Az idei olimpiai játékok előtt tisztelegve ajánlja a Duna International Könyvkiadó a legsikeresebb sorozata, a Budai-díjjal kitüntetett Magyar királynék és nagyasszonyok legújabb, 20. kötetét, mely az első „Sportlédikkel", a kiemelkedő sikereket elért Kronberger Lilivel, Méray-Horváth Opikával és a többiekkel foglalkozik.

Az idei olimpiai játékok előtt tisztelegve ajánlja a Duna International Könyvkiadó a legsikeresebb sorozata, a Budai-díjjal kitüntetett Magyar királynék és nagyasszonyok legújabb, 20. kötetét, mely az első „Sportlédikkel", a kiemelkedő sikereket elért Kronberger Lilivel, Méray-Horváth Opikával és a többiekkel foglalkozik.

A teljesítmény bűvöletében című könyvben olvashatnak arról is, amikor a női sportágak már az olimpiákon is szerepeltek, és más, nemzetközi versenyeket is tartottak nőknek. Első olimpiai bajnokainkról a legendás Elek „Csibiről" vagy Csák Ibolyáról.

 

Egy kis történeti áttekintés

Magyar hölgy először 1924-ben volt kinn olimpián, mindjárt három: egy úszó, egy vívó és egy teniszező. Hármójuk közül a középsőként felsorolt, tőröző Tary Gizella – aki később kabaréírásban is jeleskedett – szerepelt a legjobban: hatodik lett.
Az első magyar olimpiai érem viszont téli olimpiai játékokon született. 1932-ben, az amerikai Lake Placidban Rotter Emília – Szollás Lászlóval az oldalán – páros műkorcsolyázásban lett harmadik. Ám csak fél évet kellett várni, s a legtöbb medált gyűjtött, legendássá vált férfi sportolónk, Gerevich Aladár felesége, Bogen-Bogáti Erna is bronzot szerzett a tőrvívók között, nyáron, Los Angelesben.

Négy évvel később, Berlinben már 19 magyar nő van jelen, akik közül 10 nyakába került érem – ez se rossz. A harmadik helyezett tornacsapat tagjai nyolcan voltak, Csák Ibolya pedig magasugrásban a magyar atlétika első női olimpiai bajnoka lett. Azért kell hozzátenni, hogy az atlétikáé, mert a tőrvívó Elek Ilona négy nappal megelőzte. Így hát „Csibi" lett az első magyar női olimpiai bajnok.

 

Kádárné Csák Ibolya – egy újabb magyar elsőség
A nagy „kiugrás"

Az 1936-os berlini olimpián aranyérmes, 1938-ban, Bécsben Európa-bajnok. Kilencszeres magyar bajnok, 1933 és l939 között, megszakítás nélkül, magasugrásban, 1937-ben és 1939-ben pedig távolugrásban is.
Érdekesség: Ma azt látjuk, hogy a magasugró háttal, ívben szinte „átvetődik" a léc fölött. Régen viszont úgy ugrottak, mint a gyerekek ma is a tornaórákon: „ollózó technikával", lábbal elnyúlva, néha szinte „kispárgázva" a léc fölött.

 

Gyarmati Olga, a távolugró gátfutónő
Aki elsőre 570 cm-t ugrott…

Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon – a játékok történetében először kiírt – női távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett. Az olimpiák történetében övé a magyar női atlétika második aranyérme.

 

Keleti Ágnes, a magyar sport történetének legsikeresebb tornásznője 
Torna, mesterfokon

A női torna először 1928-ban, az amsterdami olimpia programjában szerepelt, így a magyar tornászlányok is akkor vettek részt először e jeles eseményen.
Magyarország első női mesterfokú bajnoka Keleti Ágnes volt. Az 1952-es olimpián kiemelkedő női tornászsikerek születtek. Korondi Margit felemáskorláton, Keleti Ágnes műszabadgyakorlatban lett olimpiai bajnok.
1956-ban három szeren és kéziszer csapatban nyert olimpiai bajnokságot.

