Az egészségturizmus vonzereje
3 perc olvasás
A világon az emberek 18 százaléka komolyan fontolóra venné, hogy egy másik országban legyen részese orvosi, fogorvosi kezelésnek, ha kevesebbet kellene fizetnie érte, mint saját hazájában. Ha nem is ennyire biztosan, de további 36 százaléknyian is valószínűnek tartják, hogy egészségügyi turistaként elmennének egy másik országba gyógyászati kezelésre. A magyarok az átlagnak megfelelően állnak hozzá a határon kívüli egészségügyi ellátáshoz: 19%-uk eléggé biztos abban, hogy ha kedvező anyagi feltételek jutnak a tudomására, akkor külföldön gyógyíttatná magát; 37 százalékuk is valószínűsíti ezt – ezek a legfontosabb megállapításai annak a 24 országban készült nemzetközi felmérésnek, amelyet az Ipsos készített 18700 ember megkérdezésével.
A világon az emberek 18 százaléka komolyan fontolóra venné, hogy egy másik országban legyen részese orvosi, fogorvosi kezelésnek, ha kevesebbet kellene fizetnie érte, mint saját hazájában. Ha nem is ennyire biztosan, de további 36 százaléknyian is valószínűnek tartják, hogy egészségügyi turistaként elmennének egy másik országba gyógyászati kezelésre. A magyarok az átlagnak megfelelően állnak hozzá a határon kívüli egészségügyi ellátáshoz: 19%-uk eléggé biztos abban, hogy ha kedvező anyagi feltételek jutnak a tudomására, akkor külföldön gyógyíttatná magát; 37 százalékuk is valószínűsíti ezt – ezek a legfontosabb megállapításai annak a 24 országban készült nemzetközi felmérésnek, amelyet az Ipsos készített 18700 ember megkérdezésével.
Az emberek többsége (54%-a) tehát hajlik az egészségügyi turizmusra, de 30 százaléknyian valószínűleg nem, 16% pedig egész biztosan nem kerekednének fel külföldön gyógyíttatni, kezeltetni magukat, még akkor sem, ha az számukra kisebb kiadással járna. Leginkább az indiaiak és az indonézek vállalkoznának határátlépésre a költséghatékonyabb kezelésért (35 illetve 32%-uk biztosan, 43 illetve 46%-uk valószínűleg). A külföldön történő olcsóbb gyógyítás még elég vonzó az oroszok, a mexikóiak és a lengyelek számára is.
A japánok, a dél-koreaiak és a spanyoloknak csak nagyon kis hányada, 3-7 százaléka lenne egész biztosan egy másik országbeli orvos páciense. Az 50 év alattiak valamelyest nyitottabbak a külföldön történő gyógykezelésre, mint a náluk idősebbek: előbbiek 19, utóbbiak 15 százaléka indulna útnak egészségének helyreállítása céljából.
