Állapotfelmérés a mezőgazdasági politikáról – aktívabb egységespiac minden területen, mert ezt szeretné a Bizottság

  Az Európai Bizottság állapotfelmérése elemzi a 2003-ban megindult reformokat, vizsgálja a közvetlen támogatási rendszer hatékonyabbá és egyszerűbbé tételét, a piactámogatási eszközöket, valamint a kölcsönös megfeleltetést.

  Az Európai Bizottság állapotfelmérése elemzi a 2003-ban megindult reformokat, vizsgálja a közvetlen támogatási rendszer hatékonyabbá és egyszerűbbé tételét, a piactámogatási eszközöket, valamint a kölcsönös megfeleltetést.

Az állapotfelmérés alapján a Bizottság jövő tavasszal terjeszt elő jogalkotási kezdeményezéseket, és a testület jövő év végére a költségvetési felülvizsgálattal kapcsolatban is javaslatokat tesz majd.

A testület mostani közleményében javasolja a történeti bevételeken alapuló kifizetések rendszeréről az átalányalapú rendszerre való nagyobb mértékű átállást, a támogatás és a termelés szétválasztása arányának növelését azokban az országokban, amelyek a támogatás és a termelés közötti kapcsolat fenntartása mellett döntöttek. A Bizottság szerint ugyanakkor a termeléstől függő támogatás továbbra is szerephez juthat az alacsony mennyiségű termelés által jellemzett, de különös gazdasági vagy környezetvédelmi jelentőségű régiókban.

Brüsszel fokozatosan csökkentené a nagygazdálkodóknak nyújtott kifizetések szintjét, ám figyelembe venné a több tulajdonossal rendelkező vagy sok alkalmazottat foglalkoztató gazdaságok egyedi helyzetét. A Bizottság növelné a támogatásra való jogosultság feltételét képező, jelenleg 0,3 hektáros földterület nagyságát és felülvizsgálná a kölcsönös megfelelési előírásokat is.

A bizottsági közlemény szerint felül kell vizsgálni az intervenció eredeti funkcióját, mert a magas piaci árak nem feltétlenül teszik szükségszerűvé a biztonsági hálóként működő rendszer további fenntartását. A dokumentum felveti azt is, hogy lehetséges-e az intervenció megszüntetése a legtöbb gabonaféle esetében, miközben az a kenyérbúza esetében továbbra is megmaradna. A közlemény a területpihentetés rendszerének esetleges eltörlését is számba veszi, és a 2015-ös megszűnésig emelné a tejkvótákat.

Az új kihívásokkal kapcsolatban a közlemény az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a hatékonyabb vízgazdálkodás, a bioenergiában rejlő lehetőségek lehető legjobb kihasználása és a biológiai sokféleség megóvása mellett teszi le a voksot, melyeket a kölcsönös megfeleltetés reformjával érne el. A közlemény a moduláció mértékének növelését javasolja, azaz a Bizottság szerint csökkenteni kell az évi 5 000 eurónál nagyobb összegű támogatásban részesülő gazdaságok közvetlen kifizetéseit és ezt a pénzt át kell helyezni a vidékfejlesztési költségvetésbe.

Magyarországon 2009-től vezetik be az összevont gazdaságtámogatási rendszert (SPS), amelynek lényege, hogy a korábban az ágazathoz kötött támogatások a termeléstől független jövedelemtámogatássá alakulnak. A támogatási jogosultság történelmi alapon megszerzett alanyi joggá változik, ami megilleti a termelőt függetlenül attól, hogy mit termel a földjén. A támogatásért cserébe a gazdálkodóknak egészséges terméket kell előállítaniuk, továbbá a támogatás feltétele lesz az is, hogy 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírást kell betartaniuk. Az úgynevezett kölcsönös megfeleltetési rendszer filozófiája, hogy a társadalom egésze lássa hasznát az agrártermelők részére kifizetett pénzeknek.

