A NAGYVÁROSOK MÁRIÁJA – Koncertszínházi vendégjáték a Katona József Színházban Astor Piazzolla zenéjével
9 perc olvasás
Kivételes színpadi élményben lehet részük a Katona József Színházba látogatóknak, hiszen idén, december 12-től látható és hallható a Piazzolla egyetlen operájából és tangódalaiból készült előadás, A Nagyvárosok Máriája. Ráadásul először Magyarországon, magyarul, hazai művészek tolmácsolásában.
Kivételes színpadi élményben lehet részük a Katona József Színházba látogatóknak, hiszen idén, december 12-től látható és hallható a Piazzolla egyetlen operájából és tangódalaiból készült előadás, A Nagyvárosok Máriája. Ráadásul először Magyarországon, magyarul, hazai művészek tolmácsolásában.
A hosszú, másfél éves előkészítő munka után megszületett esten, Astor Piazzolla, az argentín tangókirály remekművében, Mária, a nagyvárosban elvesző, érzékiségében is ártatlan prostituált története elevenedik meg.
A 60-as évek végén íródott Maria de Buenos Aires című opera igazi botránykő volt a korabeli Argentínában. A tangó konzervatív őrzői éppúgy támadták a szerzőt, mint a katolikus egyház, aki a szöveg radikális cenzúrázását követelte.
A tangószerző nagy szerelméről formázta meg Maria de Buenos Aires alakját , s bár az operát élete fő művének tartotta, mégsem ezáltal lett világhírű. Piazzolla nemcsak a tangót forradalmasította, azáltal, hogy a komolyzene világába emelte, vállalva a harcot a hagyománykövető irányzat híveivel, hanem témaválasztásában is forradalmi volt, hiszen valódi társadalmi problémákra mutatott rá.
Az eredeti operát és Piazzolla egyéb tangó szerzeményeit újraalkotva született meg A Nagyvárosok Máriája című magyar előadás, mely a Katona József Színház stúdiójában látható december 12-tól.
A főszereplő Mária, a melankolikus és érzéki utcalány, kopott kis macskaként szédeleg a nagyváros utcáin és éli meg a női lét szélsőségeit, akit Láng Annamária, Jászai Mari – díjas színművész kelt életre.
Rába Roland kiváló rendezése kiemeli Mária metaforikus alakját, jó érzékkel teremti meg az egyensúlyt koncert és színház között.
A kompozíciókat Koltai Katalin, Junior Prima -díjas gitárművész, a Mezítlábas Zenészek vezetője hangszerelte. Az ötfős együttes egyben az előadás zenei tolmácsolója is.
A dalszövegeket Závada Péter és Zöldi Gergely fordította.
Jegyek kaphatóak a Katona József Színház jegyirodájában 2500Ft-os áron.
Az előadás helyszíne és időpontja:
2014. december 12,13,14. 2015. január 16, 17. Katona József Színház Sufni.
- Az előadást létrehozó stáb:
Főszerepben: Láng Annamária (Jászai Díjas színművész)
Rendező: Rába Roland (Jászai Díjas színművész, rendező)
Zenei rendező: Koltai Katalin (Junior Príma Díjas gitárművész)
Fordító: Závada Péter, Zöldi Gergely
Dramaturg: Török Tamara
Jelmez: Nagy Fruzsina
Zenél a Mezítlábas Zenészek Kvintettje
Tagjai: Dóczi Áron – hegedű, Bartek Zsolt – klarinét, Koltai Katalin – gitár, Szatzker Zsanett – harmonika, Fervágner Csaba – nagybőgő
Zene:Astor Piazzolla
Szöveg: Horacio Ferrer
- A tangó története:
Az argentin tangó eredetileg kubai, argentin táncok (habanera, milonga) valamint az Argentínába eredetileg rabszolgának behurcolt fekete afrikaiak saját ritmus, tánc világából alakult ki. Kezdetben mint népzene a társadalom lecsúszottjainak zenéje, erősen kötődik hozzá az alvilág, börtön, bordélyházak világa. Nemcsak ritmusvilága különleges, hanem a hozzákötődő nyelv is, amit lunfardo-nak neveznek, és az argentin spanyol nyelv egy rétegnyelve, különleges szavakkal, kifejezésekkel. A legenda szerint a börtönben raboskodók titkos nyelve, amit nem értenek meg az őrök.
