2022.05.24.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A Pénzügyi Stabilitási Tanács állásfoglalása a fizetési rendszerről

6 min read
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/73668"><img class="image image-preview" src="/files/images/mnblogo_1.jpg" border="0" width="132" height="138" /></a></span>A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2015-ös Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai fizetési és értékpapír-elszámolási infrastruktúra 2014-ben is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2015-ös Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai fizetési és értékpapír-elszámolási infrastruktúra 2014-ben is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2015-ös Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai fizetési és értékpapír-elszámolási infrastruktúra 2014-ben is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez.

Az elektronikus fizetési eszközök lakossági használata folyamatosan fejlődik, de még mindig jelentősen elmarad az uniós szintektől. A használat ösztönzése érdekében 2014-ben is számos pénzforgalmi fejlesztést indított az MNB, de ezek mellett az érintett piaci szereplők intenzívebb szerepvállalását is elvárja. Az átutalásoknál széles körben alkalmazott értékarányos díjak jelentősen rontják a pénzforgalmi árazás átláthatóságát és bizonyos esetekben kirívó mértékű költségeket eredményeznek a felhasználóknak.

 

Az elektronikus fizetési eszközök forgalma 2014-ben is a korábbi tendenciáknak megfelelően emelkedett, a háztartások fizetési számlával és kártyával való ellátottsága pedig a fizetési számlák számának enyhe csökkenése ellenére sem változott az elmúlt években. A pénzforgalom fejlettségét jellemző mutatók terén folytatódott a lassú felzárkózás az uniós átlagokhoz. Az érintőkártyás technológia széleskörű elterjedése már rövidtávon is támogathatja a lakossági pénzforgalom elektronizálását. A postai csekkek befizetése terén megvalósuló fejlesztések, különösen a Magyar Posta mobiltelefonon és automatán keresztüli fizetési megoldásai, illetve a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtése a postákon elősegítik a számlafizetések elektronizálását.

Az elektronikus fizetési szolgáltatások továbbra is rendkívül biztonságosak, a piaci szereplőknek azonban folyamatosan erőfeszítéseket kell tenniük a visszaélések megelőzése érdekében. Az internetes fizetések egyre nagyobb térnyerésének következtében az MNB fontosnak tartja azok biztonságát, így megkezdte az erre vonatkozó nemzetközi ajánlások átültetését, az ezeknek való megfelelést pedig ellenőrizni fogja a pénzforgalmi szolgáltatóknál. Mindemellett a pénzforgalmi szolgáltatások működési kockázatainak pontosabb feltérképezése érdekében az MNB figyelemmel kíséri a pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő üzemzavarokat.

 

A pénzforgalmi szolgáltatások díjai a korábbiaknál magasabb szinten stabilizálódtak az elmúlt évben. Egyes szolgáltatások árazásában az indokoltnál nagyobb mértékben jelenik meg értékarányos árazás, és ennek a piaci szereplők pénzforgalmi bevételein belül is jelentős a súlya. Ez a keresztárazásra utaló gyakorlat a nagy értékű átutalásoknál indokolatlan mértékben emelheti a pénzforgalmi tranzakciók költségeit.

 

A bankközi jutalék 2014-es csökkentése és a bankkártyás fizetésekre vonatkozó tranzakciós illeték 2015-től hatályos kedvező módosítása lehetővé teszi a fizetésikártya-használat intenzívebb ösztönzését. Az MNB határozott elvárása, hogy a kereskedők a bankközi jutalékok csökkentése következtében elért költségmegtakarítást részben a bankkártya-használat ösztönzésére fordítsák és ezzel ez a szektor is intenzíven vegyen részt a hazai pénzforgalom modernizálásában. Az MNB a GIRO Zrt. közreműködésével már rövidtávon is jelentős fejlesztéseket hajt végre az átutalások elszámolását biztosító infrastruktúrában, aminek eredményeképpen tovább gyorsul a pénzforgalom. 2015 őszétől munkanapokon reggel 7:30 és 17 óra között óránként kerül sor az átutalások elszámolására, így a lakossági és a vállalati ügyfelek egyaránt kedvezőbb feltételekkel tudják használni a jövőben ezt fizetési módot.

 

A felvigyázott rendszerek 2014-ben is hatékonyan és biztonságosan bonyolították le a fizetési műveleteket és az értékpapírügyleteket. A Növekedési Hitel Program bővülésének, illetve az MNB kéthetes kötvényének az elfogadható jegybanki fedezetek köréből való kiesésének hatására, a fizetési forgalom számára rendelkezésre álló likviditás biztosításának érdekében a résztvevők jelentős mennyiségű állampapír vásárlásba és aktívabb likviditásmenedzselésbe kezdtek. A résztvevők alkalmazkodásának köszönhetően az elszámolási és kiegyenlítési kockázat nem növekedett érdemben. 2014-ben a pénzügyi infrastruktúrákra vonatkozó új nemzetközi alapelvek beépítésre kerültek a hazai kockázat-alapú felvigyázási gyakorlatba, aminek köszönhetően a jövőben egységes és kibővített módszertan és elvárások alapján történik a hazai rendszerek felvigyázása.

 

A 2014-ben elvégzett pénzforgalmi ellenőrzések terjedelme a felügyeleti integrációt követően bővült a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény előírásaival, így egy komplex pénzforgalmi szolgáltatás ellenőrzés vált lehetővé. Az ellenőrzések során az MNB nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók széles körét érintő problémák feltárására, így a tájékoztatási kötelezettségek elmulasztására, valamint a költségmentesen biztosítandó szolgáltatásokra felszámított díjakra. Az előző időszakhoz képest lényegesen nőtt a kiszabott bírságok összege és az előírt intézkedések száma is, ezzel erősítve a jogkövető magatartást és a fogyasztók pénzforgalmi szolgáltatásokba vetett bizalmát. 

 

2014 őszén megkezdődött a forint devizaügyletek kiegyenlítésének bevezetése a CLS rendszerbe, így 2015 végén lehetővé válik a forint és más CLS devizák közötti devizakiegyenlítési kockázat megszüntetése, amely különösen a pénzügyi válsághelyzetekben növeli jelentősen a pénzügyi stabilitást. A KELER KSZF 2014. július 4-én az EMIR szerinti működési engedélyt, és így megfelel az Európai Uniós követelményeknek. A KELER KSZF kockázatkezelési rendszere jól vizsgázott és megakadályozta, hogy a 2015 első felében felfüggesztett brókerházak kiesése sorozatos nemteljesítést okozzon a tőkepiacon.

 

A Fizetési rendszer jelentés az alábbi oldalon érhető el:

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu-jelentes-a-fizetesi-rendszerrol/Fizetesi_rendszer_jelentes_2015.pdf

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.