Az amerikai elnökválasztás és az arany árfolyama

A demokrata Barack Obama elnöksége alatt, 2009. január 20. óta 850 dollárról megduplázódott az arany árfolyama. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, szükség volt egy pénzügyi és gazdasági válságra a világban, valamint egy erre reagáló válságkezelő pénzügyi és gazdaságpolitikára Amerikában. Válságból úgy néz ki, hogy az elkövetkezendőkben sem lesz hiány, így a Fehér Házban hatalomra kerülő kormányzat a továbbiakban is döntő befolyással lehet az aranyárra – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

A demokrata Barack Obama elnöksége alatt, 2009. január 20. óta 850 dollárról megduplázódott az arany árfolyama. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, szükség volt egy pénzügyi és gazdasági válságra a világban, valamint egy erre reagáló válságkezelő pénzügyi és gazdaságpolitikára Amerikában. Válságból úgy néz ki, hogy az elkövetkezendőkben sem lesz hiány, így a Fehér Házban hatalomra kerülő kormányzat a továbbiakban is döntő befolyással lehet az aranyárra – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Hogy miként viselkedett az arany árfolyama a demokrata Barack Obama elnöksége alatt, az ma már tényszerű adat: az Egyesült Államok első színes bőrű elnökének 2009. január 20-ai hivatalba lépése óta 850 dollárról megduplázódott az aranyár. Mindez nem a véletlen műve, az okok jól ismertek. A demokrata kormányzat pénzügyi lazítással válaszolt a gazdasági válság kihívásaira, és ez reflexszerű reakcióként dráguláshoz vezetett az aranynál. Ezek után a múlt tapasztalatai alapján kiszámítható, hogy az Obama-kormányzattól milyen hatások lennének várhatóak a jövőben is az arany piacán. De vajon milyen válságkezelésre lehet számítani egy republikánus adminisztrációtól Amerikában? Milyen hatással lenne a republikánus Mitt Romney politikája az arany árára, amennyiben őt választanák két hét múlva november 6-án az USA új elnökévé?

Aki az Amerikai Egyesült Államokban elnöki babérokra pályázik, annak nyilvánosságra kell hoznia vagyonnyilatkozatát. Ebből kiderül, hogy a korábban sikeres üzletember Mitt Romney jelentős anyagi háttérrel rendelkezik. Vagyona 250 millió dollár, és mind a mai napig számos nagy értékű befektetéssel rendelkezik, többek között arannyal is. A kacifántos „Executive Branch Personnel Public Financial Disclosure Form" névre hallgató vagyonbevallásában szereplő adatok szerint a tulajdonában lévő arany értéke 250 és 500 ezer dollár között van, ami vagyona 0,1-0,2%-ának fel meg. Arányaiban ez talán nem sok, hiszen messze elmarad a portfóliómenedzserek által ajánlott 5-10%-tól, de abszolút értéken mégis komoly nagyságrend.

Vajon Romney, aki maga is aranytulajdonos, és vélhetően tudatosan képez a sárga nemesfémből vésztartalékot valamilyen nagyságrendben, hogyan viszonyul az aktuális pénzpiaci anomáliákhoz, a dollár hitelét is kikezdő, a világ valutáival szembeni bizalmi válsághoz? Eddigi megnyilvánulásai mindenesetre felemásak és egymásnak is ellentmondani látszanak. Legutóbb pártja augusztusi elnökjelölő konvencióján kényszerült az arannyal kapcsolatban színt vallani, amikor az egyik republikánus platform egy „Aranybizottság" életre hívására tett javaslatot. Ez a kezdeményezők szándéka szerint az aranystandard rendszer újbóli bevezetésének lehetőségét, azaz a pénz mennyiségének a jegybanki aranytartalékokhoz történő rögzítését vizsgálná meg. Míg két másik korábbi republikánus elnökaspiráns, Newt Gingrich és Ron Paul is ezzel a témával kampányolt az előválasztási küzdelmekben, addig Romney mindössze üdvözölte az ötletelést a dollár stabilitása érdekében, de egyértelművé tette, hogy nem lát szerepet az arany számára a jövő monetáris politikájában.

A republikánus elnökjelölt nem az arany tartotta szoros gyeplő, hanem az államadósság lefaragása, és a pénzügyi lazítás helyett szigorítás révén tervezi a dollár értékvesztését kordában tartani. Azt sem titkolja, hogy ennek kapcsán Ben Bernanke helyett mást látna szívesebben a Fed elnöki székében. A Helikopter Bennek gúnyolt Fed-elnök, aki egyszer a defláció ellenszereként azt találta mondani, hogy ahhoz elég mindössze helikopterről szórni a gazdaságba a pénzt, eddig már három ízben nyitotta meg a pénzcsapokat több-kevesebb sikerrel. A pénzügyi lazítás segített ugyan az Egyesült Államoknak kimászni a recesszió sötét gödréből, de tartós fellendüléshez nem vezetett, ugyanakkor sokak szerint máris drámai mértékben növelte a dollár értékvesztésének kockázatát. Ez pedig az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdés ma Amerikában, amivel szavazatok hódíthatóak meg az elnökválasztási kampányban.

Amennyiben Romney szigorítással kapcsolatos tervei valóra válnának, az rövidtávon negatív hatással lenne az arany árfolyamára. Kérdés azonban, hogy meg tudná-e valósítani következetesen választási ígéreteit. Hiszen nemes elhatározásokban korábban is bővelkedtek az elnökjelöltek, ám végül mégis rendre a túlköltekezés vált gyakorlattá a kormányzatuk alatt. Emellett Romney közismerten közel áll a pénzügyi világhoz, amely kampányának is jelentős finanszírozója. Márpedig a pénzügyi szektor mohósága az aktuális pénzügyi válság fő okozója, és a mostani laza pénzügyi rezsimnek is az egyik legfőbb haszonélvezője. Ezért annál is inkább kétséges, hogy a republikánus jelölt az USA elnökeként képes lenne-e tartósan szembe fordulni mostani támogatói érdekeivel. Változatlanul laza államháztartási fegyelem és szűk gazdaságpolitikai mozgástér esetén pedig az új elnök, még ha Romneynak is hívnák, sem lesz csodákra képes. És vélhetően annak sincs jelentősége, hogy Ben Bernanke vagy valaki más olvassa-e majd fel a sajtóközleményt egy-egy jegybanki ülést követően. A Fed elnöke végtére is egy kirakatfigura, nem a rendszer maga.

© www.aranypiac.hu – Magyar Aranypiac Kft.