Ars poeticák és imázsok

Olvasni jó, a magyar irodalom kedvelőinek tábora pedig ismét gyarapodik – akár ez is lehetnek a központi üzenete a Debreceni Irodalmi Napokat beharangozó október 15-ei sajtótájékoztatón elhangzott vélemények konklúziója.

Olvasni jó, a magyar irodalom kedvelőinek tábora pedig ismét gyarapodik – akár ez is lehetnek a központi üzenete a Debreceni Irodalmi Napokat beharangozó október 15-ei sajtótájékoztatón elhangzott vélemények konklúziója.

Debrecen egyik kiemelt jelentőségű és nagy hagyománnyal bíró kulturális rendezvénye az Irodalmi Napok, ezért mint a szervező ezúton is köszöni azt a támogatást és együttgondolkodást, amely a város társintézményeitől és a Debreceni Egyetemtől a programok kialakításakor kapott – hangsúlyozta Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező ügyvezető igazgatója.

Szirák Péter, irodalomtörténész is külön megköszönte az együttműködést, kiemelve az iskolákat és az egyetemi hallgatóságot.  A rendezvény kurátora szerint 1971-től fokozatosan komoly funkcióváltáson ment át a rendezvény. A korábbi irodalompolitikai vetület helyett ma már az a cél, hogy minél többen jöjjenek el a rendezvényekre, jó értelembe véve erősödött a fesztiváli hangulat. Ezt erősíti a zene, a színház és az új helyszínek választása. Ebben az évben is nem csak hagyományos irodalomtörténeti témák kerülnek a középpontba, hanem olyan újszerű kérdések is, mint például van-e az irodalomnak titka? A résztvevők személyes találkozó keretében ismerhetik meg a résztvevő írók arcélét, public image-t, vélekedését az élet nagy kérdéseiről.

Gábor-Tóth Ildikó, a Főnix kulturális menedzsere, a rendezvény programfelelőse azt hangsúlyozta: a harmonikus együttgondolkodás jegyében egyértelmű volt, hogy kik lesznek az idei irodalmi napok főszereplői. A hazatérés jegyében – mivel szinten mindenkinek van Debrecenhez való kötődése – szerepel Szabó Balázs, Hauman Péter, Térey János. Az idei Alföld-díjasok közül ketten Bereményi Géza és Géczi János is kötődnek a városhoz.

A Déri múzeum is természetesen arra törekszik, hogy minél több embert megszólítson, ezért a Debreceni Irodalom Háza nagy örömmel szolgál helyszínéül a rendezvények – emelte ki Lakner Lajos, irodalomtörténész. A múzeum tudományos igazgatóhelyettese elmondta: óriási siker a 2014-ben megnyílt állandó kiállításuk, ahol a kéziratok, az ereklyék és a könyvek élményszerűen tekinthetők meg. Már a cím is önmagáért beszél: Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából. A Debreceni Irodalmi Napok során Nyáry Krisztián itt fog tárlatot vezetni október 20-án délután egy órától, illetve október 21-én este félkilenctől Könyv és lélek sorozat első vendége Térey János lesz. Az író-költő "A Legkisebb Jégkorszak" című legújabb kötetét mutatja be, majd a Könyvek termében felnyitja saját múzeumi könyvét, melyben kézirata mellett „kalandos" életrajza is olvasható.

Szirák Péter irodalomtörténész a rendezvény kurátora az alábbiakkal ajánlja figyelmünkbe a Debreceni Irodalmi Napokat:

„ARS POETICÁK ÉS IMÁZSOK

A nagy múltú, gazdag hagyományokkal rendelkező, fontos közművelődési funkciót betöltő Debreceni Irodalmi Napok szervezői az idén a bevált formák megőrzése mellett a rendezvény koncepciójának és dinamikájának megújítására törekednek. A téma az irodalmi alkotók önértelmezésének és imázsteremtésének vizsgálata – a klasszikusoktól kiindulva a kortárs szerzőkig.

Ez a kérdésirány a szűkebb szakmai berkeken túl is érdeklődésre tarthat számot, amennyiben az írók/költők arcélének és a közönséggel való kapcsolatának tudatos formálását és önkéntelen alakítását állítjuk a középpontba. Milyen a vonzó arcél? Milyen a hatékony public image? Van-e feszültség az önértés és az írásművészeti praxis, az arculat és a közönségre tett hatás között? Milyen módon alakította nyilvános arculatát Petőfi és Arany, Baudelaire és Kafka, Ady és József Attila? Milyen arcélt igyekszik formálni például Grecsó Krisztián? Boldogulhat-e egy kortárs író/költő imázsépítés nélkül?

A tanácskozás közönségbarát megszervezésére törekszünk: két prezentációval kísért főreferátummal indul a szakmai program, majd az előadások és a további kérdések megtárgyalása céljából panelbeszélgetés következik, amelyen írók és irodalomtörténészek, valamint kommunikációs szakemberek is részt vesznek.

Várjuk az irodalom barátait: a középiskolai tanárokat és diákokat, a könyvtárosokat, a könyvkiadókat és könyvterjesztőket, az egyetemi hallgatókat és oktatókat, azokat az olvasókat, akiket érdekelnek az irodalom műhelytitkai!"

A DIN első napján október 19-én, hétfőn 19 órakor a Kölcsey Központ Nagytermében

Szabó Balázs bandája a Csöndkabát 2.0 c. rendhagyó akusztikus koncerttel várja az irodalom és zene barátait.

Versmegzenésítés és Szabó Balázs – összetartozó fogalmak. A Csöndkabát pedig szépen lassan külön koncertműfajjá alakul. Szabó Balázs életének meghatározó verse Radnóti Miklós Bájolója, amelynek dallá varázsolt változata végigkísérte pályáját: a huszonévesen megírt dalt játszotta mindenhol, mindenféle zenekarokkal. A rádiók segítségével ez a dal hozta el számára az országos népszerűséget, és Balázs 'cserébe' fiatalok ezreivel ismertette meg ezt a verset, amely így az őt megillető helyre került: "ifjú szívekbe" (hogy egy másik költőóriást idézzünk).

„Radnóti Miklós az elsők között volt, aki hatott rám. Mivel különös és hányatott sorsa volt, mindig is érdekelt, hogyan látja a világot: a költő, akit mindig visznek az utak, és aki minden körülmények között képes volt írni. Sok hullámvölgyön segített át Radnóti költészete, tiszta gondolatisága, az élethez való viszonya és szeretete – ezért akarok énekelni, dúdolva merengeni, utazni és utaztatni benne és utána, nyomdokain lépdelve egy költőnek és kornak, mély tisztelettel és emlékének adózva" – mondja a dalszerző-énekes.

Radnóti Miklós: Bájoló

Rebbenő szemmel

ülök a fényben,

rózsafa ugrik

át a sövényen,

ugrik a fény is,

gyűlik a felleg,

surran a villám

s már feleselget

fenn a magasban

dörgedelem vad

dörgedelemmel,

kékje lehervad

lenn a tavaknak

s tükre megárad,

jöjj be a házba,

vesd le ruhádat,

már esik is kint,

vesd le az inged,

mossa az eső

össze szivünket.

1942.

Közreműködik:

Szabó Balázs – gitár, hegedű, ének, kaval

Harangozó Sebestyén – gitár, ének

Acsády Soma – basszusgitár

Ferencz László – dob

Accord Quartet:

Mező Péter, Veér Csongor – hegedű

Ludmány Dénes – mélyhegedű

Ölveti Mátyás – gordonka, ének

2015. október 19-21.

Debreceni Irodalmi Napok

http://www.fonixinfo.hu/debreceni-irodalmi-napok-cikk

Lantai József