Autópálya problémák
3 perc olvasás
Amerika legdrágább útja, a San Franciscó-i autópálya 1937-ben készült el. Nagy csinnadratta közepette avatta fel Franklin D. Roosevelt elnök. A Golden Gate híd a világ legtöbbet fényképezett és a legszebb kábelhídja. Vöröses színével gyönyörű látványt nyújt és innen indul egy autópálya, negyvenhárom kilométeres útszakaszon sebességkorlátozás nélkül lehet átszelni a várost.
Amerika legdrágább útja, a San Franciscó-i autópálya 1937-ben készült el. Nagy csinnadratta közepette avatta fel Franklin D. Roosevelt elnök. A Golden Gate híd a világ legtöbbet fényképezett és a legszebb kábelhídja. Vöröses színével gyönyörű látványt nyújt és innen indul egy autópálya, negyvenhárom kilométeres útszakaszon sebességkorlátozás nélkül lehet átszelni a várost.
Üzemeltetésére közbeszerzési pályázatot hirdetett a kormány. Mr. George Car cége volt a nyerő, aki nyereségéből évente ötven millió dollár befizetését vállalta a költségvetésbe. Mr. Car egyetlen feltételt szabott, szabad kezet kap az autópálya díjának meghatározására és annak változtatására. A szerződést megkötötték.
Mr. Car megépíttette a beléptető kapukat, felvette és kiképezte az üzemeltetőket. Úgy kalkulált, hogy óránként ezer gépjármű halad majd át éjjel-nappal, vagyis évente nyolc-kilenc millió. Ennek megfelelően a díjat tíz dollárban állapította meg.
Azonban a puritán, takarékos jenkik sokallták az autópálya díját, ezért jó néhányan inkább megkerülték a fizetőkaput és a híd alatt a Lincoln sugárúton soroltak be a nagyváros szédítő forgalmába. A biznisz ráfizetéses lett.
De George nem csüggedt, emelte a tarifát az állam iránti kötelezettségének teljesítése érdekében. Megemelte a díjat húsz dollárra. Ekkor következett be az, amitől minden üzletember rettegett. Visszaesett a forgalom, csökkent a bevétel, még kevesebben használták az autópályát. Nem volt más hátra, mint előre menekülni. Propaganda hadjárat következett a sajtóban, plakátokon, rádióban. Magasztalták az autópálya előnyeit, a városinál alacsonyabb üzemanyag fogyasztást, a gyorsabb célhoz érést, a közlekedési dugók elkerülésének társadalmilag előnyös hatását, mert például a mentőautók, tűzoltók, rendőrök gyakran késve érkeznek a helyszínre, ezzel mérhetetlen károkat okozva az állampolgároknak. Fenyegető plakátok jelentek meg az esetleges belvárosi dugódíjról. Mindhiába. A cég kénytelen volt a tarifát megemelni ötven dollárra.
A vállalkozás csődöt jelentett. A hírt meghallotta Harold Vanderbilt, a milliomos vasútkirály és megvette potom áron az egész vállalkozást, tokkal-vonóval, beléptető kapukkal, üzemeltetőkkel együtt. Leállította a reklámokat és a díjat két dollárban határozta meg.
A forgalom az egekig szökött. Mr. Vanderbiltnek eddig is volt mit a tejbe aprítania, de így bekerült a leggazdagabb amerikaiak TOP 100-as listájába. (A történet akár igaz is lehetne.)
Láng Róbert
