Adjuk Adónk 1 %-át tehetséggondozásra, ha már másra nem adjuk….

„A Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően 2009-ben több mint kétszeresére emelkedik a tehetséggondozásra fordítható összeg" – jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában címmel megrendezett győri konferencián. 2009-től az állampolgárok is felajánlhatják adójuk 1%-át a Nemzeti Tehetség Program javára.

„A Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően 2009-ben több mint kétszeresére emelkedik a tehetséggondozásra fordítható összeg" – jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában címmel megrendezett győri konferencián. 2009-től az állampolgárok is felajánlhatják adójuk 1%-át a Nemzeti Tehetség Program javára.

„Szabadon szolgál a szellem" – az Eötvös Collégium jelmondatával kezdte beszédét Hiller István, majd így folytatta: „Igaz ez a jelenlévőkre, s mindazokra, akik a magyar tehetséggondozást állítják tevékenységük középpontjába." Az oktatás és kulturális miniszter hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy eredményes legyen a tehetséggondozás, együttműködésre van szükség, az együtt gondolkodáson túl együtt cselekvésre." Példaként az összefogásra a győri Talentum Műhelyt említette.

Hiller István szerint az államnak mindenütt van, és lesz szerepe a tehetséggondozásban. Nem kizárólagos, de aktív szerepet kell vállalnia az államnak, e nélkül a feladat megoldhatatlan. Az állam fő feladata az együttműködés megszervezése, a keretek kijelölése és a kooperáció megteremtése: „Erre tökéletes példa az Új Tudás – Műveltség Mindenkinek Program tehetséggondozásról szóló pillére, amelyet nem a kormányzat, nem a minisztérium dolgozott ki egyoldalúan. A magyar tehetséggondozás legkitűnőbb tagjaiból álló, Csermely Péter vezetésével működő Nemzeti Tehetségsegítő Tanács munkájára támaszkodtunk, így született meg a konstruktív és konszenzuson alapuló tehetséggondozásról szóló rész az Új Tudás Programban" – mondta a miniszter.

Az államnak – az együttműködés megszervezése mellett – kiemelt feladata az anyagiak biztosítása. „Az elmúlt években évi 7 milliárd forint jutott a költségvetésből tehetséggondozásra. 2009-ben a központi költségvetésből további 500 millió forintot biztosítunk a tehetségek segítésére. Emellett szerdán döntött a kormány arról, hogy a jövő évtől az állampolgárok felajánlhatják jövedelmadójuk egy százalékát a Nemzeti Tehetség Program javára. A két hazai forrást pedig kiegészíti az európai uniós támogatás. Így a tehetséggondozásra fordítható összeg több mint duplájára nő. 2009-ben több mint 17,5 milliárd forint jut tehetséggondozásra" – jelentette be Hiller István.

A Nemzeti Tehetség Program pályázati rendszerét megalapozó programok kidolgozására megközelítőleg 2-2,5 hónap áll rendelkezésre. „Ezt csak szakmai együttműködéssel lehet teljesíteni. A szakmai konszenzus mellett minél teljesebb politikai összefogást is el szeretnénk érni. A Nemzeti Tehetség Programot négy párt támogatja, és remélem ez a támogatottság a jövőben bővülni fog. Arra törekszünk ugyanis, hogy a Nemzeti Tehetség Programmal 2028-ig garantáljuk, hogy a magyar oktatás legjobb tradícióit ötvözzük a nemzetközi tapasztalatokkal és innovációval. Hogy jót és maradandót alkothassunk" – fejezte be a beszédét Hiller István.

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács a Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában címmel rendezett szakmai konferenciáján több mint kétszáz tehetséggondozó tanár, pedagógiai szakértő, tanító és óvodapedagógus vett részt. A konferencián magas színvonalú és széleskörű eszmecserére nyílt lehetőség a tehetséggondozás pedagógiai lehetőségeivel, a tehetséggondozás különböző formáival, legjobb példáival és társadalmi hátterével kapcsolatban. A szakmai tanácskozás célja az volt, hogy megmutassa azokat a lehetőségeket, amelyekkel segíteni lehet a tehetséggondozást és a tehetséggondozó pedagógusok munkáját.