A szakképzés megújulása felé
5 perc olvasás 
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) a moduláris hazai szak- és felnőttképzési rendszer megújulása, minőségének és tartalmának fejlesztése kapcsán regionális konferenciasorozatot szervezett.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) a moduláris hazai szak- és felnőttképzési rendszer megújulása, minőségének és tartalmának fejlesztése kapcsán regionális konferenciasorozatot szervezett.
A sikeresnek minősített eseménysorról még 2009. december 10-én Modláné Görgényi Ildikó, az NSZFI főigazgató-helyettese és Juhászné Víg Éva , a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (ÚMFT TÁMOP Programiroda vezetője tájékoztatta a sajtót.
A konferencia-sorozaton, az Oktatási Hivatal közreműködésével létrejött tájékoztatókon több mint 850 szak- és felnőttképzési intézmény vezetője vett részt.
Modláné Görgényi Ildikó történeti áttekintés adott az előzményekről, a változtatás igénye már a '90-es években megfogalmazódott, de kedvezőtlen idők jártak a megvalósítás elkezdéséhez. '93-ban megfogalmazásra kerültek a rendszer-elvek, az intézet ezen munkálkodott, majd jött a '96-os OECD tagság, amikor már a nemzetközi szakképzési és foglalkoztatási rendszerhez kellett igazodni, hangolni az elképzeléseket.
2004-től a kompetencia- alapú képzés a munkakör alapján, az egyes országok helyi jegyeire építkezik.
Érzékelhető a tömegnyomás a hiányszakmák iránt, igény mutatkozik a pályafigyelés iránt, s a legnagyobb gond, amit kezelni kell; akik oktatják a szakismereteket, azok legyenek megfelelően képezve. Megfogalmazzák a 8 alprojektet a célok kezelésére.
Juhászné Víg Éva a konferenciát ismertetve elmondta, az oktatás reformjához kapcsolódóan, a szak- és felnőttképzés elemeinek és a képzés tartalmának fejlesztésével segítik a munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeit, így kívánják javítani a munkaerő-piachoz való alkalmazkodást, ami kulcsfontosságú tényező a változásokhoz, a strukturális átalakuláshoz való viszonyban. A kitűzött cél; egyre többen kapcsolódjanak be a szak- és felnőttképzés rendszerébe, s rendelkezzenek piacképes tudással, szakmájuk értéket jelentsen a munkaerő-piacon és szeressék mesterségüket.
Mindezen feladatok megvalósítását az Európai Unió támogatja, a szükséges forrásokat az NSZFI kezelésében lévő ÚMFT TÁMOP 2.2.1 jelű, „A képzés evolúciója" c. projekten keresztül finanszírozzák.
Az oktatásban összehasonlítható minőséget kell elérni, egységes keretek mentén. Jelenleg ez nem így van, a hazai szak- és felnőttképzési intézmények nagy része egymástól eltérő minőségbiztosítási rendszert működtet. Ez a sokféleség megnehezíti az intézmények eredményességének és hatékonyságának megítélését, az egységes, megbízható előrejelzések, kimutatások elkészítését, végső soron a pályaválasztást.
Az ország hét régiójában, Debrecenben, Székesfehérvárott, Szegeden, Egerben, Pécsett, Győrött és Budapesten zajlott a konferencia-sorozat, ezeken a helyeken bemutatták a TÁMOP 2.2.1 Minőségbiztosítás alprojektjében kidolgozásra kerülő Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszert.
A keretrendszert alkalmazva a szak- és felnőttképzést végző intézmények 95%-a olyan egységes minőségbiztosítási rendszerrel fog rendelkezni, amely összefogja az eddig alkalmazott rendszereket és megfelel az uniós elvárásoknak is.
A rendezvénysorozat a szervezők szerint, reményeiket felülmúló sikerrel zárult, hiszen több mint 850 szakmai intézményvezető hallgatta meg az előadásokat, akik közül sokan jelezték részvételi szándékukat a programban is.
A munka folytatódik, az alprojekt munkatársai várják minden szak- és felnőttképzési intézmény jelentkezését a január végén induló, a keretrendszer adaptációját segítő felkészítésekre.
Elhangzott; a most ismertetett feladatok megvalósításakor hosszú távú, mintegy 30 éves folyamatról beszélünk, ilyen mélységű előretekintésre van szükség, mint minden idevágó feladat kivitelekor. A pedagógusok képzésének mindenképpen nagyon nagy jelentősége van, emellett az informatikára való támaszkodás is rendkívüli fontossággal bír. A projektek kivitelezéséhez szükséges szoftverek teljes köre 2010 novemberéig rendelkezésre fog állani.
Az intézet vezetése képviseli az országot az éves brüsszeli szakbizottsági tárgyalásokon, de azt szem előtt kell tartani, hogy az unió csak irányelvekkel szolgál, a többi az országok saját kompetenciájába tartozik.
A TÁMOP 2.2.-ről:
A kiemelt projekt nyolc szakmai alprojekt keretében fejleszti :
-a szak- és felnőttképzés egyes elemeit (pályakövetés, minőségbiztosítás, szakmai vizsgarendszer fejlesztése), valamint,
-a képzés tartalmát (mérés-értékelés, tananyagfejlesztés),
-továbbá jelentős humánerőforrás-fejlesztési összetevői is vannak: a szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek és idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztése, a munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése.
A kilencedik alprojekt feladata, a nyolc szakmai alprojekt eredményeinek terjesztése és a képzés iránti kereslet növelése.
Harmat Lajos
