A Yettel és az ATR partnerek ügye: hatósági döntés vagy üzleti érdek?
Az utóbbi időben komoly viták alakultak ki a Yettel Magyarország Zrt. és az ún. ATR („Air Time Reseller”) partnerek között és ez a napokban felrobbant.
Nem elég, hogy a Yettel média vásárlásba kezdett a környék országaiban és ebbe belekeveredni látszik a korábbi RTL vezért is, de még az ATR partnerek életét is egy mélyütéssel és vélhetőleg egy hatalmas átveréssel igyekeznek végleg ellehetetleníteni. Ksptak ugyan is az ATR -ke egy levelet amiben némi jogászkodással fűszerezett okoskodással, egy be nem mutatott NMHH iratra hivatkozással elkezdték végleg azt a lezárást amivel már 2024. októbere óta gátolták a számhordozást ATR-ektől.
Az ATR („Air Time Reseller”) partnerek olyan vállalkozások, amelyek üzleti előfizetéseket értékesítenek tovább végfelhasználóknak. Tehát azok a kisebb, nagyobb vállakozások akik az utóbbi 2 évtizedben a gerincét adták minden GSM szolgáltatónak, köztük a Yettelnek is. A Yettel olyat rúgott az asztalba, hogy csak úgy repoül a sok kérdés belőle.
Ezeket a kérdéseket szedtük csokorba ma reggelre és tárjuk a kedves olvasók elé.
A Yettel egy NMHH végzésre (OH/5182-6/2024) hivatkozva megszünteti az ATR szerződéseket, ám ezzel együtt egy fontos kérdés is felmerül: ez valóban hatósági döntés következménye, vagy a Yettel saját üzleti érdekei vezérlik ezt a lépést?
Mi az az ATR szerződés?
Az ATR partnerek olyan vállalkozások, amelyek üzleti előfizetéseket vesznek igénybe a nagy szolgáltatóktól (pl. Yettel), majd azokat végfelhasználók felé értékesítik tovább. Ez eddig is egy bevett üzleti modell volt, amely lehetőséget biztosított kisebb cégek számára, hogy versenyképes ajánlatokat nyújtsanak ügyfeleiknek.
A Yettel most azonban az NMHH hatósági döntésére hivatkozva azt állítja, hogy az ATR szerződések valójában nem előfizetői szerződések, hanem hálózati együttműködések, így az ATR partnerek nem kezelhetők valódi előfizetőként. Ennek következtében az ATR partnerek nem hordozhatják el ügyfeleiket másik szolgáltatóhoz, csak maguk az ügyfelek kérhetik ezt egyenként.
Ez valóban hatósági döntés?
A Yettel az OH/5182-6/2024. számú NMHH végzésre hivatkozik, ám ennek teljes tartalma nem elérhető nyilvánosan. Az NMHH honlapján és más jogszabályi forrásokban sem található konkrét információ erről a határozatról. Ha valóban egy hatósági döntés következménye a szerződések megszüntetése, akkor miért nincs közzétéve a teljes végzés?
Ügyfélhordozás: miért tiltaná meg ezt az NMHH?
A Yettel lépései azt eredményezik, hogy az ATR partnerek ügyfelei csak a Yettel-nél maradhatnak, vagy egyénileg, nehézkesebb módon intézhetik számhordozásukat. Ez felveti a kérdést: a hatóság valóban előírta ezt a tiltást, vagy a Yettel egyszerűen üzleti előnyt akar szerezni?
Piaci verseny vagy visszaélés?
A Yettel stratégiája arra utalhat, hogy meg kívánja szerezni az ATR partnerek ügyfélállományát, és üzleti eszközökkel akadályozza meg a számhordozást. Ez a GVH (Gazdasági Versenyhivatal) szempontjából is érdekes kérdés lehet, mivel egy ilyen lépés a tisztességes piaci verseny szempontjából problémás lehet.
Mit tehetnek az érintett vállalkozások?
- Hivatalos megkeresés az NMHH felé – Az érintettek kérhetik a végzés teljes tartalmának nyilvánosságra hozatalát.
- A Yettel álláspontjának vitatása – Az ATR partnerek jogi úton is felléphetnek, ha úgy érzik, hogy szerződésük megszüntetése nem indokolt.
