Albérlet az új tanévre: aki lassú lemarad — Albérleti körkép az iskolakezdés előtt – roham várható

Minden évben augusztus elején indul a diákok albérletkeresése. A gólyák nagy része a felsőoktatási ponthatárok nyilvánosságra hozása után kezdi el keresni az önálló élet megkezdését szimbolizáló első lakást, de a felsőévesek is ebben az időszakban keresnek új albérletet az új tanévhez. Az időszak elején még viszonylag nagy a választék, de a lemaradók rövid időn belül kompromisszumokra kényszerülnek. A bérleti piac intenzitása nem változott jelentősen a tavalyi évhez képest, de a diákok felpezsdíthetik a keresletet.

Minden évben augusztus elején indul a diákok albérletkeresése. A gólyák nagy része a felsőoktatási ponthatárok nyilvánosságra hozása után kezdi el keresni az önálló élet megkezdését szimbolizáló első lakást, de a felsőévesek is ebben az időszakban keresnek új albérletet az új tanévhez. Az időszak elején még viszonylag nagy a választék, de a lemaradók rövid időn belül kompromisszumokra kényszerülnek. A bérleti piac intenzitása nem változott jelentősen a tavalyi évhez képest, de a diákok felpezsdíthetik a keresletet.

Az albérletek piaca a tavalyi évhez képest volumenben nem mutat jelentős változást, bár egyértelmű differenciálódás érezhető. A finanszírozási környezet megváltozása, a lehetőségek beszűkülése nyomán sokan szorultak ki a potenciális lakásvásárlók köréből. Akkor – egyébként teljesen logikusan – sokan arra számítottak, hogy fellendül a bérleti piac. A kereslet azonban másként reagált, a bérleti díjak az eladási árakkal együtt csökkentek. A piac élénkülése 2010 második felében volt érezhető, ami megállította a bérleti díjak csökkenését. A trendforduló még nem jött el idén sem a bérleti piacon, az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a bérleti díjak és a forgalom is nagyjából a tavalyi szinten maradt.

Az augusztusi időszak főleg a frekventált helyen lévő, 2-3 szobás ingatlanok tulajdonosainak kínál jó lehetőséget ingatlanuk bérbeadására. Budapesten a diákok számára az egyik legfontosabb döntési szempont az albérlet egyetemtől / főiskolástól mért távolsága. A lokáció fontossága gyakran a bérleti díj jelentőségével vetekszik. Az egyetemektől mért távolság, azonban nem feltétlenül fizikai távolságot jelent. Budapesten a diákoknak az egyetemről tömegközlekedéssel, átszállás nélkül, vagy kevés átszállással megközelíthető albérletek is vonzóak lehetnek. Vidéken a kisebb távolságok miatt az egyetem közelsége nem játszik központi szerepet, de a bérleti díj és a rezsiköltség után fontos döntési elem. „Amennyiben a kínálat az adott bérleti piacon az árak tekintetében nagyon homogén – mint például Debrecenben, ahol sok ingatlant kínálnak havonta 50-60.000 forintért –, akkor a lokáció az első számú döntésbefolyásoló tényezővé lép elő.” – mondta el Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

A diákok általában másod-, harmadmagukkal költöznek, ennek megfelelően 2-3, esetleg 4 szobás ingatlanokat keresnek. Fontos, hogy külön bejáratú szobák legyenek a lakásban, hogy a saját, személyes terét minden lakótárs ki tudja alakítani. A lakóközösséget nem feltétlenül az ismeretség, vagy a barátság tartja össze, a 2-4 fős csapatoknak a költségek megosztása a cél. Ennek megfelelően nem ritka, hogy a tanév végén nem a nyári szünet miatt mondják fel a bérleti szerződést, hanem a közben felszínre került együttélési nehézségek miatt. „Általában az egy éves futamidejű szerződés a jellemző.” – tette hozzá Kühne Kata. – „A nyári hónapokra, főleg, ha egy jól bevált albérletről van szó, a diákok gyakran kérnek engedményeket, egész hónapra fizetett félhavi bérleti díj formájában, hogy megtarthassák a következő tanévre is a bérleti viszonyukat. Nem ritka, hogy visszajárnak a nyári hónapokban is a városba, így nyáron is kihasználva az egész évben fizetett albérletet.”

A válságot megelőzően a kollégium és az albérlet mellett a diákok egy részénél a saját lakás is felmerült opcióként. Általában a szülők vásároltak 2-3 szobás lakást csemetéjüknek. A nagyobb méret, illetve szobaszám fontos volt, hiszen a többi szobába befogadott lakótársak egyrészt társaságot szolgáltattak, másrészt az általuk fizetett albérleti díj jó zsebpénz kiegészítésként szolgált. Ez a trend a válsággal háttérbe szorult, de teljesen nem szűnt meg. Budapesten, a VIII., IX. és XIII. kerületben, de Győrben, Pécsett, Debrecenben is vásároltak már vevők ilyen céllal az Otthon Centrumon keresztül. A tavalyi évhez képest az ilyen motivációjú vásárlásban nincs visszaesés. Aki megengedheti magának, az alacsony ingatlanárak mellett, ilyen célú vásárlással jó befektetést csinálhat.

1. táblázat Egyetemisták által is keresett, könnyen kiadható ingatlanok néhány vidéki városban

Forrás: Otthon Centrum

A bérleti díjak tekintetében vegyes a kép az országban. Pécsett nagyjából havi 40.000 Ft körül indulnak a bérleti díjak, Szegeden már 30-35.000 Ft-ért lehet egy másfél szobás panellakást bérelni. Debrecenben nagyon sok ingatlant kínálnak az 50-60.000 Ft-os havi bérleti díj tartományban. Győrben az egyetemtől távol eső panellakás havi bérleti díja 40.000 Ft körül alakul, az egyetemhez közel már 45-50.000 Ft. Hasonló elhelyezkedésű, téglaépítésű lakásért 50-55.000 forintot is elkér a tulajdonosa. Miskolcon egy egyetemtől távol eső panellakást már havi 20.000 forintért is ki lehet bérelni.

Budapesten a lélektani határ 60.000 Ft-os havi bérleti díjnál húzódik, ez alatt könnyen ki lehet adni a központi elhelyezkedésű, jó állapotú ingatlanokat. Az ennél drágább ingatlanok is keresettek a diákok körében, de ilyen ingatlanokat már 3-4 fő közösen veszi ki. A bérleti díjakból csak minimális engedményt lehet elérni, amennyiben a tulajdonos reális bérleti díjat kér, az ingatlant alkudozás nélkül veszik bérbe. Ritkán, maximum néhány ezer forintos engedményt tesz a tulajdonos. Augusztus első felében még minden kerületben és városban nagy választék van egyetemistáknak, főiskolásoknak kínált ingatlanokból, de a hónap vége felé egyre több kompromisszumra kényszerülnek a későn ébredők.

2. táblázat Egyetemisták által is keresett, könnyen kiadható ingatlanok néhány kerületben

Forrás: Otthon Centrum

A diákok általában a bútorozott, felszerelt albérleteket keresik. Az alapvető bútorok mellett gyakran elvárás a hűtő, mikrohullámú sütő és a mosógép is. A lakás minősége azonban kevésbé játszik szerepet a döntésben, bár a fővárosban a V., VI. és VII. kerületben már a diákok is inkább a jó állapotú ingatlanokat keresik. Ezen a területen a rossz beosztású, rosszabb állapotban lévő lakások kiadása meglehetősen nehéz, a diákok hajlandóak kifizetni a 60-70.000 Ft-os bérleti díjat is, de cserébe jó körülmények között szeretnének lakni.

 „A jó közlekedésű, jó beosztású, központi elhelyezkedésű ingatlanokra a diákoktól függetlenül stabil kereslet van.” – mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – „A differenciálódás inkább a nagyobb értékű, magasabb színvonalat képviselő bérlemények esetén figyelhető meg. Ezek kereslete a cégek költségcsökkentése és a külföldiek kivonulása miatt a válság után csökkent.” Pesten, a belvárosban, a kiadó luxus és felsőkategóriás ingatlanok bérleti díjai csaknem a felére csökkentek. A magasabb presztízsű budai kerületekben sem ritka az olyan eladó, aki kiadás céljából fenntartott ingatlanától szeretne megszabadulni, a bérleti kereslet visszaesése miatt.

Az alacsony ingatlanárak miatt érdemes megfontolni befektetési céllal, kiadásra szánt ingatlant vásárolni, de fontos olyan ingatlanba fektetni, amely iránt stabil kereslet mutatkozik. Jó célpont lehet Győr és Kecskemét, ahol a diákokon túl az autóipari beruházások is élénkítik a bérleti piacot.