 

„Aranyeső" Helsinkiben

1952-ben, a helsinki olimpián előtte és azóta is példa nélkül álló sportsikerek születtek. 16 aranyérmet, 10 ezüstöt és szintén 16 bronzot szereztek a magyarok!

 

Ahol a víz az úr… Az 1952-es női gyorsváltó
Nagyjából 8 világszínvonalon álló úszólány ment ki Helsinkibe, úgyhogy bőven volt választék – volt miből, kiből variálni. Rajki Béla szövetségi kapitány a 4×100 méteres gyorsúszó váltóban eredetileg a Littomeritzky Mária, Novák Ilonka, Novák Éva, Szőke Kató összeállítás mellett döntött. Ők úszták az előfutamot. Székely Évától és Gyenge Valitól egyéniben várt érmet – ezért pihentette őket.
A gyorsváltó döntője várakozáson felül sikerült. Annyi volt a változtatás, hogy Littomeritzky helyett a döntőt Temes Judit úszta. Nemcsak hogy megnyerték – ez a szám hozta az úszóknál az egyetlen világcsúcsot!
Novák Ilona kezdett, és másfél hossz előnyt hozott Temes Jutkának. Nála az előny tovább nőt. Novák Éva már öt méter előnnyel fejezte be, amire Szőke Kató a hajrában még rátett – végül 7 méter (!) előnnyel érkezett a célba. 
Az olimpiai bajnok váltó tagjai nemcsak világcsúcsot úsztak, hanem teljesítményükkel elnyerték a Nemzetközi Úszó Szövetség különdíját is.

 

A tegnap
Jóval ezután e virágkor után, már nagyon is „tegnap" aztán jött Egerszegi Krisztina, mindannyiunk „Egérkéje", és az úszónők között is behozta Keleti Ágnes legendás 5 aranyérmét.
Ma se panaszkodhatunk a vizesekre, hiszen napjainkban is kiemelkedő úszótehetségek, – sikerek vannak.

 

Egy kis aktualitás
Magyarországot eddig összesen 1906 férfi és 512 női sportoló képviselte, ez az arány nagyjából illeszkedik a világátlaghoz.

1992-re még mindig volt 35 olyan ország, ahonnan csak férfiak érkeztek vagy érkezhettek. A pekingi olimpián 42 százalék volt a női versenyzők aránya, ami mostanra, Londonra akár ki is egyenlítődhet. A kis olajemirátus, Katar például az olimpiák történetében most először küldi ki női versenyzőjét. Szaúd-Arábiában viszont törvények tiltják, hogy sportolónőt nevezhessenek az olimpiára, a lányok még az iskolában sem sportolhatnak, a szigorúan vett iszlám viselkedési és öltözködési szabályok miatt. Emiatt még az ország kizárása is felvetődött! A Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén található szultánság, Brunei mostanáig szintén női olimpikon nélküli ország. Pekingbe már kiküldött volna két hölgyet, ám a nevezési határidőről lecsúsztak, így a „nagy áttörés" nem történt meg…
A női ökölvívás most debütál a londoni olimpián. Ezzel a sportágak „nemi" aránya csaknem kiegyenlítődik. Nincsen még női kenu, és még mindig hiányoznak – a másik oldalról – mondjuk, a férfi ritmikus gimnasztikázók vagy szinkronúszók… Bár talán érdekesek lehetnének. Ízlés kérdése – és ki tudja, férfi adta e fejét ilyen sportra akárhol a világban egyáltalán…

 

http://dunakiado.hu/sw_show_b.phtml?id=496#book

 

 

Szilágyi Rita

A teljesítmény bűvöletében 

A Budai-díjas Magyar királynék és nagyasszonyok sorozat 20. kötete.
2012
keménytáblás
ISBN: 9786155129575 
Ára: 1695-Ft.

 

 

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük