A nyugat-európai visszaesés nem érinti a KKE-régió hosszú távú lehetőségeit

A „konvergencia-sztori" folytatódik, amit különösen az elavult infrastruktúrák korszerűsítése és az új technológiák bevezetése támogat.Természetes módon a közép- és kelet-európai régió gazdasági növekedése, melyet jóval inkább a beruházások és a külkereskedelem, semmint a fogyasztás hajt, meghaladja majd a fejlett nyugat-európai országokét. A gazdasági növekedéssel és az újraéledő kereslettel párhuzamosan a hitelezés is gyorsul.

A „konvergencia-sztori" folytatódik, amit különösen az elavult infrastruktúrák korszerűsítése és az új technológiák bevezetése támogat.Természetes módon a közép- és kelet-európai régió gazdasági növekedése, melyet jóval inkább a beruházások és a külkereskedelem, semmint a fogyasztás hajt, meghaladja majd a fejlett nyugat-európai országokét. A gazdasági növekedéssel és az újraéledő kereslettel párhuzamosan a hitelezés is gyorsul.

A következő években – ha a megfelelő feltételek adottak – a közép- és kelet-európai régió gazdasági növekedése meghaladja majd a főbb nyugat-európai országokét. Ezt az újraéledő növekedést nagy valószínűséggel inkább a beruházások, semmint a fogyasztás hajtja majd, mivel szükség van az elavult infrastruktúrák korszerűsítésére és a fejlett technológiák bevezetésére. Ez az egyik legfontosabb megállapítása az UniCredit CEE Strategic Analysis közép- és kelet-európai vállalati hitelezésről készített elemzésének. Következésképpen a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a hitelezés gyorsulása is várható. Emellett a bankok számára kihívást jelent, hogy megfelelően reagáljanak a kibontakozó ügyféligényekre, mivel a KKE-régió gazdasága továbbra is nagymértékben támaszkodik banki finanszírozásra. Néhány specifikus szegmens, mint például a kis- és középvállalati hitelezés, a kereskedelemfinanszíro-zás és a testre szabott fogyasztási hitelek azonnali cselekvést igényelnek a bankoktól.

Versenyképességi mutatók alapján a régió már megelőzi Latin-Amerikát, az EU/EMU csatlakozások pedig tovább javítják az üzleti környezet minőségét

„Az Európai Monetáris Unió válsága ellenére Közép- és Kelet-Európa hosszú távú potenciálja változatlan maradt. A ‘gazdasági konvergencia' tovább folytatódik, melyet a régiós infrastruktúra és az intézményi környezet szükséges fejlesztése is támogat" – mondta Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője. Az egy főre jutó GDP például még mindig mintegy egyharmada az euróövezet átlagának. Így Közép- és Kelet-Európa felzárkózási lehetőségei továbbra is jelentősek, és a versenyképességi mutatók javulása, amelyek már megelőzték Latin-Amerikáét, tovább erősíti a régió a növekedési pályáját.

Abból a szempontból, hogy mennyire könnyű üzleti vállalkozást folytatni (Doing Business) a régióban, nyilvánvalóan nagy a különbség az egyes országok között, a legkedvezőbb a környezet a balti államokban, Szlovéniában és Szlovákiában. A Világbank felmérése szerint a hitelhez jutás viszonylag könnyű mindenütt, míg az egyéb kritériumok – az „építési engedélyektől" kezdve a „csődhatározatig" – több figyelmet érdemelnek. Azonban számos közép- és kelet-európai ország Európai Unióhoz, illetve az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozása tovább javítja majd az üzleti környezetet a régióban a következő években. „Az elmúlt években bekövetkezett visszaesés után a közvetlen külföldi tőkebefektetések fokozatos visszatérése, 2020-ig megduplázódása várható. Ezek a friss tőkebeáramlások azonban, a korábbiakkal összevetve, fenntarthatóbb projektekben öltenek testet" – mutatott rá Gianni Franco Papa.

Hasonlóképpen a külkereskedelem marad a gazdasági teljesítmény fő motorja a közép- és kelet-európai országokban, ahol az öt legfontosabb kereskedelmi partner Németország, Oroszország, Olaszország, Kína és Hollandia. Ugyanakkor a Nyugat-Európával való szoros kapcsolat a sebezhetőség egyik forrása is, legalábbis egyes közép- és kelet-európai országok számára.