Aktívabb egységes piacot szorgalmaz a Bizottság

A fogyasztók és a kisvállalkozók segítése, az egységes piac hiányosságainak kiküszöbölése, a szociális szolgáltatások minőségének javítása – csak néhány azon kezdeményezések közül, amelyekkel a Bizottság az egységes piac aktívabb és hatékonyabb működését szeretné előmozdítani. 

Az európai egységes piac korszerűsítése és az európai polgárok nagyobb előnyökhöz juttatása áll annak a kezdeményezéscsomagnak a középpontjában, amelyet a Bizottság kedden hozott nyilvánosságra. A testület által elfogadott legfontosabb kezdeményezések a következők:

– segítségnyújtás a fogyasztóknak ahhoz, hogy szerződéses jogaikat gyakorolhassák és a határokon átnyúlóan is élhessenek jogorvoslattal

– a fogyasztók és a kisvállalkozások részére nyújtott tájékoztatás minőségének javítása

– a hiányosságok kiküszöbölése azokban az ágazatokban, ahol az egységes piac jobb teljesítményre lehetne képes

– javaslat a kisvállalkozói törvény megalkotására

– a „kutatói útlevél" bevezetése

– annak tisztázása, hogyan alkalmazhatók az EU-szabályok az általános érdekű szolgáltatásokra és szociális szolgáltatásokra

– a szociális szolgáltatások minőségének javítása EU-szerte.

A Bizottság értékelése szerint az egységes piac rengeteg előnyt hozott az európai fogyasztók és az üzleti szféra számára is 1992-es létrehozása óta. Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának megteremtése révén az EU GDP-je 2,15 százalékkal magasabb szintre emelkedett, mint e nélkül történt volna és 2,75 millió új munkahely létrejötte is a belső határok lebomlásának köszönhető. Olyan kézzelfogható sikerei is vannak az egységes piacnak, mint a repülőjegyek vagy a telefonhívások olcsóbbá válása. „Sok mindenre lehetünk büszkék, de ez nem jelenti azt, hogy önelégültnek is kell lennünk. Még túl sok a kiaknázatlan lehetőség és a jövőben ezekre kell összpontosítanunk" – fogalmaz a bizottsági anyag.

„A mai intézkedéscsomag a fogyasztók és a kisvállalkozók számára biztosít elsőbbséget. Az egységes piac szempontjából új szakasz kezdetét jelenti. A már meglévő erős alapokon még hatékonyabb teljesítményt kell elérnünk. Így arra törekszünk, hogy a fogyasztók és a kisvállalkozók jogait bővítsük (…) Mindent meg fogunk tenni a szűk keresztmetszetek felszámolására azokon a területeken, ahol a fogyasztók még nem tudják teljes mértékben kihasználni az egységes piac előnyeit, ahogyan ezt a mobiltelefonok esetében a barangolási (roaming) szolgáltatások piacával tettük" – hangoztatta a csomag bemutatásakor José Manuel Barroso bizottsági elnök.

A fogyasztók jogainak erősítése

A Bizottság arra törekszik, hogy több jogot és információt biztosítson a fogyasztók számára. Így decemberben a testület javaslatot nyújt be az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályozás javítására, 2008-ban pedig kezdeményezéseket nyújt be a fogyasztók szerződéses jogaira és a kollektív jogorvoslatra vonatkozóan. A Bizottság emellett a gyógyszerpiac felügyeletének, illetve a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatás javítását tervezi.

Minden uniós polgár részesítése a globalizáció előnyeiből

A Bizottság elszántan törekszik arra, hogy a globalizáció előnyeit ne „fölözhessék le" bizonyos, aránytalanul nagy piaci erővel rendelkező érdekek, hanem valamennyi európai polgár élvezhesse azokat. Ezért a testület intézkedéseket készül tenni azokon a piacokon, amelyek nem szolgálják megfelelően a fogyasztókat. A Bizottság számos ágazatot alapos vizsgálat alá vet majd, és javaslatokat fog tenni a nem kielégítően működő piacok tekintetében alkalmazandó politikákra.

