ARTISJUS IRODALMI DÍJAZOTTAK AZ IDEI KÖNYVFESZTIVÁLON

XX. Nemzetközi Könyvfesztivál

Az ARTISJUS (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjat, amely a legrangosabb hazai civil irodalmi díjnak számít. Két kategóriája létezik: az Artisjus Nagydíj és az Artisjus Irodalmi Díjak. A vele járó jutalom a legnagyobb összegű civil társadalmi elismerést jelentette. A Nagydíjjal jutalmazták az előző év kiemelkedő, különösen értékes alkotását, az irodalmi díjakkal pedig ösztöndíjat kaptak a tehetségüket már bizonyított művészek a további alkotómunkához.

XX. Nemzetközi Könyvfesztivál

Az ARTISJUS (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjat, amely a legrangosabb hazai civil irodalmi díjnak számít. Két kategóriája létezik: az Artisjus Nagydíj és az Artisjus Irodalmi Díjak. A vele járó jutalom a legnagyobb összegű civil társadalmi elismerést jelentette. A Nagydíjjal jutalmazták az előző év kiemelkedő, különösen értékes alkotását, az irodalmi díjakkal pedig ösztöndíjat kaptak a tehetségüket már bizonyított művészek a további alkotómunkához.A szerzői jogi törvény 2012-es módosítása miatt a szerzőknek már nincs lehetőségük arra, hogy saját egyesületük útján kulturális célra fordítsák a jogdíjukból származó összeget, mert az idei évtől a pénzt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egy önálló kollégiumának utalja át, amely pályázati rendszerben fogja kiosztani. Az Artisjus azonban pénzjutalom nélkül is fenntartja az elismerést, hiszen a díjak az elmúlt években komoly rangra tettek szert társadalmi és szakmai körökben.

Az Artisjus Nagydíjasok:

Ferencz Győző 2006, Gergely Ágnes 2007, Oravecz Imre 2008, Tandori Dezső 2009, Tolnai Ottó 2009, Balla Zsófia 2010, Bodor Ádám 2011, Spiró György 2012.

Artisjus Irodalmi Díjjal jutalmazott írók és költők:

2006: Berniczky Éva, Borbély Szilárd, Dragomán György, Jónás Tamás, Temesi Ferenc.

2007: Aczél Géza, Buda Ferenc, Fodor Ákos, Géczi János, Háy János, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó.

2008: Bertók László, Majoros Sándor, Marno János, Mesterházi Mónika, Vida Gábor.

2009: Balázs Attila, Bezeczky Gábor, Cserna Szabó András, Forgács Zsuzsanna Bruria, Závada Pál.

2010: Tóth Krisztina, Szilágyi Zsófia, Krusovszky Dénes.

2011: Borbély Szilárd, Győrffy Ákos, Tverdota György.

2012: Papp Sándor Zsigmond, Varga Mátyás, Zalán Tibor.

Kántor Péter

Az idei Nemzetközi Könyvfesztiválon hirdették ki a díjazottakat. Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat az 1949-es születésű Kántor Péter költő, műfordító kapta négy évtizedes munkásságáért. Angol-orosz-magyar szakon szerzett diplomát. Eddig 14 verseskötetet és számos műfordítást adott közre. Munkásságát sokféle irodalmi díj és a babérkoszorús költő cím fémjelzi. A tavaly kiadott verseskötete Köztünk maradjon címmel jelent meg. Versei játékosak, ironikusak, filozofikusak, absztraktak és súlyosak.

A 2013-as Artisjus Irodalmi Díjak

Szvoren Edina Nincs és ne is legyen című elbeszéléskötetéért kapta. 1974-ben született zenetanárnő főleg kisprózát ír. Jelentős irodalmi folyóiratok közlik az írásait. Első novelláskötete 2010-ben Pertu címmel nagy sikert aratott. Azóta több irodalmi elismerés tulajdonosa. Jelen kötete tizenkét elbeszélést tartalmaz. Stílusa gazdag, változatos, jó megfigyelőre utal. A mai középnemzedék nagy ígéretének tartják. Az irodalmi díjak és ösztöndíjak ellenére folytatja a zenetanítást.

Szálinger Balázs és a könyve

Az 1978-ban, Keszthelyen született költő, Szálinger Balázs Köztársaság című művéért kapta az elismerést. Látszólag korszerűtlen műfajokban (verses epika, vígeposz, verses kabaré) alkot, drámákat ír, műfordításokat készít színházi előadások számára, továbbá kabaré-író és -előadó is. Számos irodalmi díjjal és ösztöndíjjal jutalmazták eddig. A Köztársaság című drámája a római korban játszódik, a hatalom és a politika kérdéseivel foglalkozik. Ez a műve 2012-ben elnyerte Az Évad Legjobb Magyar Drámája Díjat.

Szőnyei Tamás 1957-ben született, Külkereskedelmi Főiskolát és a MÚOSZ Újságíró Iskoláját végezte el. Újságíróként több lapnál dolgozott, 20 évig volt a Magyar Narancs kulturális rovatvezetője. Jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik. Tudományos igénnyel és olvasmányos stílusban igyekszik rekonstruálni a szocializmus utolsó három évtizedében a belső elhárítás megfigyeléseit a popzene előadóiról és közönségéről a 2005-ben megjelent Nyilván tartottak – Titkos szolgák a magyar rock körül 1960-1990 című munkájában. Most öt éves „bányamunkáját" tárja a közönség elé két vaskos kötetben: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990 címmel. E kétkötetes műben az irodalmi életre vonatkozó ügynöki jelentéseket helyezi el a Kádár-korszak sajátos világában.

 Szilágyi Ákos, Eszéki Erzsébet és Victor Máté

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók megbízásából kezeli a szerzői jogokat, hogy munkájuk után jövedelemhez jussanak. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – például profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, majd a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Közvetítői szerepével az Arisjus egyszerűbbé teszi az alkotók és a felhasználók viszonyát. A befolyó 10%-ból különítették el a díjakat – eddig. A fenti rangos irodalmi díjakat az Artisjus elnöke, Victor Máté és alelnöke, Szilágyi Ákos meleg kézfogással nyújtotta át, ezúttal az anyagi megbecsülés elmaradt. A Nagydíj hárommillió, az Irodalmi Díjak 1-1 millió forinttal jártak volna. A pénz az alkotóknak szabadságot, szabadidőt jelentene.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, valamint a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként. (www.artisjus.hu)

DOBI ILDIKÓ