Javuló hitelezési hajlandóság és vállalati hitelfeltételek

A várhatóan erősödő kereslet hatására a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a hitelezés is gyorsul. „2013 első három hónapjában a kereslet dinamikájára adott válaszként a legtöbb szegmensben tovább javult a hitelezési hajlandóság és a hitelfeltételek" – állapította meg Aurelio Maccario, az UniCredit Group Strategic Planning vezetője az IIF rendszeres felmérése alapján. A vállalati hitelezés várhatóan gyorsabb ütemben növekszik majd, mint a fogyasztási hitelek, a kumulált átlagnövekedés Délkelet-Európában 2013 és 2015 között a 7,1 százalékot, 2016 és 2020 között pedig a 9,6 százalékot is elérheti. Ezzel szemben a fogyasztási és lakáscélú hitelek a várakozások szerint hosszabb távon nyernek lendületet mind Közép-, mind Délkelet-Európában. Törökországban és Oroszországban a lakossági hitelezés növekedése összességében meg fogja haladni a vállalati hitelezés dinamizmusát.

A hitelezési penetráció jelenlegi adatai is alátámasztják a közép- és kelet-európai bankszektor közép- és hosszú távú potenciálját. Az Európai Monetáris Unióban a vállalatoknak nyújtott hitelek átlagosan a GDP 48 százalékát tették ki 2012-ben, míg Lengyelországban csak 16, a Cseh Köztársaságban 22, Oroszországban 28, Törökországban pedig 31 százalékát. A lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelek az EMU-ban a GDP 40 százalékát tették ki, míg Oroszországban csak a GDP 3 százalékát, Törökországban 6, Lengyelországban 20, a Cseh Köztársaságban pedig 21 százalékát. Ezzel együtt a közép- és kelet-európai lakossági piac potenciáljában nemcsak hitelezési lehetőségeket kell látni, hanem betétgyűjtést és banki szolgáltatások igénybevételét is, mely utóbbi kettő kevésbé kiforrott, mint Nyugat-Európában.

A KKE-gazdaságokban betöltött fontos szerepük miatt a kis- és középvállalkozói szektort kell a közös erőfeszítések fókuszába állítani

„Tekintve, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a közép- és kelet-európai gazdaságokban, a banki finanszírozás egyik fókuszpontjába a kis- és középvállalkozásokat kell állítani – érvelt Aurelio Maccario. – Az uniós támogatással nyújtott hitelek, valamint a társfinanszírozási forma nagyon eredményesnek bizonyult a kkv-k megfelelő forrásokkal való ellátásában, miután a kis- és középvállalkozások egyúttal az egyik legkockázatosabb szegmens" – tette hozzá. A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból 180 milliárd euró forrás érkezett a közép- és kelet-európai régióba. Hasonló összeg állhat rendelkezésre a 2014-2020 közötti években is. Mivel az EU általában a projekt értékének csak 50-85 százalékát finanszírozza, a kereskedelmi bankok kulcsszerepet játszanak a kiegészítő források biztosításában. Emellett a Világbank, az EIB és az EBRD további 30 milliárd euróval kötelezte el magát a közép- és kelet, valamint a délkelet-európai országok növekedésének a támogatására, amellyel olyan kiemelt területeket kívánnak támogatni, mint a kis- és középvállalkozások, a megújuló energia, az energiahatékonyság és az innováció. Végső soron a közép- és kelet-európai gazdasági növekedés gyorsulása a javuló belföldi versenyképességből ered majd, amelynek a dinamikáját ismét a törvényalkotók, a nemzetközi pénzügyi intézmények és a bankok együttműködése határozza majd meg.

„Az UniCredit készen áll arra, hogy kiszolgálja ügyfelei igényeit, és támogassa őket üzleti céljaik elérésében" – szögezte le Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője. Az UniCredit Core Tier 1 mutatója jelenleg 10,84 százalék, valamint egyedülálló módon mintegy 50 országot felölelő nemzetközi hálózattal rendelkezik. 16 országban működő helyi bankjai és egységes üzleti modellje révén a csoport kiemelt partnerként járul hozzá ügyfelei határokon átnyúló üzleti tevékenységéhez és fejlődéséhez. Egyedülálló és mély szaktudással rendelkezik a különböző közép- és kelet-európai piacokról, és mintegy 10 ezer aktív, Közép- és Kelet-Európában működő német, olasz és osztrák vállalati ügyfelet szolgál ki. Az UniCredit szakértő kollégái elkötelezettek a magas minőségű kiszolgálás mellett, ahogy az iránt is, hogy a csoport megőrizze vezető pozícióját Közép- és Kelet-Európában és az ügyfél-elégedettségben is.