A Profumó-botrány
A XX. században a brit uralkodóházra rájárt a rúd. Nem elég, hogy gyarmataikat elveszítették, botrányok tépázták meg a glóriájukat. Rangon aluli házasságkötések, kétes kapcsolatok, kiszivárgott titkok, házasságtörés és hasonlók. A botrányok a brit kormányokat is elérték. Leghíresebb volt a Profumó-ügy 1963-ban. Egész estét betöltő játékfilm is készült belőle „The skandal story" címmel, amelyet, volt szerencsém megnézni Bécsben.
A XX. században a brit uralkodóházra rájárt a rúd. Nem elég, hogy gyarmataikat elveszítették, botrányok tépázták meg a glóriájukat. Rangon aluli házasságkötések, kétes kapcsolatok, kiszivárgott titkok, házasságtörés és hasonlók. A botrányok a brit kormányokat is elérték. Leghíresebb volt a Profumó-ügy 1963-ban. Egész estét betöltő játékfilm is készült belőle „The skandal story" címmel, amelyet, volt szerencsém megnézni Bécsben.
John Profumó, 1960-1963 között brit védelmi miniszter Harold Macmillan konzervatív kormányában, egy partin megismerkedett a nála huszonhét évvel fiatalabb Christine Keeler-rel. A csinos lány 15 évesen hagyta ott az iskolát, de hamar ráunt az irodai munkára, és inkább modellnek állt. Később a londoni Soho egyik rosszhírű bárjába, a hírhedt Murray's Cabaret Clubba került, ahol szárnyai alá vette őt a befolyásos klientúrával bíró természetgyógyász, Stephen Ward.
A királyi házba is bejáratos Ward sorra bemutatta kedvencét a londoni felső tízezer teljhatalmú urainak, lordoknak, politikusoknak és főszerkesztőknek, akik egy kis gyengédségért cserébe örömmel feltárták pénztárcájukat és szívüket a talpraesett leányzónak. Christine bekerült az ismert madám, Mandy Rice-Davies hölgyei közé is, így a titkos és exkluzív szexpartikon a leghíresebb hazai és külföldi elit tagjaival orgiázhatott. Így keveredett viszonyba John Profumóval, a kapuzárási pánikkal küszködő brit védelmi miniszterrel is.
Az angol titkosszolgálat, az Intelligence Service figyelni kezdte Profumót, mert kiderítette, hogy Keeler kisasszony Eugene Ivanovval, a szovjet tengerészeti attaséval, valójában a KGB emberével is viszonyt folytatott. Végtér is Profumó már csak koránál fogva sem tölthette ki miden szabad idejét. Az ügyet megtudta a brit bulvársajtó, amely „Christine Keeler, a kémnő" és hasonló címekkel sokszorozta meg példányszámát.
Végül nem derült ki, hogy Keeler kisasszony valóban szállította a Brit Korona államtitkait szovjet barátjának, csak az említett, filmben. Tény, hogy Profumó lemondott, Stephem Ward öngyilkos lett és Keeler kisasszonyt tíz hónap letöltendő börtönre ítélte a bíróság. Szabadulása után nem tétlenkedett, házat vett a bulvárlapoktól kapott pénzből, két könyvet is írt, sőt, még a rendezőket is megihlette: Életéről „Tiltott kísértések" címmel egy második mozifilm is készült.
Sally Bedell Smith, híres amerikai írónő „Erzsébet, a királynő" c. magyarul is megjelent, közel 1000-oldalas könyvéből megtudható hogy Profumó eleinte mindent tagadott, azonban végül is „szégyenletes lemondásra kényszerült." Harold Macmillan miniszterelnök levelet írt a királynőnek, amelyen kifejezte „mély megbánását a dogok ilyetén alakulása felett." Bocsánatot kért „a kétségtelen kárért, amit őfelsége egyik minisztere borzalmas viselkedésével okozott." Hozzátéve, hogy neki „természetesen sejtelme sem volt erről a különc alvilágról, amelyben Profumó és klikkje mozgott." Erzsébet válaszlevelében megbocsátott.
Profumó visszavonult a nyilvánosságtól, életének hátralévő részét és vagyonát a hajléktalanok és a szegények megsegítésére fordította. Évekkel később barátságba keveredett Margaret Thatcher miniszterelnökkel, aki olyan nagyra tartotta, hogy 1991-ben a Claridge's-ben rendezett hetvenedik születésnapján közvetlenül II. Erzsébet mellé ültette. A palota elfogadta az ülésrendet, a királynő a vacsora után „élénk társalgást folytatott bukott miniszterével." (Vajh miről beszélgethettek?)
John Pofumó 2006-ban hunyt el, 91-éves korában.
Láng Róbert