Keressen független tanúkat! Kérdezze meg a környéken tartózkodókat, látták-e az esetet. Legyen azonban óvatos, mert a szervezett csalók beépített, hamis tanúkat is alkalmazhatnak, akik az ő verziójukat erősítik meg.³
Ne egyezzen bele készpénzes „kártérítésbe” a helyszínen! Az ilyen ajánlatok szinte mindig a csalás részét képezik.³
A lehető leghamarabb jelentse az esetet a saját biztosítójának! Részletesen ismertesse a történteket, és mindenképpen ossza meg velük a csalás gyanúját és az azt alátámasztó információkat.³
Jelentse az esetet a releváns csalás elleni szervezeteknek! Az Egyesült Királyságban ilyen például az IFB Cheatline.³ Magyarországon jelenleg nincs tudomásunk ilyen specifikus, közlekedési biztosítási csalásokra szakosodott, a lakosság számára elérhető központi bejelentő vonalról. Ilyen esetekben a rendőrségi feljelentés és a biztosítónak történő jelzés a követendő út.

A „flash-for-cash” csalások megelőzése és felderítése nem kizárólag a hatóságok és a biztosítók feladata, hanem a közlekedők kollektív felelőssége is. A lakosság és a járművezetők tudatosságának növelése, a gyanús esetek következetes jelentése, valamint egy általánosan óvatosabb, a közlekedési jelzéseket kritikusan kezelő vezetési kultúra kialakítása mind hozzájárulhat ezen aljas csalási forma visszaszorításához. Ha a közlekedők szélesebb körben ismerik ezt a csalási típust, kevésbé válnak áldozattá, és nagyobb valószínűséggel ismerik fel és jelentik a gyanús eseteket, ami egyfajta „közösségi ellenőrzést” eredményezhet.

VII. Előzzzük meg, ismerjük fel, tegyünk ellene és jelentsük!

A „flash-for-cash” bűnelkövetői modell egy specifikus és kiemelt veszélyességű formája a szándékos közlekedési balesetokozásnak, amely komoly kihívást jelent mind a jogalkalmazók, mind a biztosítási szektor, mind pedig a gyanútlan közlekedők számára. A jelenség megértése és a hatékony védekezési stratégiák kidolgozása elengedhetetlen a károk minimalizálása érdekében.

A „rávillantásos csalás” mint specifikus és kiemelt veszélyességű bűnelkövetési forma összegző értékelése

A „flash-for-cash” egy rendkívül alattomos és veszélyes formája a szándékos balesetokozásnak, amely alapvetően a közlekedési partnerek közötti, gyakran íratlan szabályokon és udvariassági gesztusokon alapuló bizalommal való visszaélésre épül. Az elkövetők célja egyértelműen a jogtalan anyagi haszonszerzés biztosítási csalás révén, miközben cselekedetükkel nemcsak jelentős anyagi kárt, hanem potenciálisan súlyos, sőt, akár halálos kimenetelű személyi sérüléseket is okozhatnak.

A jelenség nemzetközileg ismert és dokumentált, különösen az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban, ahol esetenként szervezett bűnözői csoportok is részt vesznek az ilyen típusú csalások elkövetésében. A módszer lényege a hideg fejjel, előre megtervezett megtévesztés, az áldozat jóhiszeműségének és a közlekedési szabályok betartására való törekvésének cinikus kihasználása. Az áldozatok gyakran értetlenül állnak a történtek előtt, ami tovább nehezíti a helyzetüket és a csalás felismerését.

A „flash-for-cash” jelenség rávilágít a közlekedési bűnözés és a biztosítási csalások közötti szoros és gyakran elválaszthatatlan kapcsolatra. Emellett arra is figyelmeztet, hogy az elkövetők folyamatosan újítanak, adaptálódnak a megelőzési és felderítési erőfeszítésekhez, újabb és újabb módszereket kidolgozva céljaik elérésére. Ezért a védekezési stratégiáknak is dinamikusnak, proaktívnak és folyamatosan fejlődőnek kell lenniük.

Javaslatok a magyarországi jogalkalmazók és a potenciális áldozatok számára a jelenség hatékonyabb felismerésére és kezelésére

Bár a rendelkezésre álló adatok alapján a „flash-for-cash” specifikus módszer magyarországi elterjedtségéről nincs pontos kép, a nemzetközi tapasztalatok alapján fontos felkészülni a jelenség potenciális megjelenésére vagy gyakoribbá válására.

Javaslatok a magyarországi jogalkalmazók (rendőrség, ügyészség) számára:

Tudatosság növelése és képzés: A nemzetközi tapasztalatok, az elkövetési módszerek (modus operandi) és a tipikus elkövetői/áldozati profilok megismertetése a nyomozó hatóságok és az ügyészségi szakemberek körében. Ez segítheti a hasonló jellegű, eddig esetleg másként minősített vagy felderítetlenül maradt esetek azonosítását.
Figyelemfelhívás a biztosítótársaságok felé: A biztosítókkal való szorosabb együttműködés és információcsere kialakítása e specifikus csalási mintázat felismerése és a gyanús kárigények kiszűrése érdekében.
Célzott adatgyűjtés és elemzés: Adatok gyűjtése és elemzése a hasonló jellegű magyarországi közlekedési balesetekről és biztosítási kárigényekről, annak felmérése érdekében, hogy ez a specifikus módszer ténylegesen előfordul-e, és ha igen, milyen gyakorisággal és milyen területi eloszlásban.
A Btk. releváns tényállásainak következetes alkalmazása: Különösen a biztosítási csalás (Btk. 375. §) és a közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §) tényállásainak következetes alkalmazása, kiemelt hangsúlyt fektetve a szándékosság minden kétséget kizáró bizonyítására. Szükség esetén mérlegelni lehet a jogszabályi környezet esetleges pontosítását a kifejezetten megtévesztésen alapuló, szándékos balesetokozások hatékonyabb szankcionálása érdekében.

Javaslatok a potenciális áldozatok (közlekedők) számára:

A „flash-for-cash” csalás lehetőségének tudatosítása: Fontos, hogy a járművezetők ismerjék ezt a csalási formát és annak tipikus elkövetési módját.
Fokozott óvatosság a közlekedési jelzések elfogadásakor: Különösen óvatosan kell kezelni a fényszóróval vagy más módon adott, elsőbbségről lemondó vagy továbbhaladásra biztató jelzéseket. Minden esetben győződjenek meg a manőver abszolút biztonságosságáról, mielőtt azt megkezdik.
Fedélzeti kamera használatának megfontolása: Egy jó minőségű fedélzeti kamera értékes bizonyítékot szolgáltathat egy vitás helyzetben vagy egy szándékos baleset esetén.
Gyanú esetén a megfelelő lépések megtétele: Amennyiben felmerül a gyanú, hogy megrendezett baleset áldozatává váltak, kövessék a VI. fejezetben részletezett javasolt teendőket (rendőrség és biztosító azonnali értesítése, felelősség el nem ismerése, bizonyítékok gyűjtése).

A magyarországi helyzet pontos felméréséhez és a hatékony megelőzéshez elengedhetetlen lenne a célzott adatgyűjtés, a biztosítók és a rendőrség közötti szorosabb együttműködés, valamint a lakossági és szakmai tudatosság növelése. A nemzetközi tapasztalatok proaktív figyelembevétele és szükség szerinti adaptálása megelőzheti, hogy ez a rendkívül káros és veszélyes csalási forma – amennyiben még nem tette – széles körben elterjedjen Magyarországon.

Idézett források a munkánk során:

Tags: Flash-for-Cash Rávillantásos Csalás

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása