Alkohol

A Központi Statisztikai Hivatal adata szerint az alkoholisták száma Magyarországon 800.000 és 1 millió között mozog. Erről könyvtárnyi tanulmány született már, ki minősül alkoholistának, mi a teendő és így tovább. Egy biztos, az alkoholizmust nem lehet egyetlen állam, egyetlen kormány nyakába se varrni A jelenség volt, van és lesz. Már a Bibliában is megjelenik a részegség (Noé), a középkori festészetben minduntalan fellelhető a részeg ember, az ivó társaság.

A Központi Statisztikai Hivatal adata szerint az alkoholisták száma Magyarországon 800.000 és 1 millió között mozog. Erről könyvtárnyi tanulmány született már, ki minősül alkoholistának, mi a teendő és így tovább. Egy biztos, az alkoholizmust nem lehet egyetlen állam, egyetlen kormány nyakába se varrni A jelenség volt, van és lesz. Már a Bibliában is megjelenik a részegség (Noé), a középkori festészetben minduntalan fellelhető a részeg ember, az ivó társaság.

   Írásomban újszerű megközelítésben szeretném bemutatni, hogy védekeztek az államok a történelem folyamán az alkoholizmus ellen.

   A szeszes italok előállításának, árusításának és fogyasztásának tilalmát, a prohibíciót 1920-ban vezette be Woodrow Wilson elnök kezdeményezésére az Egyesült Államok törvényhozása. Következményeként megszerveződtek és meggazdagodtak a szeszcsempész gengszterbandák. Ha a rendőrség egy illegális italmérőhelyet felszámolt, két másik nyílt helyette. Az 1933-ban véget ért szesztilalom kudarccal végződött.

   A szesztermelés, elsősorban a vodka fogyasztásának korlátozásával Gorbacsov elnök kísérletezett 1986-ban. Egyes városokban jegyrendszert is bevezettek. Következménye lett a feketegazdaság fellendülése, az illegális szeszfőzés elterjedése és nagy számú, halállal végzőző metilalkohol mérgezés. A kívánt hatást ez a módszer sem érte el.

   Egyes országokban úgynevezett lokálopció működik, az önkormányzatok döntik el, hogy ki, hol és mikor árusíthat szeszes italt. Egész napon át, vagy részlegesen. Teljes tilalmat rendelhetnek el munkaszüneti napokon, egyházi ünnepek idején, vásárokon, választások napján. Egy időben nálunk a Fővárosi Tanács rendelete tiltotta a reggel 9 óra előtti szeszes ital árusítást. Az üzletek be is tartották, de komolyabb eredményt nem hozott.

   Volt idő, amikor a szeszfőzés, szeszes ital árusítás állami monopóliumát tartották megoldásnak. Vagy a Svédországban bevezetett Gothenburgi rendszert. Az italok árusítását nonprofit társaságokra bízták, szigorú társadalmi ellenőrzés mellett. Voltak Alkoholellenes Szövetségek, létezik a mai napig Kék Kereszt Egyesület, Mértékletességi Mozgalom. Mindezek tartós eredményt nem hoztak. A svéd alkoholfogyasztás a világ élvonalában van.

   Általános társadalmi megközelítés, hogy az alkoholizmus betegség. Nézetem szerint ez tévedés. A rendszeres alkoholfogyasztás következtében alakulhatnak ki betegségek, májkárosodás, függőség, tudatzavar, mentális problémák. Ez lényeges különbség. Más társadalmi csoportok a büntetést tartják megoldásnak. Legyen minél szigorúbb az ittas vezetés, a részegen elkövetett garázdaság, testi sértés, emberölés. Szerintük a szabálysértés,  kihágás, kényszer-elvonókúra, munkaterápia (Benedek István: Aranyketrec), gondnokság alá helyezés, távoltartás csak látszatmegoldások.

   Vannak, akik az iskolai oktatásig mennének vissza. Fel kell a tanulókat világosítani az alkohol káros hatásáról. És persze a felnőtteket is. Propaganda, szeszes italt reklámozó plakátok tilalma. A múlt század harmincas éveinek plakátján ez állt: „Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt." Sok állam bevonja az orvosokat, civil szervezeteket, egyházakat is a felvilágosító munkába. Az eredmények mérsékeltek.

   Maradnak tehát a piaci eszközök. Legyen minél drágább a bor, sör, pálinka. Fogyasztási adó, Vám. Vámforgalmi adó. Zárjegy-illeték. A drágaság egyenlő lehet a fogyasztás korlátozásával. Az állam adóztat. De súlyosan téved, aki úgy gondolja, hogy az alkoholfogyasztás növelése államérdek. Az adóbevétel csupán okozat. Az alkoholizmus lassan növekszik az egész világon, fittyet hány az elméleteknek.

Láng Róbert