Agymenések és ékszerek
4 perc olvasásA Suzuki Ház Pagoda Galériájában október végétől látható az a kiállítás, melyen Hencz Anikó ékszerei, és Balla Tamás agymenései, fotói láthatóak. November végén egy jótékonysági árverésen, többek között, mind a két művésztől egy-egy mű felajánlásra kerül.
A Suzuki Ház Pagoda Galériájában október végétől látható az a kiállítás, melyen Hencz Anikó ékszerei, és Balla Tamás agymenései, fotói láthatóak. November végén egy jótékonysági árverésen, többek között, mind a két művésztől egy-egy mű felajánlásra kerül.
Hencz Anikó – akivel sajnos személyesen nem tudtam találkozni- 1962-ben született Kolozsváron. Művészeti tanulmányai a középiskolában kezdődtek, egy délutáni rajziskolában. Tanárai Makár Irén és Macskássy József voltak, útmutatásai a mai napig kísérik Anikó munkáit. Jelenleg vizuális művészet, kézi és számítógépes grafika területén tevékenykedik, de több helyen kipróbálta már magát. Dolgozott már színes ceruzával, olajjal, textillel, bőrrel, üveggyöngyökkel, mindennel, ami megragadta képzeletét. Munkáiban arra törekszik, hogy önálló, egyéni hangvételű formanyelvet szólaltasson meg, mely gondolkodásmódja, képzelete által teremtődik meg, s sajátos képi világban fejeződik ki.
Hencz Anikó ékszerei:
Balla Tamás, aki elkísért a Galériába, így nyilatkozott:
„A fotózást néhány éve kezdtem művelni. Igyekszem azt az önkifejezésem legjobb eszközévé fejleszteni. Szeretem a természetet, az emberábrázolást, a mikrovilágot, de mióta bevillant az ötlet, hogy sajátkezüleg készítsek tárgyakat egy-egy fotóhoz, egyre nagyobb bennem a vágy, hogy bizonyítsam, nem az a kreatív fotós aki különböző programok segítségével, varázslásokkal „ékeskedik". Az első „agymenéses „fotóm másfél éve született, most közel száz van ezekből.
Családom, ismerőseim csendes, ritkán beszélő embernek tartanak. Talán ezért is nem könyvet írok, beszéljenek helyettem a képeim, hogyan is látom én a világot, mik jutnak eszembe egy tárgyról, milyen gondolatokat ébresztenek bennem a hétköznapok eseményei.
Másképp gondolkodunk, asszociálunk és ez így van jól!
Sokan mondják, hogy – jó értelembe véve – nem vagyok normális, de mellé teszik azt is, hogy remélik nem fogok meggyógyulni ebből az állapotból.
Mai világunk tele van mű, látszat dolgokkal. A filmek, reklámok, plakátok tele vannak trükkökkel, manipulációkkal, amik rendszerint ordítanak is róluk.
Én a természetes, kézzel fogható dolgok híve vagyok, ezért képeim „alanyait" egytől-egyig saját kezűleg készítem el aprólékos munkával. Vallom, hogy a fényképezőgép csak egy eszköz! Nem feltétlenül szükséges, hogy nagy értéket képviseljen, hisz a képben kifejezendő mondanivalónak bennünk kell lennie. Az érték vagy ott van,vagy nincs .
Egyszerű világítástechnikai háttérrel és nem profi fényképezőgéppel, de ösztönös tudásom legjavát beleadva készítem el fotóim, amit aztán közreadok, hogy adhassak másoknak valamit a „magam világából". Ha ez sikerül, a pozitív visszajelzésekből újabb energiát gyűjtve ismét faragok, kreálok valami újat.
Hogy feledtessem a képeimet néző emberek napi gondját, baját, képeimben a humort igyekszem első helyre tenni és a címekkel, szójátékokkal próbálok még egy kis pluszt hozzáadni az élményhez.
Fotóim elkészítéséről rövid werkvideókat készítek, amit az interneten, weboldalamról is bárki megtekinthet."
Balla Tamás és agymenései:
A Hungarocar 2000. Zrt, vagyis a Suzuki Ház (XIV. kerület, Egressy u 17-21) idén is segíteni szándékozik a rászoruló gyermekeknek. A már 20 éves „Szól a Szív…" Alapítványon keresztül vak és gyengén látó gyermekek életkörülményeinek javítására a Suzuki Ház Pagoda Galériája kortárs képzőművészek alkotásaiból rendez jótékony célú árverést, 2007. november 29.-én, 18 órai kezdettel. Az árverésen többek között Hencz Anikó egy nyaklánca, s Balla Tamás egy képe is felajánlásra kerül, jótékonysági céllal megvásárolhatóak. .
Németh Krisztina