Az Állatkert megőrzi az egykori Angolpark és vurstli értékeit, már dolgoznak az átvétel előkészítésén
6 perc olvasás
_23.jpg "az állatkert megőrzi az egykori angolpark és vurstli értékeit, már dolgoznak az átvétel előkészítésén 3")
2013 október elsején veszi át az Állatkert a Vidámpark területét. A részletes elképzelésekről aznap tartanak sajtótájékoztatót, de azt már most tudni lehet, hogy a régi vurstli és az egykori Angolpark hagyományait és megmaradt játékait az Állatkert is meg fogja őrizni.
2013 október elsején veszi át az Állatkert a Vidámpark területét. A részletes elképzelésekről aznap tartanak sajtótájékoztatót, de azt már most tudni lehet, hogy a régi vurstli és az egykori Angolpark hagyományait és megmaradt játékait az Állatkert is meg fogja őrizni.
Az átadás, illetve átvétel részleteiről a két fél már csaknem egy éve egyeztet egymással – közölte Hanga Zoltán a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Október elsején kezdődik meg a Vidámpark területének átadása a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Mint ismeretes, az évek óta pénzügyi nehézségekkel küzdő Budapesti Vidám Park Zrt. a Fővárosi Közgyűlés 2012. november 28-i döntése alapján szeptember 30-án szünteti be tevékenységét a Városligetben, területét pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert veszi át. Illetve veszi ismét birtokba, hiszen a szóban forgó terület egy része eredetileg is az Állatkerthez tartozott.
Az ezzel kapcsolatos egyeztetések és munkálatok a két fél között már hónapok óta tartanak, annál is inkább, mivel a közgyűlési döntés alapján a terület feletti rendelkezés joga már tavasz óta az Állatkerté. A két szervezet vezetése folyamatosan egyeztet az átadás, illetve átvétel részleteiről. A Fővárosi Állat- és Növénykert emellett részletes koncepciót dolgozott ki azokról a fejlesztési elképzelésekről, amelyeket az új területen kíván megvalósítani. Ezekről, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokról október elsején tájékoztatják a nyilvánosságot egy sajtótájékoztató keretében.
Az Állatkert már most fontosnak tartja megnyugtatni a közvéleményt a vidámparki üzem klasszikus, védendő értéket képviselői játékainak sorsát illetően. A közgyűlési határozat ugyanis azt is tartalmazza, hogy a műemléki oltalom alatt álló játékok – így a hullámvasút, a körhinta és a barlangvasút – megóvásáról a terület új gazdája, a Fővárosi Állat- és Növénykert fog gondoskodni. Az Állatkertnek egyébként is szándékában áll azokat a közönség számára kedves játékokat megőrizni és a lehetőségekhez mérten üzemeltetni is, amelyek az egykori Angolparkból, illetve a vurstliból maradtak fenn, és amelyeket maga a Vidámpark is örökségként kapott meg az 1950-es megnyitásakor. Emellett a fejlesztések lépésről lépésre történő megvalósítása során arra is lehet számítani, hogy például a következő szezonban az állatkerti jellegű látnivalók mellett új játékok is lesznek a vidámparki területen. Ezek közül azonban csak olyanokban gondolkodik az intézmény vezetése, amelyek viszonylag szelídebbek, csendesebbek, azaz kifejezetten a kisgyermekes családok igényeit szolgálják.
A Budapesti Vidámpark 1950 májusában nyitotta meg kapuit. Területét akkor két telek összevonásával alakították ki, amelyeket eredetileg a vasútig érő Hermina út választott el egymástól. A herminamezei – vagyis a Vidámpark mai főbejáratától jobbra eső – oldalon 1910-től az Angolpark működött, még korábban pedig magán telkek voltak ugyanitt. Az Állatkert felé eső területrész viszont z a1866-os alapításától kezdve az Állatkerté volt, még akkor is, ha 1912 után itt jelölték ki a Városliget más részeiről kiszorult mutatványosok telepét (vurstli), akik viszont 1945-ig bért fizettek a területért az Állatkertnek.
Mivel a 63 éve megnyitott Vidámpark megörökölte a vurstli és az Angolpark területét, sőt néhány létesítményét is, ezeket sokan a Vidámpark elődjének tartják. Pedig jó néhány különbség volt az intézmények között. Az Angolpark és a vurstli ugyanis jóval erőteljesebb mértékben koncentrált a felnőttekre, s sokkal kevésbe a családokra, a kisgyermekekre. Így aztán nemcsak körhinta és óriáskerék működött itt, hanem jövendőmondó, „sörözőholdály", sőt még tánclokál is. Emellett a szórakoztató szolgáltatások nem közpénzből, hanem vállalkozói alapon működtek.
Vurstli természetesen már 1912, azaz a „külső mutatványos telep" állatkerti területen való létrehozása előtt is létezett. Hiszen a Városligetben korábban is gyakorlat volt, hogy egyéni mutatványos vállalkozók bódékat nyitottak, játékokat állítottak fel, s őket a hatóságok többnyire egy kijelölt övezetbe telepítették. Lényegében ezt a változó helyszínt nevezték vurstlinak, ami tehát nem intézmény volt, hanem mutatványos telep. 1912 előtt a mai Széchenyi Fürdő helyén volt a vurstli, még korábban pedig a Városliget belsejében. A hagyományok szerint az első mutatványosok 1838-ban kezdték meg működésüket, így a szórakoztató mutatványos tevékenység 175 éves múltra tekint vissza a Városligetben, és az Állatkert szándékai szerint igényes formában továbbra is folytatódni fog.
(Vidámparkról lásd: http://euroastra.hu/node/74112)
„A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje, hiszen csaknem százötven éves múltra tekint vissza. Alapításának gondolata már a reformkorban, az 1820-as év 1830-as években is felmerült, de aztán a forradalom és a szabadságharc, majd az azt követő elnyomás időszaka nem kedvezett az alapításnak. Végül néhány az országért tenni kívánó tudós hazafi kezdeményezésére ismét felmerült az Állatkert létesítésének gondolata. Az „alapító atyák" között volt Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, és legfőképpen Xántus János, aki ekkorra már elismert zoológus és etnográfus volt… A Fővárosi Állat- és Növénykert 2016-ban ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját. Az állatkerti szakemberek most azon dolgoznak, hogy még nagyszerűbbé varázsolják ezt a városligeti csodavilágot. Az intézmény történetében először területi bővítést is kapott az Állatkert, ami annál inkább időszerű volt, mivel az elmúlt évtizedek során az eredeti terület egyharmadát fokozatosan elcsatolták. Most azonban az Állatkertnek lehetősége van a terjeszkedésre is! S ha minden sikeresen alakul, az új területen megálmodott fejlesztések nagy része is megvalósulhat a 150. születésnapra."
Fővárosi Állat- és Növénykert
1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12.
Lantai József
