ALZHEIMER VILÁGJELENTÉS 2014
11 perc olvasás
A Nemzetközi Alzheimer Társaság 2014. szeptember 17-én Londonban, "Demencia és Rizikó Csökkentés: a védő és változtatható tényezők analízise" címmel tette közzé idei Világjelentését, amelyben arra szólítja fel az illetékeseket, hogy szükséges a demenciát is a Nem Fertőző Betegségekkel egyetemben a globális és a nemzeti közegészségügyi programokba integrálni.
A Nemzetközi Alzheimer Társaság 2014. szeptember 17-én Londonban, "Demencia és Rizikó Csökkentés: a védő és változtatható tényezők analízise" címmel tette közzé idei Világjelentését, amelyben arra szólítja fel az illetékeseket, hogy szükséges a demenciát is a Nem Fertőző Betegségekkel egyetemben a globális és a nemzeti közegészségügyi programokba integrálni.
A Világjelentés meggyőző bizonyítékot közöl a demencia rizikójának csökkentésére. A népesség számára fennálló demencia kozkázatokat csökkenteni lehet a dohányipar ellenőrzésével, a hatékonyabb megelőzéssel, a magas vérnyomás és a cukorbetegség felismerésével és ellenőrzésével.
A Jelentésben a londoni King's College professzora, Martin Prince hangsúlyozza, hogy a demenciát még késői életkorokban is ugyanúgy potenciálisan csökkentheti a cukorbetegség és a magas vérnyomás féken tartása, mint a dohányzás beszüntetésére és a szív-érrendszeri megbetegedések csökkentésére tett intézkedések.
Megállapitotta, hogy a cukorbetegség 50 %-kal emelheti a demencia rizikóját. Mivel a túlsúlyosság és a fizikai aktivitás hiánya fontos kockázati tényezők a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásában, emiatt szintén célterületek.
Míg a magas-jövedelmű országban az emberek szív-érrendszeri egészségállapota javul, sok alacsony- és közepes-jövedelemű ország állampolgárai növekvő mértékben vannak kitéve szív-érrendszeri rizikó tényezőknek, emelkedik esetükben a cukorbetegség, a szívbetegség és az infarktusok előfordulási mutatója.
A Jelentés rávilágít arra, hogy a dohányzás elhagyása erős korrelációt mutat a demencia kockázat csökkenésével. Azok a tanulmányok, amelyek a 65 éves és idősebb korosztályban vizsgálták a demencia előfordulást, azt mutatják, hogy a volt dohányosok is hasonló rizikóval számolhatnak, mint a nemdohányzók, míg azok akik továbbra is dohányoznak, sokkal magasabb rizikót vállalnak.
A jelentés kihangsúlyozza, hogy ha időskorunkat egészségesebb aggyal érjük meg, valószínűleg tovább élünk boldogabb és önállóbb életet és sokkal kisebb az esélyünk arra, hogy kifejlődik a demencia. Az agy egészségének támogatása egész életen át fontos, de különösen fontos a középkorúak esetében, mert az agyi elváltozások már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődhetnek.
Az egészségesebb életvezetés pozitív lépés afelé, hogy megelőzzünk számos hosszú távú betegséget, beleértve a rákot, a szívbetegséget, az infarktust és a cukorbetegséget. Soha nem késő változtatni!
A legtöbb ember nincs tudatában azoknak a tényezőknek és tevékenységeknek, amelyek potenciálisan csökkentik a demencia kockázatát. Hat emberből alig egy (17%) tudta, hogy a barátokkal és a családdal való szociális kapcsolata csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Az embereknek csak negyede (25%) azonosította, mint lehetséges tényezőt a túlsúlyosságot és ötből csak egy (23%) mondta, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a kockázatot, segít a memória megőrzésében. A felmérés azt is feltárta, hogy több, mint kétharmada a megkérdezetteknek (68%) aggódik, hogy későbbi életszakaszában demenssé válik.
Martin Prince professzor szerint számos tanulmányból már most is van bizonyíték arra, hogy a demencia előfordulása csökkenő tendenciát mutat a magas-jövedelmű országokban, amely a lakosság rendszeres oktatásával, a növekvő tudatossággal, a javuló szív-érrendszeri egészségi állapotával hozható összefüggésbe.
A Nemzetközi Alzheimer Társaság ügyvezető igazgatója, Marc Wortmann szerint közegészségügyi szempontból nézve fontos megjegyezni, hogy a demencia kialakulásának veszélyét növelő kockázatok ugyanazok, mint amelyek más Nem Fertőző Betegségekhez vezetnek, u.m. a szív és érrendszeri betegségek, daganatok, cukorbetegség és tüdőbetegség.
A Bupa Nemzetközi igazgatója, Graham Stokes professzor szerint az életkorkor és a génállomány a betegség rizikófaktorai, de a nemdohányzás, az egészségesebb étkezés, a sport, a jó oktatás, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása is közrejátszik a demencia kialakulási esélyeinek minimalizálásában. Ezek a jó gyakorlatok lassíthatják a betegség előrehaladását azok esetében is, akik már demenciával élnek vagy akiknek tünetei vannak.
A Jelentés tartalmazza, hogy az egészséges életmód nagyobb hangsúlyt kap a magas-jövedelmű országokban, mint az alacsony- és közepes-jövedelmű országokban.
A becslések szerint 2050-ig a demens emberek 71 százaléka az alacsony- és közepes jövedelmű régiókban fog élni, tehát a kockázati tényezők csökkentését világszintű hatékony közegészségügyi programok bevezetése segítheti.
A Nemzetközi Alzheimer Társaság a Világjelentésében öt fontos dologra hívja fel a figyelmet, amivel csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata: 1. Vigyázzon a szívére!, 2. Mozogjon!, 3. Táplálkozzon egészségesen!, 4. Tornáztassa az agyát is!, 5. Élvezze a társas tevékenységeket!
A demencia és az idősödő népesség „ketyegő időzített bomba" világszerte.
A világ lakossága idősödik. Az orvostudomány és az egészségügy XX. századi fejlődése következtében az emberek hosszabb, életet élnek. Ez a Nem Fertőző Betegségek (Non-Communicable Disease (NCD)), így pl. a demencia nagyobb mértékű elterjedéséhez is vezetett.
Az életkor növekedésével párhuzamosan a betegség előfordulása robbanásszerű méreteket fog ölteni ebben az évszázadban, és a következő évtizedekben a helyzet rosszabbodása várható.
A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora.
2050-re a világ népességéből 1,5 milliárd ember lesz 65 év feletti (ENSZ), illetve 2 milliárd lesz 60 év feletti (WHO).
Az Alzheimer-kór a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívása. Közegészségügyi és szociális ellátási katasztrófa előtt áll a világ, ezért a kormányoknak, beleértve a magyar kormányt is, sürgősen és halaszthatatlanul lépniük kell, azonnali intézkedésekkel kell felkészülniük a pusztító Alzheimer-kórra!
A világ egészségügyi közössége felismerte, hogy a demencia globális fontosságú egészségügyi probléma, felismerte a cselekvés szükségességét és annak fontosságát, hogy a demencia problémaköre felkerüljön a világ közegészségügyi napirendjére.
Az ENSZ, a WHO, a G8-ak és a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI), amely nemzetközi non-profit szervezetként hivatalos kapcsolatot tart fenn a WHO-val, közösen szólítják fel a nemzeteket, a kormányokat, a döntéshozókat és illetékeseket, hogy a demenciát tekintsék kritikus közegészségügyi fontosságúnak és kezeljék világméretű közegészségügyi krízisként.
2011-ben az ENSZ Politikai Nyilatkozatában a demencia ötödikként bekerült a Nem Fertőző Betegségek közé. Az állam- és kormányfők felismerték, hogy a demenciának is, hasonló figyelmet kell szentelni, mint a cukorbetegségnek, a daganatoknak, a tüdő- és a szív-érrendszeri betegségeknek. E jelentős előrelépés teszi lehetővé a demencia korai felismerését és megfelelőbb kezelését, a hatékony egészségügyi programokhoz való hozzáférést, valamint a krónikus ápolási és kockázat-csökkentő programok kidolgozását.
A WHO 2012-ben közzé tett Demencia Jelentése a jó klinikai gyakorlatok (best practice) és a különböző országokból begyűjtött gyakorlati esettanulmányok bemutatásán kívül az eddigi legátfogóbb adatokkal szolgál, ideértve az alacsony- és közepes-jövedelmű országok nehezen hozzáférhető statisztikai adatait, amelyek drámaian hangsúlyozzák, hogy ez valóban egy globális probléma és nem csupán az „ipari társadalmak betegsége".
2013-ban a G8-országok Demencia Csúcstalálkozóján első alkalommal indítottak globális ellentámadást a demencia világproblémája ellen. Felhívták a figyelmet, hogy a jövőben drámaian fog emelkedni az idősek száma és a helyzet tovább romlik. A csúcstalálkozón elhangzott legújabb adat szerint 44 millió ember él demenciával világszerte. Az új statisztikák azt mutatják, hogy az egész világon növekedett a demenciával élők száma, 22%-os a növekedés a 2010-es korábbi becslésekhez képest. Ha ez így folytatódik, 2050-re Európában 16 millióan lesznek demensek. Felszólították a vezetőket, hogy a demencia kutatást tegyék globális prioritássá.
