A nagy sikerű év eleji kínai és január végi francia turné után április végén Japánba utazik a Concerto Budapest. A zenekar a Folle Journée fesztiválon kapott felkérést a neves francia fesztivál japán „testvérrendezvényén" való részvételre. A 8 nap alatt (április 29 – május 6) 9 koncertet ad a Concerto Budapest, a repertoáron Bach, Berg és Schönberg művei mellett Schubert-Mahler: Halál és a lányka című darabja is elhangzik, amellyel május 26-án 19:30-tól a Művészetek Palotájában találkozhat a közönség.

 

A nagy sikerű év eleji kínai és január végi francia turné után április végén Japánba utazik a Concerto Budapest. A zenekar a Folle Journée fesztiválon kapott felkérést a neves francia fesztivál japán „testvérrendezvényén" való részvételre. A 8 nap alatt (április 29 – május 6) 9 koncertet ad a Concerto Budapest, a repertoáron Bach, Berg és Schönberg művei mellett Schubert-Mahler: Halál és a lányka című darabja is elhangzik, amellyel május 26-án 19:30-tól a Művészetek Palotájában találkozhat a közönség.

 

A Japán út előtt április 25-én, a Zeneakadémián hallhatjuk a Concerto Budapestet a „Zongora és trombita, ha találkozik" koncert keretében Bogányi Gergely és Boldoczki Gábor közreműködésével.

 

Két kitűnő szólista lesz ezen az estén a Concerto Budapest vendége: a főleg romantikus műveket játszó zongoraművész, Bogányi Gergely ezúttal Sosztakovics I. zongoraversenyét mutatja be; a darabban szintén szólószerepet játszó trombita – és a hangszert virtuóz módon megszólaltató Boldoczki Gábor – pedig ironikusan kommentálja a zongora dallamait.

A zongoraverseny előtt – az este nyitó darabjaként – Bach C-dúr szvitje hangzik el, amely csupa francia táncot sorakoztat fel. A koncerten harmadikként egy Magyarországon még soha nem hallott mű, a világhírű zongoraművészként és jazz-zenészként is ismert Fazil Say kifejezetten Boldoczki Gábor számára írt Trombitaversenye hallható majd: a rendkívüli odafigyelést igénylő mű a szerző török népzenei gyökereiből, valamint jazz iránti vonzódásából táplálkozik. Az est zárásaként a zenekar Sosztakovics IX. szimfóniáját szólaltatja meg, amelyet szerzője örömteli, vidám kis darabnak nevezett, és amelyet játékossága miatt gyakran Haydn szimfóniáihoz hasonlítanak. A zenekart ezúttal nem annak vezetője, Keller András, hanem a Kossuth-díjas Medveczky Ádám vezényli.

 

A program:

J. S. Bach: C-dúr szvit (BWV 1066)

Feltehetően Köthenben keletkezett, az 1720-as évek elején, a nagy mester szólószonátáinak és kamarazeneműveinek időszakában. A bevezető Ouverture nagyszabású és méltóságteljes formája kamarazenei és concerto elemeket foglal magában. A hagyományos, páratlan ütemű Courante és a két páros ütemű Gavotte után a szvitmuzsikában éppenséggel nem közkeletű velencei tánc, Forlane hangzik fel. Ezt követően ismét kettesével összetartozó tánc-párok: két Menüett, két Bourrée és két Passepied szólal meg olyan módon, hogy a második tánc mindig trióként ékelődik az első tánc kétszeri felhangzása közé. (Pándi Marianne: Hangversenykalauz)

 

Sosztakovics: I. Zongoraverseny op. 35

Az I. zongoraversenyt Sosztakovics 1933-ban írta, és ugyanebben az évben maga mutatta be a Leningrádi Filharmonikusokkal. Az együttes hangszerelése szokatlan: vonósokból és egy trombitából áll. Az első tétel elején rövid, szellemes dallammal jelentkezik a trombita, majd a főtémával belép a zongora. Felgyorsult tempó során mutatja be a szólóhangszer a tétel második témáját. A tétel kidolgozása, amellett, hogy tervszerűen gyarapítja a hangzás volumenét, gyakran él az ellenpont technikájával. A befejezésnél az első téma hangzik fel a trombita elnyújtott, mély kiáltásai felett. A lassú, második tétel keringő ritmusban íródott, szélesen kibontakozó, nagy lélegzetű dallamát először a hegedűk szólaltatják meg. Ezúttal is gyorsul a tempó, és erősödik a dinamika. A téma most a trombitán hangzik fel, majd átveszi a zongora. A harmadik tétel 29 ütemes közjáték, amelyben a zongora két kadenciát mutat be, egyiket zenekari kísérettel. A zárótétel szilaj kedvű, gyakran parodisztikus zenéjében a trombita a tréfacsináló. A jókedv tetőpontján meglepetés is éri a hallgatót: Beethoven G-dúr zongora-rondójának az elveszett garast tombolva kereső, groteszk témája hangzik fel a zongora nagyszabású kadenciájában. (Pándi Marianne: Hangversenykalauz)

 

Fazil Say: Trombitaverseny op. 31 (magyarországi bemutató)

 

Sosztakovics: IX. szimfónia op. 70

Az 1945-ben keletkezett IX. szimfónia örömteli alkotás, „vidám kis darab" – mint szerzője jellemezte. A mű rövid, kidolgozása egyszerű. 1945-ben Jevgenyij Mravinszkij vezényelte bemutatóját Leningrádban.

Sosztakovics szimfonikus művészetének középső ideje a második világháború időszakára esett. A IX. szimfónia a háború diadalmas befejezésének ujjongó visszhangja. Első tételének gondtalan könnyedsége az ifjúság arany idejét idézi vissza; de ugyanakkor a szimfónia műfajának aranykorát, Haydn művészetét is feleleveníti. A második tétel elmélyült, bensőséges lírájú zene. A scherzo az egész szimfónia hangulati tetőpontját jelenti különféle táncdallamok variációs feldolgozásával. Ez is vidám, szinte gyermekesen üde muzsika. A reá következő Largo recitatív-szerű közjáték a scherzo és a finálé között, amely ismét csillogó és derűs, mint a mű egésze. (Pándi Marianne: Hangversenykalauz)

 

2015. április 25. 19:30

Zongora és trombita, ha találkozik

Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora, Boldoczki Gábor – trombita

Vezényel: Medveczky Ádám

Zeneakadémia

 

http://hu.concertobudapest.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük