2022.05.20.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A növekvő széndioxid kvótabevételek elősegíthetik a lakossági energiahatékonyság növelését

4 min read
<!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/97080"><img class="image image-preview" src="/files/images/index_617.jpg" border="0" width="278" height="181" /></a></span>Az e hét hétfőjén kezdődő párizsi klímakonferenciára az egész világ figyel, az ott kibontakozó döntések Magyarországra gyakorolt hatásai sem elhanyagolhatóak. Országunk az EU-val közösen vállalt 2030-ig 40%-os kibocsájtás csökkentést az 1990-es évekhez képest. A várakozások alapján az országok delegációi egy olyan egyezmény megvalósításán dolgoznak, ami garantálhatja a globális felmelegedés 2 °C fokon belüli tartását. Az EU részéről az ilyen végeredmény a kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) további fejlesztését is jelenti, ami Magyarország számára is egy rendkívül kedvező hír.

Az e hét hétfőjén kezdődő párizsi klímakonferenciára az egész világ figyel, az ott kibontakozó döntések Magyarországra gyakorolt hatásai sem elhanyagolhatóak. Országunk az EU-val közösen vállalt 2030-ig 40%-os kibocsájtás csökkentést az 1990-es évekhez képest. A várakozások alapján az országok delegációi egy olyan egyezmény megvalósításán dolgoznak, ami garantálhatja a globális felmelegedés 2 °C fokon belüli tartását. Az EU részéről az ilyen végeredmény a kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) további fejlesztését is jelenti, ami Magyarország számára is egy rendkívül kedvező hír.

Az e hét hétfőjén kezdődő párizsi klímakonferenciára az egész világ figyel, az ott kibontakozó döntések Magyarországra gyakorolt hatásai sem elhanyagolhatóak. Országunk az EU-val közösen vállalt 2030-ig 40%-os kibocsájtás csökkentést az 1990-es évekhez képest. A várakozások alapján az országok delegációi egy olyan egyezmény megvalósításán dolgoznak, ami garantálhatja a globális felmelegedés 2 °C fokon belüli tartását. Az EU részéről az ilyen végeredmény a kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) további fejlesztését is jelenti, ami Magyarország számára is egy rendkívül kedvező hír.

Magyarország már az EU ETS kezdeti szakaszaitól része a programnak. Az EU ETS-en belül a harmadik kereskedési időszaktól kezdve a kvóták korábbi ingyenes kiosztása helyett azokat aukciós mechanizmusokkal bocsájtják a piacra, így az államnak jelentős bevételei származnak a kvótaaukcióból. Ez az összeg folyamatosan növekszik, ugyanis egyre nagyobb mennyiséget szükséges aukciók útján értékesíteni. Míg 2010-ben mindössze 2 milliárd Ft értékben folyt be ilyen kvótabevétel, 2014-ben ez az összeg már 17,4 milliárd Ft-ot tett ki.

Magyarországon a kvótabevételek 50 százaléka a központi költségvetést bővíti, míg a fennmaradó részt különböző energia és klímapolitikai célokra költik, ami összhangban van az EU-s elvárásokkal. Az így befolyt összegekből az e-mobilitás fejlesztését, és különböző energiahatékonysági programokat finanszíroznak. Európában egyébként rendkívül változatos, hogy mire használják fel az ilyen jelegű bevételeket: míg Németország és az Egyesült Királyság a bevételek 100%-át klímapolitikai célokra fordítja, addig Ausztria és Olaszország is a bevétel egy jelentős részét az államháztartás számára teszi félre.

. Az európai uniós forrásokból a 2014-2020-as támogatási időszak elején a lakosság nem részesedik, pedig, ahogy azt az „Otthon Melege" energiahatékonysági pályázatok rendkívüli népszerűsége jelzi az ilyen jellegű támogatásokra komoly igény mutatkozik. Magyarország érdeke, hogy minél határozottabb döntés szülessen az üvegházhatású gázok kibocsájtásának visszaszorításáról, mivel így növekedhetne az aukcióra kínált kvóták száma és az azokból származó bevétel. Az emelkedő kvótabevételek lehetőséget biztosítanak a lakosság energiatakarékossági programok kiterjesztésére is.

A növekvő források optimális felhasználása érdekében a Századvég Gazdaságkutató kidolgozásra javasolja a számla alapú törlesztés bevezetésének a lehetőségét a lakossági szektorban, ahol az energiahatékonyság növelése érdelében tett és az energia szolgáltató által elvégzett beruházások költsége egyszerűen, a végfogyasztói számlába építve kerül visszafizetésre. Egy ilyen intézkedéssel egyrészről rengeteg magyar háztartás rezsiköltségét lehetne tovább csökkenteni, ugyanakkor Magyarország is még inkább hozzájárulhat a klímaváltozással folytatott nemzetközi küzdelemhez.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.