- GVH bejelentés – Ha valóban versenyellenes magatartásról van szó, a hatóság vizsgálatot indíthat.
- Ügyfélkommunikáció – Az ATR partnerek értesíthetik ügyfeleiket a helyzetről, hogy időben tudjanak lépni.
A Yettel által hivatkozott NMHH döntés pontos tartalma nem ismert, de a cég mégis erre hivatkozva megszünteti az ATR szerződéseket, miközben ellehetetleníti az ügyfelek számhordozását. A kérdés tehát nyitott: ez valóban hatósági kötelezettség, vagy a Yettel piaci manipulációja?
Ha az NMHH nem adott ki egyértelmű tiltó határozatot, akkor a Yettel önhatalmúlag döntött az ATR partnerek kárára, és ez akár jogi következményekkel is járhat.
A kérdés most az: lesz-e ennek bármilyen piaci vagy hatósági visszhangja?
Szerintünk ez a Yettel vagy nem kicsit lépett öngólt, vagy nagyot lépett és még kamuzott is, de az tuti, hogy több száz magyar család életét néhány napja a levelükkel, igen csak felforgatták. Csoda hát, ha előbb mint utóbb, az utcára is kifolyik az egyesek szerint csak sz@rnak nevezett tákolmányuk leve? Lássuk meddig ér az a bizonyos…
Cikkünk folytatására a részünkre eljuttatott NMHH szakmai válasz alapján kerül sor.A témát tovább boncolgatjuk és megvizsgáljuk, hogyan és mikben vannak hézagok ebbe na Yetteles ATR ügyben.
A Yettel lépései: jogszerű vagy üzleti érdekkel motivált korlátozás?
A közelmúltban a Yettel Magyarország radikális lépéseket tett az ATR partnerekkel kötött szerződések megszüntetésére és az ügyfélhordozás korlátozására. A vállalat hivatkozási alapja egy hatósági vizsgálat eredménye, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) folytatott le. Azonban a kérdés továbbra is fennáll: jogszerű-e a Yettel drasztikus intézkedése, vagy inkább üzleti érdekeit védi a verseny rovására?
Az NMHH megállapításai
Az NMHH tájékoztatása szerint a hatóság piacfelügyeleti ellenőrzést végzett a mobil rádiótelefon-szolgáltatások továbbértékesítésével kapcsolatos jogszerűségi kérdésekben. A vizsgálat során megállapították, hogy az úgynevezett „Air Time Reseller” (ATR) vállalkozások szerződései több ponton is problémásak voltak:
- A szerződéses tartalom és a valóság közötti eltérés: Az NMHH szerint az ATR partnerekkel kötött szerződések valójában nem előfizetői szerződések voltak, hanem viszonteladói konstrukciók, amelyeket nem megfelelő jogi formában kezeltek.
- Jogszabályi előírások megsértése: Az elektronikus hírközlési szabályok szerződéses formakényszere nem teljesült, mivel a hálózati szolgáltatásokat az előfizetői szerződéses keretben biztosították.
- Végfelhasználói tájékoztatás hiánya: Az NMHH aggályosnak találta, hogy az ATR partnerek jogállása és ügyfélkapcsolatai nem voltak egyértelműek, ami piaci anomáliákhoz vezetett.
Ezen megállapítások alapján a hatóság felszólította a szolgáltatókat, hogy vizsgálják felül szerződéseiket, és igazítsák azokat a jogszabályi előírásokhoz.
A Yettel döntése: jogszerű vagy túlzó?
A Yettel az NMHH vizsgálatára hivatkozva az ATR partnerekkel kötött szerződéseket megszüntette, és az ügyfelek áthordozását gyakorlatilag ellehetetlenítette. Az érintettek azonban arra panaszkodnak, hogy hónapok óta fizetik az inaktív kártyákra az előfizetési díjat, miközben azok aktiválása nem lehetséges. Ez felveti a kérdést: valóban a hatósági döntés kikényszerítése zajlik, vagy a vállalat saját üzleti érdekei szerint értelmezi és alkalmazza az NMHH megállapításait?
Egy szerződés jogszerű megszüntetése általában szerződéses jogalapot és megfelelő felmondási határidőt kíván meg. A Yettel több partnerrel is akár 20 éve fennálló megállapodásokat korlátoz most egyik pillanatról a másikra, ami komoly üzleti és jogi kérdéseket vet fel. Az ügyfelek szempontjából pedig az inaktív, de még mindig számlázott SIM-kártyák kezelése különösen aggályos, hiszen ez pénzügyi veszteséget okoz az előfizetőknek anélkül, hogy cserébe tényleges szolgáltatást kapnának.