Az ADI a 2011 óta közzé tett éves Világjelentéseiben felszólítja a kormányokat a Nemzeti Demencia Stratégia elkészítésére annak érdekében, hogy a nemzeti egészségügyi és szociális ellátórendszerek megfelelően kiépüljenek és finanszírozva legyenek. A demencia különböző stádiumaiban lévő embereknek csak a stratégia által lehet biztosítani a jó minőségű, hosszú távú gondozást. Ahhoz, hogy a demenciával élők minőségi és teljes életet élhessenek arra van szükség, hogy a demencia népegészségügyi prioritás legyen és alapos, kész tervekkel, stratégiákkal rendelkezzünk.
A WHO Jelentése szerint 2010-ben 7,7 millió új demencia eset volt, ez négy másodpercenként egy új beteget jelent. Tekintettel a társadalmak globális elöregedési folyamatára 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elérheti akár az évi 24.6 millió főt. A betegszámok éves szintű növekedése 2010-2050 között várhatóan 16.15 millió fő lesz. Ez azt jelenti, hogy 646 millió új esetszám lesz az elkövetkező 40 év során, amihez hozzáadódik a jelenlegi 44 millió ismert demens betegszám, hacsak időközben nem találunk rá megfelelő gyógymódot, vagy olyan kezelést, amely késlelteti a betegség megjelenését vagy lassítja előrehaladását.
Az elkövetkező 40 év során várhatóan 682 millió ember fog Alzheimer-kórban szenvedni! Ez a szám jelentősen magasabb mint Észak-Amerika népessége (542 millió) és majdnem eléri az európai lakosok számát.
2010-ben az Európai Unióban közel 10 millióra, ebből Magyarországon 250.000-re tehető a demens-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké – vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse -, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség.
A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 70%-át okozza. Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. Az ADI 2011. évi adatai szerint a gondozók 40-75%-a jelentős pszichológiai betegséggel küzd, és 15-32%-a depresszióval.
Az ADI szerint a 44 millió beteg 75%-át hivatalosan nem diagnosztizálták – 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást.
A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 15 éve küzd közösen a Nemzetközi Alzheimer Társasággal és az Alzheimer Europe-al annak érdekében, hogy tekintsék az Alzheimer-kórt az európai közegészségügy egyik kiemelt kérdésének és kerüljön kidolgozásra egy európai cselekvési terv, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biztosítsa az Alzheimer-kór magasabb nemzeti egészségügyi prioritását. 1999 óta össztársadalmi szinten irányítja rá a figyelmet a demenciára, ezenbelül kiemelten az Alzheimer-kórra.
- Alzheimer Világkonferencia (Budapest, 2016. ápr. 20-24.): Meggyőződésünk, hogy egy ilyen rangú esemény sikeres megrendezése erőteljesen ráirányíthatja a Közép- Kelet-Európai régió döntéhozóinak és szakembereinek is a figyelmét a demenciával kapcsolatosan fennálló hiányosságokra, valamint megváltoztathatja mind a hazai döntéshozók, mind a magyar társadalom hozzáállását ehhez a drámai betegséghez.
- Nemzeti Demencia Stratégia: Az ENSZ, a WHO, a G8-ak, az Európai Unió és a Nemzetközi Alzheimer Társaság elvárásainak megfelelően hazánkban is mielőbb megalkotásra kerüljön a társaságunk kezdeményezésére és közreműködésével. A Stratégiával XXI. századhoz méltó egészségügyi és szociális szolgáltatásokat akarunk kialakítani a demens-betegek és gondozóik számára, amelyek kortól és társadalmi helyzettől függetlenül mindenki igényeit kielégítik.
Elérni, hogy a 250.000 demens-beteg és hozzátartozóik mindmáig rendezetlen egészségügyi-szociális helyzetének, komplex gondozásának és ápolásának megoldása érdekében a demenciát tekintsék hazánkban is kiemelt egészségügyi prioritásnak.
- A demens-betegek fogyatékossá nyilvánítása
- Ápolási díj minden demens-beteget gondozó hozzátartozónak
- Országos demens nappali ellátóhálózat létrehozása
- Minőségi demens-gondozó otthonok és részlegek létrehozása
- Országos Agybarát Közösséghálózat létrehozása – Prevenció és edukáció
- Távgondozás fejlesztése
Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már 84 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 2001 óta rendezi meg az Alzheimer Világnapot.
