A Megyeri Híd – szeptember 30-ától forgalomban

 

Szeptember 30-án – ideiglenes engedéllyel, mert a környező önkormányzatokkal a kompenzációkról folytatott  viták nem csillapodtak – átadták a Megyeri hidat a forgalomnak. A híd tuljadonképpen a semmibe vezet, – hiszen a budai oldalon az M0 kapcsolatok építése szintén önkormányzati viták miatt  még el sem kezdődött,- a híd a Szentedrei útba torkollik, mert a hídfő útjai szerencsére elkészültek. A megnyitó ünnepség maradványainak eltakarítása miatt a tervezett 16 helyett 17 órakor indulhatott meg rajta a civil forgalom, addig hihetetlen káoszt okozva.

 

Szeptember 30-án – ideiglenes engedéllyel, mert a környező önkormányzatokkal a kompenzációkról folytatott  viták nem csillapodtak – átadták a Megyeri hidat a forgalomnak. A híd tuljadonképpen a semmibe vezet, – hiszen a budai oldalon az M0 kapcsolatok építése szintén önkormányzati viták miatt  még el sem kezdődött,- a híd a Szentedrei útba torkollik, mert a hídfő útjai szerencsére elkészültek. A megnyitó ünnepség maradványainak eltakarítása miatt a tervezett 16 helyett 17 órakor indulhatott meg rajta a civil forgalom, addig hihetetlen káoszt okozva.

A forgalomirányítást végző rendőrség a szokásos udvariatlan módján végezte a tevékenységet – ezt az egyik TV híradója (M1) rögzítette is -, a hídon támenni  szándékozó autókat: „Távozzon rossz helyen parkol, a híd nincs megnyitva" utasításokkal próbálta eloszlatni 16 és 17 óta között. Úgy tudjuk a büntető kommandók nem indultak be. A káoszt végül a híd 17 óra után pár perccel történő megnyitása oldotta fel.

A híd valóban szép. Különösen így díszkivilágítva. A sűrű forgalom ellenére a közlekedés rajta pontosan ugyanolyan, mint bármelyik nyugat európai hasonló létesítményen.

Az ország fejlődésének elengedhetetlen felététele a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A kormány éppen ezért elkötelezett az útépítések folytatása mellett. Alig két hete, hogy átadták az M0-ás keleti szektorát, most pedig a körgyűrű másik kulcsfontosságú eleme, a Megyeri híd is megnyílt az autósok előtt, jelentősen javítva a főváros közlekedését. Az eddig átadott és a jelenleg épülő hidak és gyorsforgalmi utak gyökeresen rajzolták át Magyarország közlekedési térképét. A Megyeri híddal minden magyar polgár nyer, függetlenül attól, hogy az ország mely részében él.

Az elmúlt hat évben duplájára nőtt a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat hossza, mára meghaladja az 1100 kilométert. Az elkövetkezendő öt évben további csaknem félezer kilométernyi gyorsforgalmi útfejlesztés valósulhat meg hazánkban. A fejlesztéseknek köszönhetően idén – több mint 40 év után – végre teljes hosszában elkészül és így az országhatárig ér az M7-es autópálya. Elkészült az M6-os Budapestre bevezető szakasza és épül további két szakasza, valamint folytatása, az M60-as autópálya Pécsig. Folyamatban van a Szegedet Makó irányába elkerülő M43-as építése is. Az M0 keleti szektorának közelmúltbeli átadásával megvalósult az M1-es, az M7-es, az M6-os, az M5-ös, az M3-as autópályák és az M2 autóút összekapcsolása.

Az M0-ás útgyűrű fejlesztése

1988 és 1996 között több ütemben elkészült az M0-ás útgyűrű déli szektora az M1-es és az M5-ös autópályák között. 1999-ben helyezték forgalomba az északi szektor M3-as és a 2.sz. főút közötti szakaszát, 2005 decemberében pedig a keleti szektor, az M5-ös és a 4-es főút közötti, valamint a 4-es főút Vecsést és Üllőt elkerülő szakaszát. 2008. szeptember közepén indulhatott meg a forgalom a keleti szektor M3-as és a 4-es főút közötti szakaszán.