Az NMHH és a határozat viszonya – a Yettel szigora nem áll párba, de miért is?
Az NMHH határozata elsősorban a szerződések jogszerűségének felülvizsgálatát és a jogszabályok betartását írta elő, nem pedig az ATR partnerek teljes kizárását vagy az ügyfélhordozás akadályozását. Ennek fényében jogosan merül fel a kérdés: miért ennyire szigorú a Yettel?
A vállalat lépései akár preventív stratégiának is tekinthetők, amelyben a jövőbeni jogi problémák elkerülésére hivatkozva saját üzleti érdekeit is érvényesíti. Az ATR partnerekkel való kapcsolat megszüntetésével a Yettel erősítheti saját ügyfélbázisát és minimalizálhatja a számhordozással járó veszteségeket.
Másrészről viszont az NMHH döntésének nem volt célja a piac megbénítása vagy az ügyfelek lehetőségeinek korlátozása. A hatósági felügyelet célja a piac átláthatóságának növelése, míg a Yettel lépései ennek a végrehajtását sokkal szélsőségesebben kezelik, mint azt az NMHH megkövetelte volna.
Mivel az NMHH határozata nem tartalmazott konkrét utasítást az ATR szerződések azonnali megszüntetésére vagy az ügyfélhordozás korlátozására, a kérdés az, hogy a Yettel jogszerűen járt-e el.
Az érintett partnerek és ügyfelek számára javasolt lépések a következők lehetnek:
- Hivatalos tájékoztatás kérése a Yetteltől a korlátozások pontos indokairól és a szerződéses jogalapról.
- Jogi szakértő bevonása, hogy megvizsgálják a szerződések egyoldalú megszüntetésének jogi érvényességét.
- Az NMHH felé történő beadvány benyújtása, hogy tisztázzák, a Yettel valóban a hatósági döntésnek megfelelően jár-e el.
A jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú lenne egyértelmű válaszokat kapni a szolgáltatótól és a hatóságtól egyaránt, hogy az érintett ügyfelek és partnerek tisztán láthassanak saját jogaikat és lehetőségeiket.
Arra a kérdésre pedig, hogy a Yettel jogszerűen járt e el? Nekünk erős kétségeink vannak, hogy van rés a pajzson és lesznek pereskedések.
A Yettel eltúlzott lépései szerintünk
A Yettel ennek ellenére radikális intézkedéseket vezetett be:
- 20 éve fennálló szerződéseket egyik napról a másikra korlátozott.
- Inaktív kártyák után továbbra is számlázza az előfizetési díjat, miközben azok aktiválása ellehetetlenült.
- Az ügyfelek számhordozását akadályozza, ami versenyjogi szempontból is aggályos.
Ezek messze túlmutatnak az NMHH elvárásain, és inkább üzleti érdekek mentén hozott döntéseknek tűnnek, mintsem a hatósági előírások betartásának.
Jogszerű-e mindez?
- A szerződések egyoldalú módosítása problémás lehet, ha a szerződésben nincs megfelelő jogalap erre.
- A piaci verseny korlátozása sértheti a versenyjogi szabályokat.
- Az ügyfelek szerződéses jogainak csorbulása pedig fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel.
A Yettel nem teljesen jogszerűen, hanem inkább eltúlzottan és egyoldalúan értelmezve hajtotta végre az NMHH határozatát. Míg a hatóság a jogi környezet tisztázását és a szabályok betartását várta el, a Yettel a saját üzleti érdekeit szem előtt tartva túl szigorúan és piacellenesen lépett. Ez pedig komoly versenyjogi és fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel.
A kérdés már csak az, hogy ebből kinek a bőrén csattan az ostor? A fogyasztón vagy a sokszor 20 éve a Yettel elődeivel is szerződésben álló ATR-eken vagy a Yettel simán „ledarálja” a partnereit, ami ugyebár nem hordoz igazán üzleties és etikus viselkedést. lássuk, merre jut a sok ATR a témában…amint lesz újabb információ, azt is megosztjuk olvasóinkkal.