A közmondás tartalmának igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy olyan eseményre is érvényes, melyet világszerte, sok helyen, ugyanazon a napon rendeznek, idén mégis majdnem egy héttel később került rá sor. Az esemény pedig egy különleges bor ünnepe. A Malbec egy nem teljesen tisztázott eredetű szőlőfajta, mely előbb Franciaországban örvendett nagy népszerűségnek, később pedig átkerült Argentínába, bizonyítottan 1853. április 17-én. Onnan indult világhódító útjára, oly sikeresen, hogy április 17-ét, mint a Malbec Világnapját ünnepeljük. Idén viszont pont Nagycsütörtökre esett, ez a késedelem oka.
Az immáron hagyományosnak tekinthető, világnapi Malbec bemutató tehát, ha később is, de megtörtént, megszokott helyén, a Winhub Borközpontban. 
Nem árulunk el titkot azzal, ha elmondjuk: a tulajdonosa argentin származású, birtokán maga is termel Malbec-et. Ezt a nemzetközi szinten is egyedülálló borközpontot azért hozta létre, hogy a borozás és a borvilág minden szereplőjét kötöttségek nélkül kapcsolhassa össze. Egy intenzíven pezsgő, élettel teli teret kínál a fogyasztóknak is, ahol minden borral, és egyéb alkoholkülönlegességekkel kapcsolatos termék, információ megtalálható, kötetlen, barátságos környezetben – legyen szó akár egy grandiózus kóstolóról, akár egy szürke hétköznapon, munka utáni baráti borozásról. Sőt, aki figyelmes szemmel járkál Budapesten, már észrevehette, hogy rövidesen a Körúton, a Royal szállodánál is nyílik egy újabb Winehub. 
Az ünnepi bemutatón megjelentek közül a „Wineage” – nevük beszédes, borkor-t jelent és a tapasztalok azt mutatják, jelenleg valóban abban vagyunk – az „újvilági” borok forgalmazásával foglalkozik. A tavaly már látottak közül ismét elhozták a fehér Malbecet, de egy új pince is debütál az idén, az argentínai Mendoza vidékén dolgozó Cobos. Csúcskategóriájú borokat készítenek, mint például a fiatalabb, gyümölcsösebb jellegű Felino és a Bramare. A Viña Cobos olyan borokat készít, amelyek hitelesen kifejezik azt a terroirt, amelyből származnak. Paul Hobbs, a Viña Cobos alapítója és borásza 1988 óta dolgozik Mendoza különböző terroirjainak feltárásán, Luján de Cuyo és a Valle de Uco legkiválóbb régióit keresve, hogy olyan borokat állítson elő, amelyek kiválóan tükrözik eredetüket. Ezeket a borokat világszerte elismerik mind a kritikusok, mind a fogyasztók. 
A bemutatón önálló asztallal képviseltette magát az argentin Nagykövetség és ezen az asztalon hatféle bor sorakozott. Mindegyik részletes bemutatására nem vállalkozhatunk, de a két legérdekesebbre igen. Ezek egyike az Ojo de Agua pincészetnek a 2023-as évjáratú Puro (Tiszta) Malbecje. Itt főleg organikus, tiszta biotermeléssel foglalkoznak. Az Andokban, 1100 méteren van a pincészetük. A napi nagy hőingadozás segít a megfelelő cukortartalom kialakulásában. Kevés a csapadék, tehát magas a napsütéses órák száma. Mindezek hatására sokkal bársonyosabb borok készülnek a Malbec fajtából, mint a világ más tájain. Rubinos, de kicsit lilás is bor színe, az illata pedig robbanóan gyümölcsös, az erdei gyümölcsök íze dominál benne. A másik pedig az Escorihuela Gajcon pincészet 2022-es Gran Reserva bora. Ez a nyár kevésbé volt forró, kevesebb eső esett, más lett a savak egyensúlya. Francia tölgy hordóban érlelték egy évig, majd ugyanennyi ideig palackban is. Alkoholtartalma magas, 14,3 fok, a legjobb ízét úgy tízéves korában mutatja! 
Nem először volt jelen a bemutatón a Haraszty pincészet, de most mindössze egyetlen bort hozott. Ám ez viszont fantasztikus! Talán annyiban izgalmas, hogy egy kevés Cabernet Sauvignon is került hozzá. Megmarad a Malbec alap karaktere, a szerkezetéhez a Cabernet egy picit hozzá tud tenni. Viszonylag fiatal, gyümölcsorientált, mellette pedig csodálatos „fűszerkészlete” van. A frissen őrölt rózsabors, zöldbors, feketebors, mellett a puha, feketebogyós gyümölcsök, áfonya, hozzá még szilva, némi cseresznye, pici csoki, esetleg dohány is érezhető – ami pedig még érdekesebb, gyakran az ibolya aromáit mutatja. Tehát valóban egy igazi, nagytestű, komplex bort ad. A termőhelye ennek is a Mendoza vidék Argentínában. A hegyen felfelé, minden 150 méter után 1 fokot hűl a levegő. Nappal nagyon meleg van, az éjszaka hideg, ami döntően befolyásolja a szőlő életműködését, az ízanyagok kialakulását. A bor magas tannintartalma miatt inkább vörös-, vaddisznó-, szarvashúsokból készült ételekhez, kemény sajtokhoz ajánlják.
Ugyancsak visszatérő vendége a világnapi bemutatóknak a Zombory pincészet. Most a 2021-es Vivante és a 2019-es Trez Rezerva palackjai álltak az asztalon. A Vivante kicsit könnyedebb, csak hat hónapig volt francia hordóban, így kissé gyümölcsösebb, tanninja is enyhébb. A Rezerva kis tölgyfahordókban 14 hónapot töltött. A két bor között jól érezhető a különbség, A Vivante könnyedebb, gyümölcshangsúlyos, a mindennapok bora lehet, míg a másikban – a hosszabb érlelésnek köszönhetően – mélyebb ízekkel találkozunk, a „hordófűszerek” is gazdagabban vannak jelen. Nemcsak egy jó steak mellett, hanem önmagában is nagyon kellemes. Jó a szerkezete, bársonyos, kicsit kerekíti a magasabb alkoholtartalma is, ami nagyon szép harmóniát alkot a borral. A nevében jelzett Trez mutatja, hogy a pincészetnek három tulajdonosa van, akik hozzáértők, beleszólnak az elkészítés menetébe. Főborászuk, Roberto de la Motta egész Argentínában elismert, így bor minősége valóban sokoldalúan garantált.
