Áfaemelés és a szállodák: élet vagy halál?

Lapunk nyomdába adása után szavazott a parlament a normál áfakulcs 20-ról 25 százalékra emeléséről, mely tovább súlyosbítja a válság miatt amúgy is nehézségekkel küzdő szállodaipar helyzetét. A turizmus két meghatározó munkáltatói szervezete a közelmúltban levélben fordult a pénzügyi tárcához, szakmai érvekkel támasztva alá a szállodai áfa kedvezményes kulcsba sorolását szorgalmazó javaslatukat. E lobbianyagból szemezgetünk az alábbiakban.

Lapunk nyomdába adása után szavazott a parlament a normál áfakulcs 20-ról 25 százalékra emeléséről, mely tovább súlyosbítja a válság miatt amúgy is nehézségekkel küzdő szállodaipar helyzetét. A turizmus két meghatározó munkáltatói szervezete a közelmúltban levélben fordult a pénzügyi tárcához, szakmai érvekkel támasztva alá a szállodai áfa kedvezményes kulcsba sorolását szorgalmazó javaslatukat. E lobbianyagból szemezgetünk az alábbiakban.

A Magyar Szállodaszövetség, valamint a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének vezetői többek között azzal érvelnek, hogy az új kormány által bevezetni tervezett, 18 százalékos középső kulcs alá sorolásával a szállodai áfa csak visszakerülne abba a kulcsba, ahova 2006 szeptembere előtt is tartozott. Ezzel ugyanúgy többletbevételhez jutna a költségvetés, de nem lehetetlenülnének el a szállodák, ami a biztosítéka annak, hogy továbbra is bevételt termeljenek az államkasszának.

Az anyag készítői szerint a reális, 15 százalékos visszaesés mellett számolva is a tavalyi évet 1,3 milliárd forinttal meghaladó bevételekhez jutna a költségvetés, amennyiben a szállásadás a bevezetni tervezett 18 százalékos középső áfakulcs alá kerülne, azaz szó sincs arról, hogy a szállodaipar kivonná magát a közteherviselés növekedése alól. A büdzsé a 25 százalékos normál kulcs mellett is mindössze 7,3 milliárd forint adótöbbletet remélhet az ágazattól, a szállodaipar egészére nézve mégis ez a 6 milliárd forint különbség életet vagy halált jelenthet.

Lévén, hogy a turizmus az az ágazat, amelyben kimagasló a multiplikátor hatás, a fenti összeg többszörösen megtérül a költségvetésnek a magasabb foglalkoztatás, a növekedő devizabevételek, a megmaradó vagy emelkedő központi és helyi adóbevételek vagy a más ágazatok szolgáltatóinál realizálódó bevételek formájában. A szállásdíj 18 százalékos kulcs alá rendelése így nem kizárólag az ágazat, hanem az egész ország számára különösen fontos. Az anyag szerkesztői felhívják a figyelmet arra is: a szállodaipar az egyetlen olyan ágazat, amelyiknél az áfa mértékének mozgatása külső versenyképességi kérdés.

Versenyképesség és áfa

A szállásdíjat terhelő áfa 2004 óta folyamatosan nő. (2003-ban 12 százalék volt, ezt emelték két részletben a jelenleg még érvényes 20 százalékra – a szerk.)  A szállodák ezt a növekedést egyetlen évben sem tudták áthárítani a vendégekre, ezért kénytelenek voltak az elmúlt években a minőségből folyamatosan visszavenni. Ez elmaradt karbantartásokban, csökkentett létszámú és képzetlen, motiválatlan személyzet alkalmazásában mutatkozik meg. A gyengülő színvonal pedig jelentős hátrányt jelent a nemzetközi versenyben. A szállodák eredményességének romlását az egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétel (REVPAR) alakulásán keresztül mutatja be az anyag.

Jól látható, hogy az exportárbevétel döntő részét termelő négy- és ötcsillagos szállodákban a REVPAR 2000 és 2008 között abszolút értékben 11-16,6 százalékkal, reálértéken 43,9-47,4 százalékkal esett vissza. Becslések szerint a szállodai REVPAR 2009 egészében összesen mintegy 20 százalékkal zuhan. Ha ez bekövetkezik, az egy kiadható szobára jutó szállásdíj-bevétel abszolút értékben a 2000. évinek mintegy kétharmada lesz a négy- és ötcsillagos kategóriában, azaz mai árakon számítva 55-58 százalékos visszaeséssel számolhatunk.

Miközben a magas áfakulcs versenyképességet rontó hatásai nyilvánvalóak, a társadalombiztosítási járulék július 1-jétől tervezett, 5 százalékpontos csökkentése az MSZSZ-VIMOSZ közös számításai szerint alig, éves szinten mindössze 10 százalékos mértékben kompenzálja a kereskedelmi szálláshelyek számára az áfaemelés negatív hatásait.

Árt az erős forint

Az a gyakran hangoztatott állítás sem igaz ma már, hogy az erős forint kedvez a szállodáknak. A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek jelentős idei csökkenése jól mutatja, hogy a forint árfolyamát nem lehet figyelembe venni kompenzációs tényezőként, hiszen ez az árbevétel gyenge árfolyam mellett valósult meg, magasabb forintkurzus mellett a visszaesés már most 25-30 százalék lenne. Ráadásul a forint korábbi évekbeli, hihetetlen erősödése következtében a beruházási hiteleket irreális devizaárfolyamok mellett vették fel a cégek, így ma a szállodaiparra általánosan jellemző, hogy a hitelállomány forintban kimutatott növekedése teljes mértékben elviszi a bevételi oldalon tapasztalható előnyt. (Becslések szerint a szállodaipar 1000-1500 milliárd forintnyi hitelen ül, miközben a kereskedelmi szálláshelyek évi árbevétele 250 milliárd forint, ingatlanállományuk értéke pedig 1000 milliárd forint.) Mindez azt is jelenti, hogy az áfa emelése rövid távon veszélyes a szállodákra, mivel ellehetetleníti a felvett hitelek és kamataik törlesztését, tehát óriási kockázatot jelent a jövedelmezőségükre nézve, aminek következményeként ezek az ingatlanok kiszorulhatnak a nemzetközi piacokról.

Foglalkoztatás

Az általános forgalmi adó szabályozásának tervezett módosítása a válságkezelő kormány deklarált szándékaival teljesen ellentétes hatást vált ki. A szállodaipar korábban bemutatott sajátosságai és árbevételi szerkezete miatt az áfa 5 százalékpontos emelése az export lassulása, a versenyképesség romlása mellett a munkahelyek számának további csökkenését vonja maga után. A munkaerő-intenzitása miatt stratégiainak tekintett turizmus színvonala ezáltal tovább süllyed, és Magyarország kihagy egy lehetőséget, amely munkahelyteremtő ereje révén jelentős támasz lehetne a válságból való kilábalásban – mutat rá a lobbianyag.
A két szakmai szervezet nyomatékosan kéri a szakértői kormánytól, hogy szakértői módon, azaz a politikai szempontokat félretéve, a gazdasági racionalitásnak megfelelően kezelje az ágazat problémáit.

M. M.

Az eredeti írás megjelent:

A turizmusról szakmabelieknek és érdeklődőknek
http://www.turizmus.com/article.php?id=1288