A Nagy Háború fogyasztói hangulatától a Sacher tortáig – kiállítások a Vendéglátóipari Múzeumban
A Hadtörténeti Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum összefogásával készült el gondos gyűjtőmunka után az a reklám-anyagokra alapozott visszatekintő kiállítás, mely az első világháború idejének hétköznapjait vetíti elénk.
A Hadtörténeti Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum összefogásával készült el gondos gyűjtőmunka után az a reklám-anyagokra alapozott visszatekintő kiállítás, mely az első világháború idejének hétköznapjait vetíti elénk.
A vetítés szó szerint is értendő, mert a gazdag gyűjteményt archív filmfelvételek is kísérik; a falakon és a tárlókban a hadfiak életének mozzanatait, az otthon maradott hozzátartozók mindennapjait láthatjuk érdekes rekvizitumok, használati tárgyak, bőséges reklám-anyag megjelenítésével, a kis vetítőteremben pedig mozgóképek peregnek az egykori gyilkos napok „lövészárok élményeiről".
A hajdanvolt utca színes plakátjai mai szemmel már komoly művészeti értéket képviselnek, különösen, amikor olyan alkotó-tervező grafikus művészek kezenyomát viselik, mint Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Földes Imre és mások.
A huszadik század első éveiben a hazai reklám európai színvonalra emelkedett a legkülönbözőbb megjelenési formákban; plakát, hírdetés, árjegyzék, katalógus, képeslap, számolócédula, reklámbélyeg, akár reklámfilmformájában is. A háború alatt megnőtt a reklám közvélemény-formáló szerepe, s kiegészült politikai propagandával, agitációval is.
A kiállításon a háborús gazdaság és élet közszükségleti cikkeit, a hadigazdaságra állított termelés nem egyszer színvonalas termékeit láthatjuk fizikai valójukban, ill. plakáton megjelenítve. A Lysoform fertőtlenítő szer nem csak a hadikórházakban tett jó szolgálatot, ma is megállná helyét, s bizonyára vannak akik még ma is, legalább hírből, emlékeznek nagyanyáink mosószerére, az Asszonydícséret mosóporra… A Diána sósborszesz, a Zwack ital karrierje kezdetéről láthatunk tárgyakat, s gondoltuk volna, hogy a katonák már akkor Maggi termékeket fogyaszt-hattak a harctéren?
A nagyközönségnek, ill. a hadrafogottaknak szóló reklámfelhívások, plakátok témaválasztása jól tükrözi a háború menetének változásait is, a hátországot helytállásra, ill. a harctéren levőket kitartásra buzdító anyagok, idővel már a közelebbi béke kilátásait hordozták a reklámozott termék vásárlására buzdítva, akárcsak a hadikölcsön-jegyzésre szóló felhívások. A hátországban a nehézségeket kihasználó ügyeskedők klasszikus figurái a vicclapok karikaturistáitól kapták meg a magukét…
Különlegességként láthatjuk a Nemzeti Áldozatkészség fából készült szobrának plakátját, a szobor a korabeli adományozók elismerését szolgálta országszerte.
A két múzeum munkatársainak szoros együttműködése igazán látványos, tanulságos eredményt hozott, a krónikás mindenkinek ajánlja a kiállítást megtekintésre.
A munkálatok szponzora a Nemzeti Kulturális Alap volt.
A május végéig megtekinthető kiállítás címe:
„Mindenütt hódít… Reklám a Nagy Háborúban (1914-1918)".
Ugyancsak a Vendéglátó Múzeumban nyílt meg februárban a Sacher kiállítás, a leginkább tortájáról ismert névadó édes termékét ma már repülővel szállítják a legtávolabbi vidékekre is, a Hotel Sacher pedig nemzeti intézménynek számít Ausztriában, történetük nyomon követhető a kiállításon.
A Vendéglátó Múzeum igazgatója, Kiss Imre szerint a család történetének mottója; hűség, hitelesség, hit.
Hotel Sacher WienA torta és a szálló történetében benne van a Monarchia története.
Az osztrák szakácsinas, Franz Sacher Eduard nevű fia az Eszterházy birtokon született, ő készítette el a híres tortát. Híres párizsi és londoni szállodákban tanulta a szakmát, 1848-ban Széchenyi hívására a pesti Úri kaszinót vezette, később ő látta el a dunai gőzösöket.
1876-ban nyitotta meg híres szállodáját, a monarchia leghíresebb házát. Bécsben élete végéig a gyakorlati gasztronómiában kalandozott. Első vendége Apponyi Albert gróf volt, és sok magyar mágnás mellett Szemere Bertalan is állandó vendégének számított.
Sacher Kávéház WienTovábbi részletekért keressük fel a kiállítást!
Kiss Imre igazgató elmondta, intézményében hazánk, ill. Európa és a Mediterráneum közötti kapcsolatok ápolására is nagy súlyt kíván helyezni, akár hídverés jelleggel. Ezt szolgálta pl. a korábban megrendezett Ramadán kiállítás, most pedig egy jeles libanoni fotoművész alkotásainak bemutatására készülnek.
Harmat Lajos