2024.augusztus.24. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Alzheimer-Világnap 2012 – az időskori demencia fontos társadalmi problémává lett

13 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/64644"><img class="image image-preview" src="/files/images/mehid.jpg" border="0" width="300" height="171" /></a></span>2011. szeptember 19-20-án a Nem Fertőző Betegségek (NCD) megelőzéséről és szabályozásáról tartott ENSZ Közgyűlés csúcstalálkozóján a demencia ötödikként bekerült az ENSZ Politikai Nyilatkozatába. </p> <p> 

mehid2011. szeptember 19-20-án a Nem Fertőző Betegségek (NCD) megelőzéséről és szabályozásáról tartott ENSZ Közgyűlés csúcstalálkozóján a demencia ötödikként bekerült az ENSZ Politikai Nyilatkozatába.

 

mehid2011. szeptember 19-20-án a Nem Fertőző Betegségek (NCD) megelőzéséről és szabályozásáról tartott ENSZ Közgyűlés csúcstalálkozóján a demencia ötödikként bekerült az ENSZ Politikai Nyilatkozatába.

 

Az állam- és kormányfők felismerték, hogy a mentális és neurológiai rendellenességeknek, ideértve az Alzheimer-kórnak és más demenciáknak is, hasonló figyelmet kell szentelni, mint a cukorbetegségnek, a daganatoknak, a tüdő- és a szív-érrendszeri betegségeknek.

 

E jelentős előrelépés lehetővé teszi a demencia korai felismerését és megfelelőbb kezelését, a hatékony egészségügyi programokhoz való hozzáférést, valamint a krónikus ápolási és kockázat-csökkentő programok kidolgozását.

 

A nemzetek vezetői elismerték továbbá, hogy ezen nem fertőző betegségek globális terhei és veszélyei jelentik az egyik legnagyobb kihívást a XXI. század fejlődésére, amelyek aláaknázzák a szociális és gazdasági fejlődést világszerte.

  A 2012. április 11-én közzétett Jelentésében a WHO felismerte a demencia problémájának méretét és összetettségét, szorgalmazza, hogy a demenciát kritikus közegészségügyi fontosságúnak tekintsék a világ országai.

 A WHO és a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) által kiadott Jelentés felszólítja a kormányokat, a döntéshozókat és illetékeseket, hogy a demenciát kezeljék kiemelt fontosságú, világméretű közegészségügyi krízisként.

 Az új Jelentés irányadó fontosságú áttekintést nyújt a demencia globális hatásairól. A jó klinikai gyakorlatok (best practice) és a kölönböző országokból begyűjtött gyakorlati esettanulmányok bemutatásán kívül az eddigi legátfogóbb adatokkal szolgál, ideértve az alacsony- és közepes-jövedelmű országok nehezen hozzáférhető statisztikai adatait, amelyek drámaian hangsúlyozzák, hogy ez valóban egy globális probléma és nem csupán az „ipari társadalmak betegsége".

 A WHO Demencia Jelentése szerint 2010-ben 7,7 millió új demencia eset volt, ez négy másodpercenként egy új beteget jelent. Tekintettel a társadalmak globális elöregedési folyamatára 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elérheti akár az évi 24.6 millió főt. A betegszámok éves szintű növekedése 2010 és 2050 között várhatóan 16.15 millió fő lesz. Ez azt jelenti, hogy 646 millió új esetszám lesz az elkövetkező 40 év során, amihez hozzáadódik a jelenlegi 36 millió ismert demens betegszám, hacsak időközben nem találunk rá megfelelő gyógymódot, vagy olyan kezelést, amely késlelteti a betegség megjelenését vagy lassítja előrehaladását.

 Az elkövetkező 40 év során várhatóan 682 millió ember fog Alzheimer-kórban szenvedni! Ez a szám jelentősen magasabb mint Észak-Amerika népessége (542 millió) és majdnem eléri az európai lakosok számát (738 millió).

