Az ébredés súlyos fájdalma – avagy hogyan bánunk 50 millió dollárral, mintha kerekítési hiba lenne

Úgy bánunk 50 millió dollárral, mint ha kerekítési hiba lenne – Csádra öntjük országunk pénzét, 150 vagy 200 millió, mert tervszerűen költ a Magyar Kormány. Terveznéd e ekkora kilengéssel a háztartásod pénzét?

Nemrégiben robbant a hír, hogy Magyarország 150-200 millió eurós segélyprogramot indít Csád számára. A programot a kormány azzal magyarázza, hogy humanitárius segítséget nyújtanak egy olyan ország számára, ahol a klímaváltozás és az éhínség komoly problémákat okoz. De vajon valóban ez áll a háttérben? És miért érezzük azt, hogy ezek az eurómilliárdok úgy tűnnek el a sivatagban, mint ahogy egy kerekítési hiba tűnik el a költségvetésben?

Először is tisztázzuk a lényeget: 50 millió dollár. Számomra ez az összeg egy álomvilágot jelentene. Lehetne belőle egy kisebb országnyi lakást venni a Balaton partján, de valószínűleg inkább csak egy szép nagy kastélyra futná belőle a budai hegyekben. De nem, mi másképp gondolkodunk. Mi annyira gazdagok vagyunk, hogy ez az összeg egyenesen kerekítési hiba kategóriába kerül, ha valaki nem venné észre.

A kormányfő bizonyára mélyen elgondolkodott azon, hogy Csád problémái minket mennyire érintenek. Hiszen mi, magyarok, mindig is híresek voltunk arról, hogy mindenütt a világon az emberek problémáit megoldjuk. És ha 150-200 millió eurót kell kiköhögnünk azért, hogy az afrikai országban a sivatag homokját egy kicsit jobban megöntözzék, akkor mit számít? Csak pár milliárd forint, amit még a közszolgáltatásokból is simán át lehet csoportosítani.

Természetesen nem arról van szó, hogy Magyarországon ne lennének fontosabb dolgok, amire költhetnénk. Például oktatás, egészségügy, vagy éppenséggel az utak javítása. De hát ezek annyira unalmasak és mindennapiak. Miért is foglalkoznánk olyan dolgokkal, amelyek tényleg érintenek minket? Inkább fordítsuk a figyelmünket egy olyan országra, amiről a lakosság 99,9%-a valószínűleg azt sem tudta, hogy létezik.

Továbbá, ne felejtsük el a PR szempontokat. Képzeld el, milyen jól néz ki, ha Magyarország a hírekben nem csak arról szól, hogy a belpolitikán belüli csatározások zajlanak. Hanem arról, hogy nemzetközi színtéren is „nagyvonalúan” osztogatja a pénzt olyan országoknak, amelyeknek talán még mi sem lennénk az első számú választásunk, ha segélyről lenne szó.

Persze, ott van az a kis részlet is, hogy vajon mennyire hatékonyak ezek a segélyek. De kit érdekel? A fontos, hogy a címek jól mutatnak: Magyarország ismét megmenti a világot, miközben odahaza a járóbeteg-rendelőkben várakozó tömeg épp azon gondolkodik, vajon mennyi esélyük van bejutni az orvoshoz még ebben az évtizedben.

50 millió dollár? Ne vicceljünk.

Ez csak egy apró kerekítési hiba. Legalábbis addig, amíg nem mi próbáljuk megérteni, hová tűnnek ezek a pénzek – mert akkor talán a homokban is jobban megragad a figyelmünk.

Csád, mi jövünk!