Ez a szubkultúra vándorolt tovább, és folyamatosan népszerűséget nyerve az argentin szalonokba és tánctermekbe vándorolt, és szép lassan népszerű nemzeti műfajjá vált. Astor Piazzolla maga is ezt a zenei kultúrát játszotta, mint bandoneon játékos, amikor bárokban, klubokban lépett fel. Mind a műfaj, mind Piazzolla életművének történetében fordulópontot jelentett a szerző párizsi tanulmányútja, melynek során európai klasszikus zenét tanulva képezte magát. Visszatért Argentínába, és teljesen új módon nyúlt a tangóhoz, az általa megteremtett "tango nuevo" magában foglalta a tangó népzenei gyökereit, az avantgárd, a jazz és a barokk zene elemeit. Ezért hatalmas támadások érték hazájában, de életművének köszönhetően a tangó az egész világon népszerű műfajjá vált, a klasszikus koncert termek szívesen látott repertoárja lett.
- Astor Piazzolla argentin zenész, zeneszerző
A "tangó királya" 1921. március 11-én született. Nyolcévesen, egy apjától kapott használt harmonikán kezdett zenélni. Majd tizenkét évesen kezdte klasszikus zenei tanulmányait a magyar származású Wilda Béla zongorista növendékeként. Kiskorát New Yorkban töltötte, majd a család 1937-ben Buenos Airesbe települt. Ezt követően bárokban és klubokban lépett fel, hangszerelt, filmzenét írt. Saját hangját a párizsi konzervatórium ösztöndíjasaként találta meg, Nadia Boulanger zeneszerzés növendékeként.
Forradalmasította az argentin tangót, az így megszületett „tango nuevo" magában ötvözte az olasz opera, az amerikai dzsessz és a kortárs zene elemeit. Életművében kiemelkedő fontosságú Maria de Buenos című egyetlen operája, melyet 60-as évek végén írt, és amelynek női főszerepét Piazzolla szerelme, későbbi felesége, Amelita Baltar játszotta. Zenéjét már életében is világszerte ismerték és szerették. 1976-ban a katonai diktatúra elől menekülve Olaszországban írta egyik legismertebb darabját, a Libertangót. Astor Piazzolla a tangó vitathatatlanul legnagyobb alakja volt, a kortárs zene óriása, aki a tangót a tánctermekből átemelte a hangversenytermekbe, már életében klasszikussá vált.
- Különleges hangszerek Piazzolla operájában
Astor Piazzolla operájában két érdekes hangszer is felbukkan. A bandoneon, (kis méretű gombos harmonika) az argentin tango legfontosabb hangszere, maga Piazzolla is ezen játszott. Mivel Európában nagyon kevés bandoneon játékos van, Piazzolla műveit elsősorban más típusú, billentyűs harmonikán játsszák.
A másik érdekes hangszer az operában megemlített organito. Ez tulajdonképpen az argentin verklinek felel meg, nyikorog, és ördöginek tartják a hangját.
- Tangóharmonika, a nem létező hangszer
Magyarországon gyakran tévesen tangóharmonikaként hivatkoznak a billentyűs harmonikára. Ennek oka feltehetőleg a hangszer elterjedésének korai időszakára – 40-es, 50-es évek – vezethető vissza, amikor is a hazai zenészek előszeretettel játszottak rajta tangót. A hangszer idegen nyelvű nevei pl.:akkordeon, accordion, fisarmonica. Az elnevezésben egyik nyelvben sem szerepel a tangó szó,hiszen a hangszeren széles repertoár játszható a barokktól a kortárs zenéig.
- Három művész, és az eredeti opera premierje
A Maria de Buenos Aires c. operának 1968-ban volt az ősbemutatója Buenos Aires-ben. Duende szerepét maga a librettista, Horacio Ferrer, Maria szerepét Amelita Baltar, Piazzolla szerelme, bandoneonon pedig maga Astor Piazzolla játszott.
Horacio Ferrer és Amelita Baltar neve kikerülhetetlen Piazzolla életművében. Ferrer, uruguayi költő és színész, Piazzolla gyakorlatilag összes dalszövegének szerzője. A legenda szerint, amikor Piazzolla és a nála jóval fiatalabb Ferrer először találkoztak, Piazzolla így lépett oda a költőhöz: "Te ugyanazt csinálod költészetben, mint én a zenémben!"
