EuroAstra

A sárkányölő legendája

Ezerhétszáz évvel ezelőtt élt egy katona a mai Törökország kis-ázsiai területén fekvő Kappadókiában, akinek valódi élettörténetét rég elmosta az idő, csak a legendája él kitörölhetetlenül az utókor emlékezetében. György lovagnak a sárkány elleni küzdelme kifejezi azt a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Ezerhétszáz évvel ezelőtt élt egy katona a mai Törökország kis-ázsiai területén fekvő Kappadókiában, akinek valódi élettörténetét rég elmosta az idő, csak a legendája él kitörölhetetlenül az utókor emlékezetében. György lovagnak a sárkány elleni küzdelme kifejezi azt a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

A történet mesebelien egyszerű, a jó győzelmét meséli el a gonosz felett. Adva van egy katona, aki a Szentföldre indul zarándoklatra. Útközben Szíriában, Sylena város közelében megment egy királylányt egy vérengző fenevad, a sárkány torkából. A csodás megmenekülés és a hitbuzgó lovag dicsőségére aztán a város népe megtér a kereszténységhez, templomot épít, s annak oltáránál gyógyító erejű forrás fakad. Ennyi a legenda, amely sokféle színes változatban keringett már a világban a történelem során.

György valódi életéről már kevesebbet tudunk. A kevés adat arra enged következtetni, hogy akkor élt, amikor a kereszténység még üldözött vallás volt, és Diocletianus császár a Római Birodalom történetének legvéresebb keresztényüldözését elrendelte. Ekkor vethették Györgyöt a hite miatt börtönbe, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. A megkínzott Szent Györgyöt végül lefejezték, így halt vértanúhalált, s vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények, és a cserkészek patrónusává.

Az iránta való tisztelet az évszázadok során sem halványult, a keleti és nyugati egyház egyaránt a legnagyobb szentek között tartja számon. Hazánkban az áprilisnak régebben Szent György hava volt a hivatalos neve, a néphagyomány szerint pedig április 24-e a sárkányölő Szent György és a György nevűek ünnepe. Ekkor indultak el a pásztorok nyájaikkal a szabadba, e nap jelentette az igazi tavasz kezdetét. Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát, és ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük