Aranyos borjú a törpezebuknál a Fővárosi Állatkerben
5 perc olvasás
_18.jpg "aranyos borjú a törpezebuknál a fővárosi állatkerben 3")
A törpezebuk is csatlakoztak ahhoz a mintegy harminc állatfajhoz, amelyeknél jelen pillanatban is cseperedő kölyköket, fiókákat, kisállatokat láthat a nagyközönség a Fővárosi Állat-és Növénykertben.
A törpezebuk is csatlakoztak ahhoz a mintegy harminc állatfajhoz, amelyeknél jelen pillanatban is cseperedő kölyköket, fiókákat, kisállatokat láthat a nagyközönség a Fővárosi Állat-és Növénykertben.
Zebina már az ötödik borját hozta a világra. A jövevény 2013. június 22-én látott napvilágot, tehát kicsit több mint egy hetes, és már azt is lehet tudni, hogy hím ivarú borjúról van szó.
Sok más állathoz hasonlóan az Állatkert törpezebu családja is gyarapodott a közelmúltban. Június 22-én ugyanis egy életerős borjú látott itt napvilágot. A kicsi hímnek bizonyult, nevet viszont mostanáig még nem kapott. Egyébként kiváló az étvágya, és remekül fejlődik.
Zebina, az anyaállat meglehetősen termékeny, mert már 2009 áprilisában, 2010 májusában, 2011 júniusában és 2012 júniusában is világra hozott egy-egy borjút, vagyis hároméves kora óta minden évben életet adott egy utódnak. A legutóbbi két borjú egyébként a Zelk Zoltán, illetve a Zelda neveket kapta. Zebina mind a négy korábbi utódját sikeresen felnevelte, a mostani borjúról tehát tapasztalt anyaállat gondoskodik.
A törpezebuk a jól ismert szarvasmarhák közeli rokonai, és hozzájuk hasonlóan szintén háziállatok. Amíg azonban a „normál" marhák őse a már kihalt őstulok eurázsiai alfaja volt, a zebukat az őstulok dél-ázsiai alfajától (Bos primigenius namadicus) eredeztetik, annak háziasítása nyomán alakultak ki. A zebuk háziasításának központja az Indus folyó völgye volt, amit a 4400 évvel ezelőtt virágzott harappa kultúra idejéből fennmaradt, zebut ábrázoló pecsétnyomók is igazolnak. Napjainkban egyébként nemcsak Ázsiában, hanem Afrika számos területén, illetve Madagaszkár szigetén is tenyésztik. Törpe változatait gyakran kedvtelésből is tartják. A zebuk sajátossága, hogy a martájékon zsírszövettel teli púpot viselnek. Az újszülötteknél azonban ez – a tevékhez hasonlóan – még igen fejletlen, hiszen a nagy zsírpúp nagyon megnehezítené az ellést. A púp kezdeménye azonban már most látható a borjú marján.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben hosszabb szünet után 2007 óta vannak ilyen állatok, ekkor érkezett a most született borjú anyja is a Berlini Állatpark ajándékaként.
A törpezebu borjún kívül persze sok más kisállat is akad az Állatkertben.
Az elmúlt hónapokban a vombatok, a szerecsenmakik, a gyűrűsfarkú makik, az éji majmok, a mókusmajmok, a jávai langurok, az ázsiai elefántok, az indiai oroszlánok, a szurikáták, a törpe mongúzok, a nílusi repülőkutyák, a hucul lovak, a magyar tarkamarhák, a cigája juhok, a kameruni juhok, a kameruni törpekecskék, az indiai antilopok, a zsiráfok, az arany agutik, a szivárványlórik, a jácintkék arák, a sörényes galambok, a pápaszemes pingvinek, a kínai törpefürjek és a rózsás gödények is szaporulattal örvendeztették meg az állatbarátokat.
Két ifjú ormányosmedve is cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az állatok most három hetesek, és bár testvérekről van szó, mindkét állatnál más-más nevelési módszert alkalmaznak. Az egyik kölyök ugyanis teljesen természetes módon cseperedik: Júlia, a tizenöt esztendős, tehát meglehetősen idős anyaállat gondoskodik róla. A másik kicsit azonban néhány nap elteltével különválasztották és mesterségesen kezdték el nevelni. Fennállt a veszélye ugyanis annak, hogy az idős nőstény nem lesz képes mindkét kölyköt rendben felnevelni. Emellett az „Állatok akcióban" című népszerű etológiai állatbemutató viszonylag szelíd (nem igazán simogatható, de azért emberek közé vihető) ormányosmedvéinek utánpótlásáról is gondoskodni kell. A gondozók által nevelt állatot tehát, aki éppen a mesterséges nevelés miatt várhatóan felnőtt korában is együttműködő lesz, a későbbiekben az állatbemutatókon láthatja majd a közönség.
A szülőktől különválasztott kicsiről már biztosan lehet tudni, hogy hím, és a gondozók már keresik azt a nevet, ami jól kimondható hívónévként is. A másik, az anyja mellett hagyott kölyökről viszont pillanatnyilag még nem tudni, hogy milyen nemű. A kölykök szülei egyébként furcsa párt alkotnak. Az anya tizenöt éves életkorával ugyanis olyan idős, hogy szinte már az is biológiai különlegességnek számít, hogy sikeresen utódokat hozott a világra. A hím azonban csak a közeljövőben tölti be negyedik életévét, így az ivarérettséget is csak az elmúlt fél évben érhette el.
A vörösorrú ormányosmedve (Nasua nasua) a mosómedvefélék rokonságába tartozó, Közép- és Dél-Amerikában honos erdőlakó emlősállat. Étlapján rovarok, apróbb gerincesek, madárfiókák és tojások mellet nagyrészt növényi eredetű táplálékok, gyümölcsök, bogyók és gombák szerepelnek. A nőstények 77 napos vemhesség után 1-4 utódot hoznak a világra.
Az apróságok felnövekedve 3 éves koruk után érik el az ivarérettséget. Élettartamuk a vadonban ritkán haladja meg a 7-8 évet, állatkertekben viszont akár 15-17 évig is élhetnek.
Annak érdekében, hogy a vakáció ideje alatt minél többen meglátogathassák a jövevényeket, az Állatkert a nyári időszakra kedvezményes nagyszülő-unoka páros jegyet vezetett be. Ezzel a kedvezményes jeggyel egy fő nyugdíjas és egy fő 14 éven aluli gyermek léphet be az Állatkertbe a hét bármely napján. (lásd: http://euroastra.hu/node/72107)
Fővárosi Állat- és Növénykert
Budapest, Állatkert krt. 6-12
Lantai József
