2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

UTOLSÓ FELVONÁS – IV. KÁROLY KORONÁZÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA

5 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><p><strong><span class="inline inline-left"><a href="/node/108124"><img class="image image-preview" src="/files/images/koronazas%201916.preview.jpg" border="0" width="477" height="693" /></a></span>A remek tárlat két kurátora: Gödölle Mátyás és Tomsics Emőke</strong> egymást váltva mutatta be a felsorakoztatott emléktárgyakat, fényképeket, ereklyéket, a koronázási ünnepség szertartásait és az eseményről készült eredeti film digitalizált, feliratozott, ma is élvezhető változatát. (A film készítője Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály volt.)

koronazas%201916.previewA remek tárlat két kurátora: Gödölle Mátyás és Tomsics Emőke egymást váltva mutatta be a felsorakoztatott emléktárgyakat, fényképeket, ereklyéket, a koronázási ünnepség szertartásait és az eseményről készült eredeti film digitalizált, feliratozott, ma is élvezhető változatát. (A film készítője Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály volt.)

koronazas%201916.previewA remek tárlat két kurátora: Gödölle Mátyás és Tomsics Emőke egymást váltva mutatta be a felsorakoztatott emléktárgyakat, fényképeket, ereklyéket, a koronázási ünnepség szertartásait és az eseményről készült eredeti film digitalizált, feliratozott, ma is élvezhető változatát. (A film készítője Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály volt.)

Ferenc József császár és magyar király (1830-1916) után Habsburg-Lotaringiai Ferenc Ferdinánd (1863-1914) került volna az Osztrák-Magyar Monarchia trónjára, ha (1914-ben) Szarajevóban nem lövi le a szerb Gavrilo Princip. A kiállításon láthatunk egy ugyanolyan belga gyártmányú fegyvert is, amely a trónörökös és felesége halálát okozta. Korabeli újságok, fotók adnak hírt a történetről és a nyomában kirobbant I. világháborúról.

1916 decemberében egyetlen hónap alatt az Operaház intendánsa, Bánffy Miklós vezetésével négyfős csapat (Aggházy Károly, Pogány Móric, Györgyi Dénes, Lechner Jenő) tervezte meg IV. Károly királlyá koronázását a Várban. Mivel második éve folyt a nagy háború, a koronázásra szánt drapériákat rekvirálni kellett, a díszleteket pedig orosz hadifoglyok építették fel. Az új király eskütételét a Budavári Nagyboldogasszony-, azaz a Mátyás-templomban rendezték. A rossz fényviszonyok miatt, bár épp akkor vezették be az elektromos világítást, fénykép nem maradt fenn, csak festmény, például Rippl-Rónai Józsefé. A jelen kiállításra megszerezték az eredeti koronázó karosszékeket és egy (az Erdődy családtól kölcsönzött) Mátyás király korabeli kárpitot. Látható a láda, amelyben őrizték a magyar koronázási jelképeket: kardot, koronát, országalmát. Az akkor négyéves Habsburg Ottó ruháját Benczúr Gyula tervezte. Bánffy Miklós a templomban felvonultatta az ún. Aranysarkantyús Lovagokat, a hadirokkantak csoportját is. A terem vitrinjeiben helyet kaptak a női-férfi díszruhák (a Girardi cég termékei), a heroldok (hírvivők) és a nemes urak, valamint a vármegyék népi képviselőinek öltözetei.

A termeket összekötő folyosón a koronázási kultusz jelképeit, a vármegyék címereit, korabeli újságokat, képeslapokat látunk. A koronázási dombhoz a Szent György téren minden vármegye 5 kg földet küldött a magyar fővárosba. Az emelvényen – szokás szerint – IV. Károly a négy égtáj felé suhintott a karddal, jelezvén, hogy mindenfelől megvédi az országot a támadástól. Nos, ez nem vidám történet az első világháború második esztendejében. Az új uralkodót és családját ezután a díszebédhez ültették, de egyetlen falatot sem ettek, hanem egy hadikórház számára küldték el az ételeket. A császári és királyi családról elegáns fénykép készült, amely a koronás Károlyt és Zita királynét, valamint a bársonyba, kócsagtollas süvegbe öltöztetett királyfit, a négyéves Ottót árázolja. A bécsi Szépművészeti Múzeum őrzi Zita királyné koronázási ruháját, de a textil sérülékenysége miatt nem szállítható. IV. Károly és felesége példás családi életet élt Madeira szigetén a száműzetésben is. Nyolc gyermekét vallásosan nevelte, ezért II. János Pál pápa boldoggá avatta a történelem tragikus hősét. A békeszerető IV. Károly szeretett volna kilépni a háborúból, de az antant hatalmak és saját miniszterei nem engedték.

A filmen megtekinthetjük az egész ceremónia pompáját, a résztvevők hintóba szállását, a hófehér lovakon az ötven lovag bevonulását és a tolongó tömeget. Feliratoztak egy-egy arcot a főrendekből: grófokat, szárnysegédeket, püspököket, minisztereket. A modern technika lenyűgöző érdekességgé varázsolta a régi filmet.

A kurátorok nagyszerű ötlete a korabeli arcképcsarnok, amelynek minden táblája forgatható, és a táblák hátán az illető személyek életrajzát olvashatjuk.

Az utolsó terem dr. Habsburg Ottó (1912-1961) mára szinte elfeledett alakját mutatja be. Apja, IV. Károly ausztriai és magyarországi (1921-es) trónfosztása után – az utódállamokból: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia köztársaság lett. Ottó nem trónörökösként, hanem politikusként, közíróként és európai parlamenti képviselőként (1979-1999) a hazájának tartott Magyarországot segítette, hogy az Európai Unió tagja lehessen. 1961-ben végleg lemondott trónigényéről, így 1966-ban léphetett először osztrák földre.  1988-ban folyamodott magyar állampolgárságért, hiszen bencés nevelője mellett jól megtanult magyarul is. 1998-ban hívta meg hazánkba Szűrös Mátyás, a Független Kisgazdapárt pedig köztársasági elnöknek jelölte, amit szerényen visszautasított. Dr. Habsburg Ottót több magyar város díszpolgárává választotta. A volt bencés diák szívét Pannonhalmán temették el. Életútjának dokumentumait most a Nemzeti Múzeumban láthatjuk.

Meg kell jegyeznünk, hogy 2017. február 28-ig a budavári Mátyás-templom szintén kiállítással emlékezik meg az utolsó uralkodóról Erdő Péter bíboros közreműködésével.

A Nemzeti Múzeumban 2017. január közepétől szombatonként 11 órakor tárlatvezetéseket és múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak a szakértők. Érdekes szórakozást ígér minden látogató számára!

Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 2017. március 19-ig

 

DOBI ILDIKÓ

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.