Ország Lili: Szorongás 1955Ország Lili: Szorongás 1955A Magyar Nemzeti Galéria a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának életművét mutatja be. A meghatározó képzőművészek sorában foglal helyet Ország Lili (1926-1978) is, mint a korábbi, Bálint Endre munkásságát feldolgozó tárlat.

Ország Lili: Szorongás 1955Ország Lili: Szorongás 1955A Magyar Nemzeti Galéria a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakjának életművét mutatja be. A meghatározó képzőművészek sorában foglal helyet Ország Lili (1926-1978) is, mint a korábbi, Bálint Endre munkásságát feldolgozó tárlat.

A jelen kiállítás hazai és külföldi analógiákon keresztül (Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgo de Chirico, Vieira da Silva, Toyen, Zoltán Kemény) szemlélteti Ország Lili több mint háromszáz darabot magában foglaló életművének alakulását, valamint a művésznő elképzeléseinek megfelelően felépült a Labirintus, az ötven alkotásból álló sorozat, amely teljességében még soha együtt nem volt látható – még az 1980-as emlékkiállításon sem. A 90 éve született Ország Lili 52 évesen hunyt el.

Ország Lili: Nő  fátyollalOrszág Lili: Nő fátyollalÉletrajzi adatok: Oesterreicher Lili Éva néven született ungvári borkereskedő családban. 1937-től festőnek készült Rosenberg Miklós tanítványaként. 1944-ben a családdal együtt deportálták, gettóba zárták, de a Kassára érkező vonatból hamis papírokkal megszökött. Budapesten vészelte át a háborút. Utána Velencében, a nagymamájánál töltötte a nyarakat.1945-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, ahol mesterei voltak: Szőnyi István, Berény Róbert és Szentiványi Lajos. Bensőséges barátságot kötött Pilinszky Jánossal. 1950-től haláláig – rövid megszakítással – az Állami Bábszínház díszletfestőjeként dolgozott. Az Európai Iskola több neves művészének nyújtott akkoriban menedékhelyet a bábszínház (Korniss Dezső, Jakovits József, Márkus Anna). Mesterének tekintette Bálint Györgyöt. 1950-től házasságot kötött dr. Majláth György (1923-1986) gyógypedagógussal. Egy harminc négyzetméteres lakásban éltek, csupán Ország Lili halála előtt hat hónappal költözhettek egy nagyobb várbeli lakásba. A nagyszerű művésznő mániás depresszióban szenvedett, és súlyos tüdőgyulladásban hunyt el 1978-ban.

Ország Lili: Kislány a fal előttOrszág Lili: Kislány a fal előtt„A falak bennem vannak" – állította, és szerzetesi megszállottsággal örökítette meg belső világának falait: a gettótól a jeruzsálemi Siratófalig. Az 1950-es évek közepén alkotta meg a magyar szürrealizmus történetének legkiemelkedőbb műveit. Érezte a falakat, amikor hónapokig várt az útlevélre. Ehhez képest elég sokat utazott. Járt Prágában, Bulgáriában, Pompejiben, Nápolyban, Izraelben. 1956-ban Bulgáriában szeretett bele az ikonokba. Egyedi módon ábrázolta az ókori városfalakat, olykor belekomponálta nyomtatott áramkörök rajzába.

Ország Lili: CipőkOrszág Lili: CipőkA korai képek című kiállítási egység az 1952-1955 között alkotott műveit sorakoztatja fel. A falak persze feltűnnek a Cipők és a Szobor a falon című munkáiban. Ekkor kezdett foglalkozni montázsokkal, azaz fotókat illesztett festett környezetbe vagy régi könyvillusztrációkba – a szürrealista Max Ernst mintájára. Ezekből később önálló képek születtek. Az irodalmi hatások közül említendők Franz Kafka és Jorge Luis Borges művei.

Ország Lili ún. „ikonos korszaka" az 1958-1960-as évekből származik. Orosz és bolgár kolostorokban ihlették meg a pravoszláv szenteket ábrázoló képek. A városképek rég letűnt települések nyomait rögzítik, miután látta az 1960-as években a prágai zsidó temetőt. Ekkor alakult ki a senki máséhoz nem hasonlítható kifejezésmódja. Döbbenetes alkotás a firenzei árvízben úszó kódexek látványa. 1965-től az írásjel foglalkoztatta, rejtélyes falfeliratokat készített.

1974-től a Múltba néző kapuk és a Minden titkok kapuja című munkáival kezdődnek a nyomtatott áramkörök, azaz a Labirintus-sorozat kezdőlapjai. Az eleinte színes művek az utolsó képeken már feketébe borulnak. „Ez az én labirintusom, ezen végig kell mennem, s én úgy megyek végig rajta, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni… ezt be kell járni". A sorozat alapötletét az ádámosi templom 1526-ból való festett kazettás famennyezete adta, amelynek kilenc tábláját a kiállításon láthatjuk. Ország Lili a sorozat bemutatását úgy képzelte el, hogy egyszer „sűrűn egymáshoz komponálva kapják meg valódi értelmüket". Halála után, 1980-ban a Budapesti Történeti Múzeumban fel is építették a labirintust a művésznő útmutatásai szerint, Deim Pál közreműködésével. A sorozat képei azóta különböző gyűjteményekbe kerültek. Csak most láthatjuk a több mint ötven darabos műalkotást együtt! A költő-barát, Pilinszky János Apokrif című versét a bejátszott filmen Alföldi Róbert mondja el, s ennek segítségével értelmezhetjük a látványt és szándékot.

Ország Lili életéből, utazásaiból fotókat és dokumentumokat is láthatunk itt. A most kiadott reprezentatív katalógus csaknem 250 reprodukcióval és jelentős szerzők tanulmányaival kapható a múzeum üzletében. Az eredeti műveket több múzeumból és neves magángyűjteményekből kölcsönözték (Rácz István, Kolozsváry Ernő, Vasilescu János stb.).

A kiállítás kurátora, Kolozsváry Marianna több tárlatvezetést tart a tavaszig látható tárlaton.

DOBI ILDIKÓ

http://mng.hu/idoszaki_kiallitasok/arny-a-kovon-122727

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük