Amikor emelkedtek az árak, az élelmiszer-kiskereskedelem mennyiségi forgalma csökkent nálunk is, Európában másutt is

 A negyedik negyedév során mennyiségben csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az év korábbi részéhez képest Magyarországon. De az európai átlagos növekedés is lassult az év második felében: Az árak emelkedését követően több európai országban csökkent az eladott árumennyiség. Többek között erről számolt be Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója, a piackutató vállalat sajtótájékoztatóján 2009 február 24.-én Budapesten.

 A negyedik negyedév során mennyiségben csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az év korábbi részéhez képest Magyarországon. De az európai átlagos növekedés is lassult az év második felében: Az árak emelkedését követően több európai országban csökkent az eladott árumennyiség. Többek között erről számolt be Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója, a piackutató vállalat sajtótájékoztatóján 2009 február 24.-én Budapesten.

    Tizenegy európai országban, köztük Magyarországon is csökkent tavaly az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum – mennyiségben mért – kiskereskedelmi forgalma az előző évhez képest. Többek között ezt tartalmazza a piackutató cég jelentése trendekről.  

    Hazánkban múlt év október-decemberben a boltok 3,5 százalékkal kevesebb élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot adtak el, mint az egy évvel korábbi hasonló periódusban. Az első negyedévben még az eladott mennyiség stagnálását, a másodikban 1,7, a harmadikban pedig 3 százalékos csökkenését regisztrálta a Nielsen.

    – A magyar fogyasztók különbözőképpen reagáltak a válságra. Egy részük érzékelhetően az alacsony árakat kínáló boltokhoz fordult a negyedik negyedévben. Ugyanakkor a szupermarket és a drogéria forgalma is jóval átlag felett nőtt – mutatott rá Szalókyné Tóth Judit. – Figyelemre méltó, hogy a vezető gyártói márkák piaci részedése vagy stabil maradt, vagy pedig emelkedett, mind a legnagyobb forgalmú élelmiszereknél, mind háztartási vegyiáruknál és kozmetikumoknál.

    Hozzátette, hogy a magyar vásárlók promóció-érzékenysége tavaly fokozódott: Az emberek azáltal is szeretnék fenntartani fogyasztásukat, hogy megszokott márkáikat árengedmény vagy más promóció keretében szerzik be. Például

hazánkban minden ötödik vevő hajlandó boltot változtatni, számára vonzó promóció hatására.

    Ha 21 európai ország átlagát nézzük, akkor az áremelkedések hatására a kiskereskedelmi forgalom mennyiségi növekedése megállt. A mennyiségben mért eladás ugyanis földrészünkön, az első negyedévben még átlagosan 2,6 százalékkal emelkedett, az előző év hasonló időszakához képest. A második negyedévben a növekedés mértéke már csak 0,4, utána 0,2 majd 0,4 százalék.

    Az élelmiszerek drágulását a mennyiségi forgalom csökkenése körülbelül hat hónappal szokta követni, tapasztalataink szerint. Így a Nielsen szakértői 2009 első, illetve második negyedévére prognosztizálják az őszi pénzügyi válság negatív hatását  az európai bolti eladásokra.

    Magyarországon az élelmiszer és vegyiáru kiskereskedelmi forgalma értékben 2007 negyedik negyedévben 9 százalékkal emelkedett, az előző év hasonló időszakához képest. Azóta az ütem minden negyedévben csökkent. Idén az első negyedévben 8,8, a másodikban 7,4, a harmadikban 5,7, a negyedikben pedig 5,2 százalékra. 

    A növekedés Európa-bajnokai továbbra is a lengyelek. Ott az élelmiszer és háztartási vegyiáru bolti eladása értékben 16,5 mennyiségben  pedig 10,4 százalékkal nőttek tavaly, az előző évhez képest. Az értékben utána következő Törökországban 13,0, Csehországban 11,7, Portugáliában 7,8 százalék a mutató. További sorrend: Norvégia, Spanyolország, Szlovákia, Svájc, Magyarország és Finnország áll a tizedik helyen ebből a szempontból.

    Mennyiségben tíz országban adtak el tavaly több élelmiszert és háztartási vegyiárut a kiskereskedelemben, mint egy évvel azelőtt. Lengyelország után Portugáliában a növekedési ütem 4,3 százalék, majd Törökország következik, Norvégia, Csehország, Svájc, Szlovákia, Spanyolország, Hollandia és Nagy-Britannia. A többi vizsgált országban csökkent az eladás.

    Legnagyobb mértékben csökkent a bolti forgalom tavaly Írországban, 3,8 százalékkal, majd Dánia, Magyarország, Németország, Franciaország, Svédország, Ausztria, Finnország, Belgium, Görögország és Olaszország következik.

    Az európai piacok elemzését összegezve Szalókyné Tóth Judit megállapította:

    – A trendek alapján a Nielsen azzal számol, mind az európai átlagot, mind a magyar piacot tekintve, hogy a kiskereskedelmi értékesítés mennyiségben még csökken az idei első negyedévben. Értékben a forgalom jó néhány piacon az eddiginél kisebb mértékben növekszik majd. Magyarországon azt látjuk, hogy a vevők egy része az alacsonyabb árakon árusító üzletek felé fordul, és olcsóbb termékeket keres. Többen vadásznak promóciókra, mint korábban. Ugyanakkor a vezető márkák megőrizték vagy növelték piaci részesedésüket. Gyártóik ráfordításai és aktivitásai a márkaépítés érdekében a piaci pozíció tartása szempontjából meghozták az eredményt.

##   

Táblázat. Néhány országban az élelmiszer és háztartási vegyiáru – mennyiségben mért – kiskereskedelmi forgalmának alakulása az elmúlt évben.  Százalékban. Mindig az előző év hasonló időszakához képest.

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Táblázat. Néhány országban az élelmiszer és háztartási vegyiáru – értékben mért – kiskereskedelmi forgalmának alakulása az elmúlt évben, nominálisan. Százalékban. Mindig az előző év hasonló időszakához képest.

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

###

Módszertan:

A Nielsen "Growth Reporter" címmel negyedévenként teszi közzé elemzését az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum európai kiskereskedelmi forgalmáról, huszonegy ország, köztük Magyarország adatai alapján. A jelentés azon kategóriák elemzésén alapul, amelyek forgalmát a Nielsen valamennyi országban folyamatosan méri.