Átadásra került a Bokodi Sándor-díj és a Zichy Antónia-díj

A Magyar Piac Szövetkezet szervezésében Bokodi Sándor, az országosan elismert mányi gazda és tenyésztő emléknapja alkalmából dr. Bitay Márton államtitkár átadta a Bokodi Sándor-díjat és a Zichy Antónia-díjat.

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnök asszonya beszédében elmondta, különösen nagy megtiszteltetés számára, hogy részt vehet e jeles eseményen, s átveheti a Zichy Antónia-díjat.

Felidézte Mányhoz, Bokodi Sándor szülőfalujához fűződő családi emlékeit, a horvát eredetű Rozovicsokat, és a sváb Peringereket is, akik úgyszintén gazdálkodók voltak. Elmondta, hogy a falu históriájából kiolvasható a kárpát-medenceiség mibenléte, s hogy a mányiak  őrzik a kitelepítések emlékét, tiszteletbeli polgárrá fogadtak határon túliakat, valamint székelykapujuk is hirdeti az összetartozást.

Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy büszke a gyökereire, mivel ők egy olyan korban éltek, amelyben jóval többen tudták, mint ma, hogy a földnek megvan a maga igazsága. Ez annyit tesz, hogy a föld csak annak ad, aki gondozza és törődik vele, ám aki elhanyagolja, attól elvesz, mert annak a kertjét idővel ellepi a gyom. Kiemelte, hogy akik az agráriumban tevékenykednek tudják ezt, érezik a vidék és a termőföld tisztaságát, becsülik értékeit, így azokat a nőket és férfiakat is, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Képesek harmóniában élni a földdel, s tudják, hogy a vele való foglalatosság józanságra, elszántságra, fegyelemre és alázatra tanít.

Hozzátette még, hogy a magyaroknak szinte génjeikben van a föld szeretete és tisztelete, így azt is tudják, hogy a föld nem pusztán csak kenyeret ad, hanem a föld ad mindent: közösséget, kultúrát, történetünket, azaz lelkünket és lényegünket. Nem véletlen tehát – emelte ki az elnök asszony –, hogy a magyar nyelv ily csodálatosan nevezi meg a területet, ahol élünk, amely a miénk: anyaföld!

Batthyány-Schmidt Margit fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Zichy Antónia-díj azért is különösen fontos számára, mert férje, Batthyány Ádám révén személyes és családi kötődést is jelent. Gróf Zichy Antónia élete, munkássága, hitvallása a mai kor számára is példaértékű, s szellemisége ma is tiszteletet érdemel. Az „áldott grófnő” emlékezete kapocs a múlt, a jelen, és a jövő között. A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének egyik alapítójaként már a 19. század derekán megérezte, hogy közösségük a modern szociális szellem első olyan hajtása lesz Magyarországon, amely áldozatkész női lelkek erőiből táplálkozik, s ezek az erők tartják össze a társadalom élő egységét, a családot, amellett mély vallásosságból és szilárd nemzeti szellemből táplálkoznak.

Az elnök asszony hangsúlyozta, bízik abban, hogy a grófnő szellemisége céljaikban tovább élhet, s annak ellenére, hogy a nők kevésbé rendelkeznek közvetlen befolyással a világ eseményeire, de erejükre, és kitartásukra ma is szükség van. A MNU hitvallása szerint öt sarokkő az, amelyek védelmet nyújtanak napjaink egyre zavarosabbá váló világában – a föld mellett ilyen sarokkő a hit, a család, a nemzet és a közösség is.

Elmondta még, hogy az MNU egyik célja felhívni a figyelmet a falusi, gazdálkodó élet kihívásaira és lehetőségeire, és a nők ezen belül betöltött meghatározó szerepére. Kiemelten fontos számukra az is, hogy hazai és nemzetközi pozitív gyakorlatokkal és tapasztalatcserével segítsék a vidék fennmaradását, a biztonságos élelmiszer-előállítást és kiemelten támogassák az ebben szerepet vállaló nőket. Hozzátette, személyesen is hiszi, hogy a magyar vidék egyre szélesebb palettán lesz képes európai minőségű árut előállítani a magyar tradíciók megtartásával.

Az elnök asszony Petőfi Sándor soraival zárta beszédét, s köszönetet mondott a Magyar Piac Szövetkezetnek a díjátadás megszervezéséért és lebonyolításáért.