A pattanások ellenszerét fedezték fel a marihuánában az MTA Lendület programjának kutatói a Debreceni Egyetemen

A marihuána egyik tudatmódosulást nem okozó hatóanyaga, a kannabidiol gyulladáscsökkentő, valamint a faggyútermelést és sejtnövekedést mérséklő hatását tárta fel munkatársaival Bíró Tamás, az MTA doktora, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Lendület Sejtélettani Kutatócsoport vezetője. Kutatási eredményeikről az egyik legrangosabb nemzetközi orvostudományi folyóiratban, a The Journal of Clinical Investigationban számoltak be.

A marihuána egyik tudatmódosulást nem okozó hatóanyaga, a kannabidiol gyulladáscsökkentő, valamint a faggyútermelést és sejtnövekedést mérséklő hatását tárta fel munkatársaival Bíró Tamás, az MTA doktora, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Lendület Sejtélettani Kutatócsoport vezetője. Kutatási eredményeikről az egyik legrangosabb nemzetközi orvostudományi folyóiratban, a The Journal of Clinical Investigationban számoltak be.

A Debreceni Egyetemen az MTA Lendület programjának támogatásával dolgozó kutatók felfedezéseik lehetséges alkalmazásának vizsgálatára – nemzetközi gyógyszergyártó cégek bevonásával – klinikai kísérletek elindítását tervezik. „Az egyik leggyakoribb bőrbetegség, az akné (pattanásosság) kórosan fokozott faggyútermeléssel, gyulladással és a sejtek túlburjánzásával jellemezhető, amit a kannabidiol (CBD) – az általunk azonosított új hatásmechanizmuson keresztül – jelentősen mérsékelt; ezért eredményeink felvetik a CBD terápiás alkalmazhatóságát a kórkép hatékony kezelésében" – összegezte a kutatás jelentőségét Bíró Tamás. Biztonságossága és hatékonysága miatt a kannabidiolt már számos megbetegedés – sclerosis multiplex, gyermekkori epilepsziák, gyulladásos állapotok – tüneteinek kezelésére használják a gyógyászatban. A most közölt eredmények, valamint a munkacsoport jelenleg folyó kutatásai alapján nem zárható ki, hogy felhasználási köre bővül; így egyes növényi kannabinoid vegyületek, valamint a bőr ún. belső kannabinoid rendszerének gyógyszeres módosítása olyan más, nagy gyakoriságú bőrbetegségek kezelésében is terápiás hatékonysággal kecsegtet, mint például az atópiás ekcéma vagy a pikkelysömör.

Bíró Tamás és munkatársai – jelentős hazai és nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltva – 2008-ban már beszámoltak arról, hogy az emberi faggyúmirigy is termel olyan kannabinoid vegyületeket, amelyek meghatározó szerepet játszanak az egészséges bőr élettani működésében.

A jelen kutatás is többek között az MTA Lendület programjának támogatásával valósult meg. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken működő kutatócsoportok dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával.

Bíró Tamás, a Debreceni Egyetem docense, az MTA-DE Lendület Sejtélettani Kutatócsoport vezetője kutatói pályája kezdetén az Amerikai Egyesült Államokban a szervezet összehangolt működésének elindításában és fenntartásában kulcsfontosságú jelátviteli molekulacsaládok egyikének a szerepét próbálta meg feltérképezni daganatos betegségekben. Emellett fájdalomkutatással is foglalkozott, majd érdeklődése a bőr felé fordult. Az elmúlt években az Akadémia kiválósági programjának keretében elsősorban arra kereste a választ, mi a funkciója a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában a kannabisz növény egyes hatóanyagainak jellemzőivel rendelkező, ún. belső kannabinoid rendszernek. Bíró Tamás kutatótársaival elsőként írta le e rendszer meghatározó szerepét a faggyúmirigy és a hajciklus biológiai folyamatainak befolyásolásában. A kutatócsoport-vezetői munkát menedzseri feladatként, hálózatépítésként és utánpótlás-nevelésként is meghatározó tudóst a Debreceni Egyetem hallgatói már többször is a legjobb oktatónak választották.

A Bíró Tamással készített interjút a www.mta.hu-n olvashatják.