A Megyeri híd és a hozzá kapcsolódó útszakasz átadása újabb mérföldkő az M0-ás történetében, a gyorsforgalmi út ugyanis ezzel további – a 2. számú főút és 11. számú főút közötti – 3,9 kilométeres szakasszal egészül ki. Ezzel összesen már közel 80 kilométer hosszan lehet autózni a fővárost elkerülő körgyűrűn.

Az M0-ás hiányzó északi szektorának építése 2011-2012-ben veheti kezdetét, ezt követően kerülhet sor a gyűrű bezárására a nyugati szektor megvalósításával. Ez utóbbi és egyben utolsó szektor előkészítése még ebben az évben elkezdődik.

A Megyeri híd

A Megyeri híd a magyar tervezőmérnökök és a kivitelezést végző szakemberek újabb kiemelkedő alkotása a dunaújvárosi, szekszárdi és a Lágymányosi Duna-hidak, valamint a Köröshegyi völgyhíd után.

Az 1862 méter hosszú hídon irányonként két forgalmi sávot alakítottak ki, az átlagosnál szélesebb leállósávokkal, amelyek a későbbiekben forgalmi sávvá alakíthatóak. A híd déli oldalára gyalogút, északi oldalára mozgássérültek közlekedésére is alkalmas kerékpárút épült, ami közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi EuroVelo kerékpárútvonalhoz.

A két és fél év alatt, 63,2 milliárd forintból megépült Megyeri híd – a fővárost elkerülő M0-ás autóút 2. számú főút és 11. számú főút közötti szakasza – Újpestet a Szentendrei-szigeten keresztül köti össze Budakalásszal. Az öt egymáshoz kapcsolódó hídszerkezetből álló építmény része a Nagy Duna-ág felett épülő 590 méter hosszússágú hídszerkezet, amely az ország első ferdekábeles hídja.

A beruházás méreteit jól tükrözi, hogy csúcsidőben egyszerre hozzávetőlegesen 300 ember dolgozott a hídon, a vasszerelő üzemben pedig mintegy 200-an dolgoztak. A monumentális beruházás során 120 000 m³ beépített vasbeton szerkezetet, 12 000 tonna acélszerkezetet és 452 darab vasbeton cölöpöt használtak fel. A híd felületére több mint 46 000 m² aszfaltburkolat és 25 000 m² sóvédő bevonat került.

Hídépítések Magyarországon

Az elmúlt évek hídépítései közül kiemelkedik az 1872 méter hosszú, tavaly átadott Köröshegyi völgyhíd, amely az M7-es autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti szakaszának legnagyobb hídja.

2007 júliusában készült el az M8-as autópálya részeként a Dunavecsét és Kisapostagot összekötő közel 1700 méter hosszú dunaújvárosi Pentele híd. Az úgynevezett kosárfülhíd a Duna medrét közel 310 méter hosszan íveli át és a maga kategóriájában világcsúcs méretű, medernyílása a legnagyobb a világon. Külön kiemelendő, hogy a mederhidat a parton szerelték össze, egyben úsztatták be és helyezték el hidraulikus emeléssel a pilléreken.

A 2004-ben Építőipari Nívódíjat kapott Szent László híd Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A Bogyiszló határában épült 919 méter teljes hosszúságú, 14 méter széles acélszerkezetes híd építését 2001 nyarán kezdték meg és 2003 júliusában adták át a forgalomnak. 73 év után ez volt az első új Duna-híd, amely Budapesttől délre  megépült.

Közútfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentősége van a Magyarországot és Horvátországot autópályán összekötő Mura-híd megépülésének, amelyet várhatóan 2008 őszén adnak át a forgalomnak.