Európai kisvállalkozói törvény

A Bizottság 2008 folyamán benyújtja a kisvállalkozói törvényre vonatkozó javaslatát. Ennek célja, hogy a bürokráciát csökkentse, a kis- és középvállalkozások számára könnyebben hozzáférhetővé tegye az európai programokat, növelje azok részesedését a közbeszerzési szerződésekben és elhárítsa a határon átnyúló tevékenységet gátló akadályokat.

Tudás és innováció az egységes piacon

Új szabványosítási stratégia kerül bevezetésre, amelynek célja, hogy elősegítse a K+F eredményeinek piaci hasznosítását, illetve ösztönözze az energiatakarékos technológiákra való átállást. A Bizottság 2008-ban készül bemutatni az egyetemes szolgáltatásra és az e-kormányzati rendszerek átjárhatóságára vonatkozó kezdeményezéseit, emellett a kutatói mobilitás előmozdítására benyújtja a „kutatói útlevéllel" kapcsolatos javaslatát.

Az egységes piac napi irányításának javítása

A tagállamoknak ezentúl a lisszaboni stratégiára vonatkozó éves jelentéseikbe bele kell foglalniuk az egységes piac működésével kapcsolatos információkat is. A Bizottság a magas rangú nemzeti tisztviselőkkel együttműködve meg fogja határozni, miképpen lehet a tagállamokat a leghatékonyabban segíteni az uniós politikák bevezetésében és alkalmazásában. A testület mindemellett kezdeményezte az „egységes piac nagykövetei" elnevezésű kísérleti projekt megvalósítását. Ezenfelül bevezetnek egy egyablakos „egységes piaci segítségnyújtási szolgálatot" is az uniós polgárok és a vállalkozások részére. Az egységes piaci eredménytábla 2008-tól kezdődően az egységes piac teljes tevékenységének felügyeletét látja el.

A szociális dimenzió

A Bizottságnak a 21. századi Európára vonatkozó szociális jövőképe szerint a globalizáció korában minden európai számára hozzáférést kell biztosítani az „életlehetőségeik" javítását biztosító forrásokhoz, valamint lehetővé kell tenni számukra, hogy élvezhessék a fokozódó jólét előnyeit. A Bizottság szociális jövőképe rámutat arra, hogy számos területen befektetésekre van szükség, elsősorban a tagállamok részéről, de azokhoz Európa is sokféleképpen hozzájárul majd. E területek közé tartozik: az ifjúság; a karrierlehetőségek; a hosszabb és egészségesebb élet; a nemek közötti egyenlőség; az integráció és a megkülönböztetés tilalma; a mobilitás és az integráció; a kultúra, a részvétel és a párbeszéd.

Általános érdekű szolgáltatások

A csomag tartalmaz egy közleményt is az általános érdekű szolgáltatásokról, ideértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat is. Ez egyebek között olyan kezdeményezéseket is tartalmaz, amelyek célja egyrészt a közösségi szabályozás végrehajtásának pontosítása, különösen az állami támogatások és a közbeszerzések vonatkozásában, másrészt a hatóságok, a szolgáltatók és a felhasználók segítése abban, hogy e szabályokat jobban megértsék, és alkalmazni tudják. A közlemény ezenfelül javaslatot tesz a szociális szolgáltatások minőségének javítását célzó stratégiára is, ideértve a szociális lakásokat, a gyermekgondozást, a rászoruló családok és egyének támogatását.

A környezetvédelmi dimenzió

A környezet védelmére és az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság kiépítésére irányuló európai tapasztalatok jelentősen befolyásolták a globális megközelítéseket, és új európai és exportpiacokat teremtettek a környezetbarát termékek és szolgáltatások számára. Ezt követően is figyelmet kell fordítani az egységes piacon belül arra, hogy a piaci árak tükrözzék a termékek és szolgáltatások társadalom számára okozott valós költségét.

BRUXINFO/EuVonal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük