A nyugdijasok a gazdasági demogóia ellen nem fel, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulnakA nyugdijasok a gazdasági demagógia ellen nem fel, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulnakA Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) 2009. február 9-én beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy semmisítse meg az egyenlő mértékű nyugdíjemelés érdekében kiírt népszavazási kezdeményezésre vonatkozó határozatát.

A nyugdijasok a gazdasági demogóia ellen nem fel, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulnakA nyugdijasok a gazdasági demagógia ellen nem fel, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulnakA Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) 2009. február 9-én beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy semmisítse meg az egyenlő mértékű nyugdíjemelés érdekében kiírt népszavazási kezdeményezésre vonatkozó határozatát.

Beadványában a NYOK kiemeli, hogy a népszavazásra feltett kérdést – Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemelésnél minden nyugdíjas nyugdíját – nyugdíjának összegétől függetlenül – egységesen, egyenlő (azonos) összegben emeljék? – alkotmányellenesnek találja és ebből következően durván sérti a nyugdíjas társadalom érdekeit.

Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság polgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. Az Alkotmány módosítása óta a szociális biztonság mellett a tulajdon védelméből, a vagyoni jogok elvonásának tilalmából is következik, hogy ezt az ellátást az állam, illetve a társadalombiztosítás állami garancia mellett értékállóan tartozik biztosítani, tehát sem közvetlen rendelkezéssel, sem a nominális mennyiség értékének elvonásával nem csökkentheti annak értékét.

A NYOK véleménye szerint a biztosítási jogelv mindenkor feltételezi a biztosított személynek nyújtott nyugdíj és nyugdíjszerű járadékok arányos emelését.

A NYOK álláspontja szerint az OVB határozat alapján kiírandó népszavazás eredményétől függően a jogalkotónak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény vnatkozó bekezdéseit érintően, a magasabb ellátásban részesülők vonatkozásában tömeges egyéni jogsérelmet okozó jogszabály megalkotására lenne köteles.

Habár az állam szociális feladatainak ellátása során törekszik arra, hogy a leghátrányosabb helyzetben levő nyugdíjasok javára – pozitív diszkriminációként – ezen csoport nyugellátását az átlagosnál nagyobb mértékben növelje, a NYOK vélemény szerint az ehhez szükséges forrást nem lehet más nyugdíjas csoportok jogfosztása révén megteremteni. Dr. Szabó András és Dr. Zilinszky János alkotmánybírák korábban egy AB határozathoz fűzött különvéleményükben kifejtették, hogy a népszavazási kezdeményezésben elfogadott emelési mód alkalmazása alkotmányellenes lenne, hiszen az mind a vagyon védelmével, mind az egyenlő elbánás alkotmányos elvével ellenkezne, hiszen a nyugdíjak értékvesztését így a különböző nyugdíjasoknál különbözőképp egyenlítenék ki.

Ezek alapján fordul a NYOK az  Alkotmánybírósághoz és kéri, hogy a kifogásuknak helyt adva semmisítse meg az Országos Választási Bizottság 26/2009. (I.30.) számú határozatát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük