Aláírták Magyarország új alaptörvényét ami még a délután folyamán megjelent a Magyar Közlönyben
3 perc olvasás
Ma 12 órakor, húsvét másnapján a Sándor Palotában aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök Magyarország Alaptörvényét, ami még délután megjelent a Magyar közlönyben is. (A cikk végén lévő linkről letölthető!)
Ma 12 órakor, húsvét másnapján a Sándor Palotában aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök Magyarország Alaptörvényét, ami még délután megjelent a Magyar közlönyben is. (A cikk végén lévő linkről letölthető!)
A Sándor Palota előtt kisebb tömeg, valamint a Budapesti Kisegítő Helyőrség fúvószenekara szórakoztatta a Nagyérdeműt a várakozás perceiben. Az ünnepi hangulatot mindössze egyetlen tiltakozó zavarta meg, aki No alkotmány feliratú transzparenst emelt magasba. A közelben álló nézők meggyepálták, transzparensét összetörték és elkergették. Az ügy rendőri intézkedést nem igényelt.
A Jobbik, mivel javaslatait leszavazták a Képviselői irodaház földszintjén egy happeninggel fejezte ki tiltakozását: a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot kicserélt egy olyan Rákosi Mátyás képre, ahol az arcot Orbán Viktor arcképére módosították.. Az MSZP politikusai viszont egyöntetűen kifejezték, hogy életük és pártjuk célja ezután ennek az alkotmánynak és a hozzá kapcsolódó intézményrendszernek az eltörlése lesz, és ide integrálni szeretnének minden Alaptörvény ellenes erőt. A szabaddemokrata és szociál liberális sajtó pártjuk irányvonala szerint gúnyolódva, elutasítva fogadta az uj Alaptörvény hírét, a hivatásos rettegők már már a negyvenes éveket vízionálják. Mindent megtesznek, hogy külföldön eszmetársaik segítségével minél nagyobb támadás érje az új alaptörvényt, temetik a demokráciát, a köztársaságot.
A FIDESZ év végéig mindenképpen tartalommal szeretné feltölteni az Alaptörvényt. Ugyanis ez a korábbitól eltérően nem tartalmas semmilyen részletekbe menő szabályozást, azt a sarkalatos 2/3-os törvényekre bízza. Nem elegáns benne az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása gazdasági kérdésekben addig, amíg az adósságállomány el nem éri az 50%-ot, ezzel a mindenkori kormánynak korlátlan hatalmat ad mégoly igazságtalan és embertelen adók, járulékok bevezetésére is, ami a lukak befoltozásához kell. Itt a részletek az elfogadandó 2/3-os törvények után derülnek ki. Ugyancsak nem elegáns, de az eddigi obstrukciós gyakorlat alapján érthető, hogy csak érintettség esetén lehet a kibővített Alkotmánybírósághoz fordulni, gyakorlatilag egy újabb bírósági fellebbezési szint a Legfelsőbb Bíróság átnevezett változata a Kúria felett. Ugyancsak az Alkotmány szabályozza a bírók esetében a 30 éves minimális kinevezési határt, és a mindenkori nyugdíjkorhatár szerinti kötelező nyugdíjazást. Az ügyészekre hasonló korlátok vonatkoznak.