Amelita Baltar nevéhez is legenda fűződik, a klubokban fellépő füstös hangú énekesnőt, amikor Piazzolla véletlenül meghallotta, odalépett hozzá és így szólt: "Te vagy Maria de Buenos Aires, az operám főhőse." Az énekesnő később Piazzolla felesége lett, és a szerző összes tangódalának legfontosabb előadója.
- Láng Annamária, színművész
Mátészalkán született. 1992-1994 között a Kerekasztal Színházi Társulás tagja volt, majd 1994-1996-ig az Új Színház Stúdiójában tanult. 1995-2008 között a Krétakör Színház tagja, 2008-2010 között szabadúszó. 2010-ben a Vígszínház szerződtette. A Krétakör szinte minden jelentős előadásában játszott, a társulattal számos nemzetközi fesztiválon szerepelt nagy sikerrel. Alapítója a Krétakör Színész-Tánc Zenekarnak, több kísérleti- és nagyjátékfilmben szerepelt. Rendszeresen játszik nyugati színházakban is, jelenleg Mundruczó Kornél rendezésében Zürichben.
Díjai: Jászai Díj, Súgó Díj, Márciusi Ifjak Díj, Budapest Évad Legjobb Színésznője Díj
- Rába Roland, színész, filmszínész, rendező
1998-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Zsámbéki Gábor színészosztályában. 1998-től 2001-ig a Katona József Színház tagja, majd 2002-2007 Krétakör Színház tagja. 2008-től 2012-ig a Nemzeti Színház tagja, mint színész és rendező. 2013-tól szabadúszó, többek között a Proton, Átrium rendszeres színésze, rendezője. 2011 óta tanít a Színház és Filmművészeti Egyetemen.
Díjai: Jászai Mari-díj, Fehér György-díj,Gábor Miklós-díj
- Koltai Katalin, gitárművész, zenei rendező
2007-ben kitüntetéssel diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Eötvös József osztályában, további tanulmányait a brüsszeli Királyi Konzervatóriumban és a Maastrichti Konzervatóriumban folytatta. Szólistaként és kamaraművészként rendszeresen koncertezik Magyarországon és külföldön; többek között olyan rangos zenei események meghívottja, mint a finnországi Kuhmo Chamber Music Festival, a londoni Greenwich International Early Music Festival, vagy a granadai "Interpretation of Spanish Song" Festival. 2008-tól kezdve rendszeresen játszik a Magyar Állami Operaház zenekarában. Több lemeze jelent meg többek között a Hungaroton, Naxos, Hangvető gondozásában.
Díjai: Junior-Príma Díj
- A Mezítlábas Zenészek Művészcsoport
A zenei együttes 2006-ban alakult. A klasszikus zenészek törekvése egy olyan tér megalkotása, mely különböző művészeti ághoz tartozó előadóművészek és alkotók számára a szabad alkotás és önkifejezés lehetőségét adja. Kamarazenei, összművészeti, ifjúsági és kortárs zenei projektjeik kiemelt célja a nyitott és őszinte „mezítlábas" kommunikáció, mely lehetőséget teremt a művészetek és különböző társadalmi csoportok közti párbeszédre, és arra, hogy szélesebb közönséghez juthasson el kortárs és komolyzene. Az együtteshez tartozó művészek elismert szereplői a nemzetközi hangverseny és színházi életnek, közös produkcióik rendszeresen mutatkoznak be Magyarország és Európa jelentős kulturális tereiben.
A Nagyvárosok Máriája című előadásban játszó Mezítlábas Zenészek Kvintettjének tagjai:
Dóczi Áron – hegedű, Bartek Zsolt – klarinét, Koltai Katalin – gitár, Szatzker Zsanett – harmonika, Fervágner Csaba – nagybőgő
Az előadás hivatalos trailere:
https://www.youtube.com/watch?v=1HzBZQNphG4
Rövid trailer:
https://www.youtube.com/watch?v=GUqXzusILuw
Az előadás fotógalériája: https://plus.google.com/photos/114212173583303152097/albums/6076746414019962353
Interjú a Magyar Narancsban:
