Albert Einstein
3 perc olvasás
Ne ijedjen meg az Olvasó, nem a tudós szakmai pályafutásáról írok, erre nem is lennék képes. A magánéletéről sem, arról is már mindent megírtak amit lehetett. Meg amit nem lehetett, azt is. A társadalmi tevékenységéről szeretnék néhány gondolatot összeszedni, bár lehet, hogy ez a kifejezés nem pontos.
Ne ijedjen meg az Olvasó, nem a tudós szakmai pályafutásáról írok, erre nem is lennék képes. A magánéletéről sem, arról is már mindent megírtak amit lehetett. Meg amit nem lehetett, azt is. A társadalmi tevékenységéről szeretnék néhány gondolatot összeszedni, bár lehet, hogy ez a kifejezés nem pontos.
Az első világháború és a fizikai Nobel-díj átvétele után, a húszas években professzorként Berlinben dolgozott. A háborút az emberi életek oktalan pusztításának látta. (Mert hogy az is.) Hazájában a háborúellenes megmozdulásokhoz csatlakozott tevékenyen, nyilvánosan pártolta a sorozás megtagadását, ma úgy mondanánk polgári engedetlenségre biztatta a fiatalokat. A hatóságok nem nézték jó szemel ténykedését, zaklatták, útlevelét többször bevonták, pedig Franciaországban és az Egyesült Államokban is dolgozott vendégprofesszorként.
A harmincas években Németországban gyökeresen megváltozott a helyzet, Hitler került hatalomra. Einsteint származása miatt fenyegették, provokálták, végül elüldözték. Házát, értékeit elvették. Az Egyesült Államokba menekült. Német bulvárlapok a következő főcímmel kommentálták távozását: Jó hírünk van, Einstein emigrált, reméljük, soha többé nem tér vissza!
A tudós tanításait eredményeit, hazájában kétségbe vonták Könyv is jelent meg száz neves, az uralomhoz hű értelmiségi tollából. A könyv címe: 100 érv Einstein relativitás elméletével szemben. Amire a Nobel-díjas tudós így reagált: „Ha tévedtem volna, egy is elég lenne" Amikor Hitlert kérdezték Einsteinről, ezt válaszolta: „Többre becsülöm egy mecklenburgi parasztlegény hátsóját, mint Einstein fejét."
Einstein 1940-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Híres levelének óriási szerepe volt abban, hogy megértesse Roosevelt elnökkel, a németek közel állnak atombomba előállításához. A Norvégiában felépített hatalmas, nehézvíz gyártó komplexum elemzésével vonta le a következtetését. Levele hatására járult hozzá az Elnök a nukleáris kutatások folytatásához és biztosította az tetemes anyagi fedezetet.
A második világháborút követően legfontosabb feladatának tartotta a nukleáris konfliktus megelőzését, megegyezést sürgetett az atombombával rendelkező államok között.
Einstein nagy célja Izrael Állam megteremtése volt, noha egyáltalán nem volt vallásos. Egyik interjúban a következőket mondta: „Nem hiszek az Isten bibliai fogalmában." Ennek ellenére a holokauszt hatására szolidaritást vállalt a zsidó közösségekkel. Az Izraeli Állam megalakulása után négy évvel, 1952-ben, az ország első elnöke, Weizmann elhunyt. Ekkor Ben-Gurion miniszterelnök felajánlotta számára Izrael Állam elnöki tisztét. Visszautasította, mondván, túl naivnak érzi magát a politizáláshoz. A fizika világa fontosabb volt számára. Emblematikus szavait feljegyezték: „A politika a jelennek szól, a fizika és a matematika azonban az örökkévalóság darabkája."
(Az írás elkészítéséhez felhasználtam Stephen W. Hawking monográfiáját.)
Láng Róbert