 

 

„A DEMENCIA KÖZEGÉSZSÉGÜGYI PRIORITÁS" JELENTÉS (WHO) főbb üzenetei:

 

  • A demencia nem tekinthető a korral járó „állapotnak".
  • A demencia esetek gyorsan növekvő száma azonnali cselekvést tesz szükségessé, különösen az alacsony és közepes-jövedelmű országok esetében, ahol a rendelkezésre álló források alacsonyak.
  • A betegség magas költségei a növekő esetszám miatt jelentős kihívást jelentenek az egészségügyi ellátó rendszerek számára. Világviszonylatban, a betegséggel járó költségeket évi 604 milliárd dollárra becsülik, és ez az összeg várhatóan gyorsabban fog növekedni, mint az esetszám.
  • A demencia első tüneteinek megjelenése után az emberek még hosszú évekig élnek. A megfelelő támogatással számos beteg képes arra, hogy a társadalom hasznos tagja maradjon, minőségi életet élhessen – és ezt lehetővé kell számára tenni.
  • A demencia hatalmas terhet jelent a gondozók számára, akik megfelelő támogatást igényelnek az egészségügyi, szociális, pénzügyi és törvényhozási rendszerektől.
  • Az országok közegészségügyi stratégiájában szerepelnie kell a demenciának. Szükséges minden érdekelt bevonása nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinteken az akciótervek többszintű egyeztetése és megvalósítása érdekében.
  • A demens embereknek és gondozóiknak gyakran egyedülálló rálátásuk van az állapotukra és életükre. Őket is be kell vonni az őket érintő stratégiák, a tervek, törvények és szolgáltatások kialakításának folyamatába.
  • A jelenleg megoldásra váró feladatok:

 

–         demencia-barát társadalmi légkör elősegítése világszerte,

–         a demenciát nemzeti közegészségi és szociális ellátási prioritásként kell kezelni,

–         javítani kell a demencia társadalmi megítélését és a demenciával kapcsolatos szakmai ismereteket,

–         beruházások szükségesek az egészségügyi és szociális ellátórendszerek javítására, a demenciával élő emberek és gondozóik jobb ellátása érdekében,

–         a közegészségügyi kutatások programjában a demenciát fokozott prioritásként kell kezelni.

        („Dementia: A Public Health Priority" letölthető a www.alz.co.uk/WHO-dementia-report

és a www.who.int/about/en/ internetes honlapokról.)

 

Az Alzheimer-kór a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívása. A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora.

 

2050-re a világ népességéből 2 milliárd ember lesz 60 év feletti. (WHO)

 

Az ADI 2012. évi Alzheimer Világjelentése szerint 2010-ben közel 36 millió ember élt demenciával világszerte. Évente 7,7 millióval növekszik az új esetek száma, ami azt jelenti, hogy a világban négy másodpercenként fordul elő egy új eset (ez a szám pl. Svájc vagy Izrael lakosságának felel meg). Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik, 2050-re több mint megháromszorozódik a demenciában szenvedő emberek száma. 2030-ra eléri a 66 milliót, 2050-re 115 millió fölé emelkedhet az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedők száma, ami azt jelenti, hogy a világon minden 85. ember áldozatává válik a betegségnek.

 

2010-ben az Európai Unióban közel 10 millióra (WHO), ebből Magyarországon 160.000-re tehető az Alzheimer-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké – vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse -, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség.

 

A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 70%-át okozza. Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. (Az ADI 2011. évi adatai szerint a gondozók 40-75%-a  jelentős pszichológiai betegséggel küzd,  és 15-32%-a depresszióval.)

 

Egy gyakori tévhittel ellentétben, a demencia (szellemi hanyatlás) nem az öregedési folyamat természetes velejárója; ez egy betegség, amely ráadásul pusztító hatással van a beteg egész családjára.

 

Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.

 

Az Alzheimer Világjelentés szerint a 36 millió beteg 75%-át hivatalosan nem diagnosztizálták – 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis -, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást.

 

A magas jövedelemmel rendelkező országok egészségügyi szakemberei részére magas színvonalú diagnosztikai eszközök állnak rendelkezésre, ennek ellenére az elsődleges ellátásban (pl. háziorvosok) itt is alacsony az Alzheimer diagnózisok száma. Közzétett kutatási adatok szerint a gazdagabb országokban is csak az esetek 20-50%-át diagnosztizálják az elsődleges ellátásban.

 

Az alacsony jövedelmű országokban a diagnosztizálatlan esetek száma ennél sokkal magasabb. Például egy Indiában készült tanulmány szerint a demens emberek akár 90%-ának nincs diagnózisa.

 

2010-ben a demencia költsége világszerte meghaladta a globális GDP 1%-át, számszerűen 604 milliárd USD-t.

 

Ha az összes demens beteget egy vállalat látná el, ez a vállalat lenne a legnagyobb bevételű cég a világon, lehagyva a Wal-Mart-ot (414 milliárd USD) és az Exxon Mobil-t (313 milliárd USD).

 

A Világjelentés felhívja a kormányok figyelmét arra, hogy a demencia korai felismerése, diagnózisa és kezelése jelentős, hosszú-távú gazdasági előnyökkel járhat az egészségügyben és a társadalmi rendszerekben, akár 10,000 USD /beteg megtakarítással is járhat a magas jövedelmű országokban. Ellenkező esetben az Alzheimer-kór a XXI. században valóságos pénzügyi rémálommá válik, nyomában az egyénre, családokra és a közösségekre gyakorolt pusztító hatással.

 

Ajánlásuk szerint a kormányzatoknak és orvosszakmának most kell szorosan együttműködni, hogy megfékezhetővé váljék az Alzheimer-kór területén kialakuló globális „ápolási szakadék", amely a diagnózis- és ápolás elmaradásának következménye.

 

A megelőzésre, kezelésre és gondozásra irányuló kutatásokra fordított összeg messze elmarad a más betegségekre szánt összegektől – az Alzheimer-kór sokkal nagyobb gazdasági hatásai ellenére.

 

Közegészségügyi és szociális ellátási vészhelyzet előtt állunk, és azonnali intézkedésekkel kell felkészülni a pusztító Alzheimer-kórra! A kormányoknak lépniük kell!

 

A Világjelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy minden országnak szüksége van egy átfogó Nemzeti Alzheimer/Demencia Stratégiára, amely a korai diagnózisra és gyógykezelésre, a gyógyászati és szolgáltatási infrastruktúrák megerősítésére, valamint a kutatások pénzügyi támogatására és elősegítésére összpontosít.

 

 

Az. Alzheimer Világnap célja

 

Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már 78 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

 

A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 12 év óta küzd közösen tagszervezetként a Nemzetközi Alzheimer Társasággal és az Alzheimer Europe-al annak érdekében, hogy tekintsék az Alzheimer-kórt az európai közegészségügy egyik kiemelt kérdésének és kerüljön kidolgozásra egy európai cselekvési terv, valamint, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biztosítsa az Alzheimer-kór magasabb nemzeti egészségügyi prioritását.

 

 

Társaságunk össztársadalmi szinten kívánja ráirányítani a figyelmet az Alzheimer-kórra és a demencia más formáira.

 

Folytatjuk az Alzheimer-kórt övező stigmák, tabuk és tévhitek elleni küzdemünket. Ebből a célból Alzheimer Világnapi Memória Híd Koncertet szervezünk 2012. szeptember 21-én a budapesti Vörösmarty téren.

 

Az Alzheimer Világnapon az ENSZ 2011. évi Politikai Nyilatkozatára és a WHO 2012. évi Jelentésére hivatkozva

 

  • eljuttatjuk a kormány tagjai részére a brit teljes Nemzeti Demencia Stratégia nyílt hozzáférésű vezetői összefoglalójának magyar adaptációját, amely a brit Egészségügyi Minisztérium (Department of Health) hozzájárulásával készült. A kiadványt a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága állította össze;

 

  • felszólítjuk a kormányzatot, hogy

 

–          a demenciát tegyék hazánkban is kiemelt egészségügyi prioritássá;

 

–          a teljes Nemzeti Alzheimer Stratégia kidolgozását mielőbb tűzzék napirendre, mint már több EU tagországban és az USA-ban;

 

–          nyújtsanak minőségi egészségügyi és szociális ellátásokat a betegnek és gondozóiknak;

 

–          haladéktalanul tegyék meg a szükséges lépéseket egy országos demens napközi-hálózat kiépítésére;

 

–          minden Alzheimer-beteget gondozó kapja meg az Ápolási díjat bárhol is él az ország területén;

 

–          a magyar jogalkotásban minden fogyatékosokat érintő rendelkezés hatályát automatikusan terjesszék ki az Alzheimer-betegségben szenvedőkre, mivel az ENSZ Egyezmény és a 2007. évi XCII. Törvény értelmében az Alzheimer-betegek is értelmileg fogyatékosok;

 

–          finanszírozzanak olyan preventív ismeretterjesztő és figyelemfelhívó programokat, amelyek arról tájékoztatják a társadalmat, hogyan csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata.

 

Alzheimer Világnapi Esemény

 

ALZHEIMER VILÁGNAPI MEMÓRIA-HÍD KONCERT

 
„Jobb Veled a Világ ­ ÉlőLáncReakció" indul világ körüli útjára 
az emberek boldogabbá válásáért tudatos jócselekedetekkel

 

             Helyszín: Budapest, V. ker. Vörösmarty tér

 

                    Időpont: 2012. szeptember 21. (péntek) 17.00 – 18.30

 

Közreműködők:

 

                  Bagdi Bella énekes

Berkes Gabriella musical színművész

Berkes Olivér előadóművész

Dávid Viktória Lyra-díjas gospel énekes

Jazz And More – karigazgató: Halkovics Ágnes

 

Műsorvezető: Berkes Gabriella musical színművész

 

A koncert szervezője: Himmer Éva

 

A művészek azért vállalták a fellépést, hogy segítsenek felhívni a társadalom figyelmét a gyógyíthatatlan Alzheimer-kórra, amelynek bárki „áldozata" lehet, így egyre többünk nagyszülei, szülei, rokonai, barátai és ismerősei is.

 

A Nemzetközi Alzheimer Társaság „Álljunk ki! Beszéljünk róla! Tudom! Teszem!" („Stand Up! Speak Out! I Can! I Will!") világméretű kampányához csatlakozva indítjuk útjára a „Jobb Veled a VilágÉlőLáncReakció" kampányunkat, amely most éppen az Alzheimer-kórt övező stigmák, tabuk és tévhitek megszűnését segíti elő,de megteremti a lehetőségét annak is, hogy a szeretet, az elfogadás, az összefogás, az egymásért érzett felelősség kimagasló példája legyen itthon és világszerte is.

 

Széles körű összefogásunkkal hídként kívánunk szolgálni a közösség javára, amely bizonyára hatással lesz a saját és családunk életére és potenciálisan a nagyvilágra is.

A MEMÓRIA HÍD üzenete

 

  • A Memória Híd összekötő kapocs az Alzheimer-betegek, a családok, barátok, ismerősök és a társadalom tagjai között.
  • Meggyőződésünk, hogy az Alzheimer betegektől mindannyian sokat tanulhatunk arról, hogy kik vagyunk és mi tesz bennünket emerivé; saját emberiességünkre tudnak emlékeztetni, amiről időnként megfeledkezünk.
  • Az Alzheimer-betegek tanítani tudnak bennünket türelemre, figyelni a szavakon túli jelentésekre, hogyan engedjük el a jelentéktelen dolgokat, hogyan éljünk a jelenben, hogyan fogadjuk humorral és méltósággal a változásokat. Az Alzheimer-betegek megtaníthatnak bennünket arra, hogyan szeressük az életet és egymást.
  • A Memória Híd egy más megközelítése az odafigyelésnek, a tanulásnak és a szeretetnek.

 

 

 

A koncert fő támogatója:

 

Bagdi Bella www.bagdibella.hu

Jobb Veled a Világ Alapítványwww.jobbveledavilag.hu,

 

Bagdi Bella olyan személyiségfejlesztő tréner, aki dalaival tanít. Azokat a tanításokat zenésíti meg, amelyek az ő életére is nagy hatással vannak, és amelyeket megzenésített pozitív megerősítések formájában ad tovább az embereknek.

 

Folyamatosan telt ház előtt koncertezik, dalai egyre több emberre vannak gyógyító, erőt adó, nyugtató és feltöltő hatással. Ő az első aranylemezes életmódfejlesztő énekesnőnk!

 

 

http://bagdibella.hu/cikkek/sajto

 

 

A koncert támogatói:

 

Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága – www.alzheimerweb.hu

Jazz And More – www.jazzandmore.hu

Magyar Vöröskereszt – www.magyarvoroskereszt.hu

Rotary Hungary – www.rotary.hu

Rotaract – www.rotaract.hu

Gerbeaud Cukrászda – www.gerbeaud.hu/cukraszda

Moravcsik Alapítvány – www.moravcsikalapitvany.hu

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.